Olle Ekberg: A hét főbűn
Az az igazság: nekem nem tetszett Olle Ekberg krimije. A hét főbűn címe nagyon érdeklődés-inspiráló, még a Hetedik című film is eszembe jutott, Brad Pittel. Csakhogy Olle Ekberg ebből a nagyon jó kis témából valami elképesztően rossz dolgot hozott ki. Van egy újságíró-gyakornok, bizonyos Nils, aki vörös hajú, és élete nagy sztroijára vár. Erre meggyilkolnak egy álnéven alkotó amerikai krimiírót. És akkor Nils rááll az ügyre, versenyt fut a rendőrséggel, stb. Történik még öt gyilkosság, de Nils csak fut, satöbbi. Ez a baja az egész könyvnek. Ez a Nils-sztori agyonnyomja magát a krimit. A gyilkosságok túl könnyedek, mintha csak ürügyül szolgálnának arra, hogy ez a kicsi vörös fiúcska megcsinálja a karrierjét. Pedig nem akármilyen és nem akármilyen aljas emberölésekről van szó. De ez Olle Ekberget nem érdekli, csak a kedvenc hőse. Annak minden pillanata, még az is ,hogy milyen nadrágot vesz fel. Szóval, ez így nem jó. Túl puha, túl könnyed. De Olle Ekberg azért tud írni. Már bizonyít