Könyvekről mindenkinek

 William Golding hazánkban talán kevésbé ismert regénye,a Látható sötétség, fejlődésregény. Egy fizikailag torz, lékekben viszont környezeténél magasabbrendű ember beilleszkedésének ( pontosabban: be nem illeszkedésének) története egy erkölcseiben hanyatló, értékerendjében bizonytalan és összetett világba. A rend kedvéért közlünk egy rövid spoilert, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben a regényben nem a cselekmény a legfontosabb, hanem a kapcsolat: a folyton kudarccal szembesülő egyén próblkozásai, harcai arra, hogy megkapaszkodjon ebben a furcsa világban.  A történet a második világháború alatt indul, Az "anglia csatá"- nak is nevezett német támadások idején, 1940-ben. Anglia nagyvárosait bombázzák a németek. Mindenhol tüzek égnek, falak omlanak, furcsa, fehér fény övezi az egész várost. Egy bomba lehullik,összedől egy ház, az amatőrökből ( zenész, könyvkereskedő stb.) álló légvédelmi osztag rettentőn megijed. Egyszer csak a romokból előjön egy kisfiú. Fél oldala megégett, de ú

 A különös című könyv Paul Auster írói munkásságának eddigi legfényesebb darabja. A 4321 műfaját tekintve nagyregény, témáját tekintve családregény illetve fejlődésregény. Igazi irodalmi remek, elődjét a Capote-féle tényregényben éppúgy megtaláljuk, mint Thomas Mann nagy családregényeiben.  Amerikában járunk, ahol megszületik a kis Archie Ferguson. Pontosabban:négy Archie Ferguson. Ezen Archie Fergusonok sorsán keresztül bontakozik ki egy bevándorló amerikai család teljes története. Miért változtatott nevet a 19.századi Oroszországból érkező dédapa? Hogyan próbált boldogulni és az " amerikai álom" részese lenni a távoli ős, aki végül szomorúan végezte...Emlékszik-e valaki nagyapára, akit egy bűnbanda lőtt agyon, merthogy éjjeliőrként rosszkor volt rossz helyen? A távoli múlt folyton visszajár a jelenbe, ahogy haladunk előre a regénybe, a " nagy történelem" és a "kis történelem" folytonos jelenlétét érezzük. Mintha Amerika nem tudna kilépni múltjából, hanem

A fejlődésregény már a 18.század óta kedvelt műfaja az európai irodalomnak. Martin Walser:A gyermekkor védelme című könyve azonban műfajt teremtett: az anti-fejlődésregényt. A főhős, alfred Dorn, ugyanis megáll a fejlődésben. Szerelmes az anyjába. Jöhet bármi, kamaszkor, világháború, kommunizmus, Németország szétagolódása NDK-ra és NSZK-ra, Alfred Dorn kitartó és rendíthetetlen. Csak az anyjába szerelmes. Gúnyolják a hivatalban, hülyének nézik a környezetében, neki nem baj: ő szerelmes az anyjába. Aztán Anya meghal- anyák már csak ilyenek- Alfred bácsi pedig a nyugi részben él, természetes, hogy segíti szegény keleti rokonait, csomaggal, pénzzel, könyvvel, meg sok bíztató szóval. Ők pedig hálásak érte, és felkínálják Alfred bácsinak egy új élet lehetőségét.  De a bácsi nem él vele.Csakazértis az anyjába szerelmes. Jómagam egyfajta pszichológiai szatíraként olvastam Martin Walser könyvét, de azért elgondolkodtam. Arról, amit Popper Péter, aki már nincs köztünk, ál-felnőttségnek nevez

Méhes György (eredeti nevén:Nagy Elek) első igazi nagyregénye az Orsolya, 1977-ben jelent meg, s korabeli kritika eléggé óvatosan bánt vele ( agyonhallgatták), a közönségnek tetszett. Talán a műfaji szintézis volt a siker oka: családregény+fejlődésregény+ lélektani regény+társadalmi regény, s persze, mai Olvasó számára egy kissé már történelmi regény. A könyv tehát megjelenésekor nem érte el célját, itt az ideje, hogy legalább utólag megkapja, ami jár neki: a fokozott figyelmet. A történet egy magyar családról szól, közelebbről meg nem határozható történelmi pillanatban, de valószínűleg az első világháború előtti években indul a cselekmény. Válságba jut egy polgári házasság, férj és feleség már alig beszélnek egymással, férj belemenekül a munkába. Asszonyka pedig elhanyagolja a gyerekeket, inkább a festészetnek él, naphosszat csak fest, a háztartásban pedig áll a bál, a szennyes zoknik a szekrényben, ebéd valami moslék, de azért a férj megdicséri. Mikor kiderül, hogy gondok vannak,