Könyvekről mindenkinek

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Arthur Herzog könyve egyike a leghátborzongatóbb olvasmányoknak, melyek valaha a kezembe kerültek. A Földmoraj szövege olyan, mint egy lassan kúszó skorpió, amely bemászik az ingedbe. elképesztően izgalmas adreanlinlöket ez a mű- ráadásul tudományosan is igényes, nyelvileg is jól megformált. Az alábbiakban közlünk egy rövid spoilert a műről, akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át a következő bekezdést. Harry Vail földrengéskutatóként ( szeizmológusként) dolgozik, de egy földrengés alkalmával akkora trauma éri, hogy már mindenütt rengést érez. Belátja, hogy nincsenek rendben az idegei, mentálisan nem alkalmas a szeizmológusi szakmára, ezért otthagyja a munkahelyét, és néhány barátjával együtt vállalkozásba kezd a keleti parton,Rhode Island államban. Hagoymányos geológiai feladatokat végeznek, Harry kicsit unja is a rutinmunkát. Egy kis faluban vesznek házat, ám nagy megleletéssel tapasztalják, hogy a falusiak kiutálják őket, pl. a boltban rendszeresen átverik Harryt és családját. Amúgy

 Meg lhet-e írni egyetlen könyvben egy oly hatalmas, kontinensnyi ország regionális földrajzát, mint India? Wilhelm Zoltán nagyszerű könyve bizonyítja, hogy igen. A rendkívüli tudományis igényű, adatgazdag, sokszor korábbi toposzokat cáfoló, mégis jól olvasható stílusban megírt könyvet nemcsak földrajzosoknak, hanem történészeknek, néprajzosoknak, vallástörténészeknek, és természetesen utazóknak, érdeklődőknek ajánljuk.  Furcsa egy ország ez az India- recenzens számára legalábbi ez szűrődött le a könyv elolvasását követően. Az ország egyik részén állatok és emberek pusztulnak el a szárazság miatt, másik részén meg olyan vízbőség van, hogy árvizek akadályozzák a normális életet. India annyira hatalmas, és olyan sok poton vitatottak a határai, hogy különböző források különbözőképpen adják meg a határokat, és az ország területét, amint azt a 24. oldalon található táblázat is tanúsítja.Olyan, a legtöbb Olvasó által még névről sem ismert, ugyanakkor hatalmas tájegységeken járunk, mint a Mal

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

Dr. Willem J. Ouweneel holland biológus, antidarwinista, teremtéshívő. Teremtés vagy evolúció c. könyvét olyan, 10-18 éves diákoknak írta, akik az iskolában kizárólag a darwinista evolúció elméletével találkoznak, " felvilágosult" biológiatanáraik jóvoltából. Ouweneel az laábbiakban foglalja össze evolúcióellenes érveit: - A darwini evolúció tana egyáltalán nem olyan általánosan elfogadott, mint ahogy azt a biológia-tankönyvek állítják. A Creation Research Society például olyan komoly tudósokat tömörít, akik doktori címmel rendelkeznek, mégsem hisznek az evolúcióban. - Nincs bizonyíték arra, hogy alacsonyabb rendű élőlényből magasabb rendű élőlény fejlődik ki, ilyen folyamatok sem most, sem a múltban nem megfigyelhetők - A mutációk ( melyeket az evolucionisták mint saját elméletük igazolását emlegetnek) valójában inkább a faj stabilizálását, semmint a megváltoztatását szolgálják. - A geológiai földrétegek sem igazolják az evolúciót. Ezek inkább a vízözön megtörténtét ig