Könyvekről mindenkinek

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 Molnár Ferencet a magyar közönség elsősorban színpadi szerzőként tartja számon. Pedig magas irodalmi értékkel bírnak publicisztikai művei és kisregényei is. Az Egyetlenegy asszony c.könyv három,eddig csak újságokban,folytatásokban megjelent,kitűnő kisregényt közöl. Ami összeköti ezeket a kisregényeket:a szerelem. Mindháromban ez a központi téma. Mindhárom helyszíne pedig az Osztrák-Magyar Monarchia,a 20.század első évtizedében. A Jour-fixe kisasszony (a franciás cím lefordíthatatlan,valami olyasmit jelent,hogy "hölgyválasz") főhőse Elza,a már eladósorba érkezett pesti leány,akinek egy jóhírű,és vagyonos ügyvéd udvarol. A család pártolná ezt a házasságot,annál is inkább,mert szükség van pénzre. Elza apja ugyanis közismerten rossz üzleteket kötött,esténként ráadásul óriási összegeket kártyázik el a kaszinóban. Csakhogy felbukkan Elza gyermekkori szerelme,Miklós,aki nagyon szerelmes a lányba. Miklós kezére viszont Ketty,az átmenetileg Pesten tartózkodó,amazontermészetű amerikai

A könyv alcíme:A hatalom a jólét és a szegénység eredete James A. Robinson és Daren Acemoglu nagyon alapos munkát végeztek. Interdiszciplináris módon, a történelem, a közgazdaságtudomány, a társadalomföldrajz eredményeit felhasználva próbálják könyvükben azt megfejteni, miért megy jobban az egyik országnak, és miért megy rosszabbul a másiknak. Minek köszönhető az- teszik fel a kérdést- hogy az USA lakóinak egy főre jutó jövedelme még a globális gazdasági viszonyok között is negyvenszerese egy szudáni ember jövedelmének? Mi az oka a két Korea közti elképesztő különbségnek? Robinson és Acemoglu elvetik Diamond földrajzi koncepcióját, nemet mondanak a marxista elméletekre is, ezek helyett institucionalista elméletet fogalmaznak meg. Egy ország helyzetét szerintük intézményeinek állapota határozza meg. A Szerzők megkülönböztetnek kizsákmányoló és befogadó intézményrendszert, ahol az előbbiek jobban, az utóbbiak rosszabbul teljesítenek. Előbbieké a hatalom és a jólét, utóbbiaknak marad a sz