Könyvekről mindenkinek

 Bakcsi György, amellett ,hogy kitűnő irodalomtörténész is volt,a magyar sakkfeladványszerzés egyik legnagyobb alakjaként írta be nevét a kultúrtörténetbe. En Passant felügyelő trilógiájának harmadik része, az En Passant felügyelő visszatér, a magyar sakk- könyvkiadás egyik legnagyszerűbb darabja. Irodalmi stílusú történetekbe ágyazva mutat be elképesztő sakkfeladványokat, melyeket nem könny megoldani, kezdő sakkozóként nem is érdemes rá vllalkozni. El kell érni legalább kb. 1800 Élőt, hogy az egyszeri játékos legalább a siker esélyével lásson hozzá a feladványok megoldásához.  Már a belső borítólapon sem akármilyen feladvány kínálja magát: egy rendkívül bonyolult, sokbábos állásban kell megmondani, egy lépéspár után hányféle állás lehetséges. Őszintén szólva, hozzá sem tudok kezdeni. De nem könnyű a 164. oldalon található feladvány sem:matt tizenegy lépésben úgy, hogy a hatodik sort teljesen elzárják sötét gyalogjai, világosnak pedig van egy huszárja, bástyája és futója. Nagyon nehéz.

 Hihetetlenül izgalmas, komoly történelmi tudással megírt fantasy-regény A hitehagyott, amely a Sötét Mersant sorozat 1. kötete. Jól formált karakterek, egészen komoly akciók, mögötte pedig hitelesen formált karaktereke, lélektan. Recenzensnek ez az egyik edvenc könyve abből a műfajból, igazán szórakoztató, azoknak is ajánlom, akik szeretik a történelmet, de nem barátkoztak meg a fantasy műfajával. Kis, rövid, spoilert közlök, a könyvet pedig antikváriumokban, közkönyvtárakban lehet keresni.  A történet a virágzó középkorban,  vagy ahogy sokan hívják: a lovagkorban játszódik.A Dél-Franciaországban jelentős birtokokkal rendelkező Foix család egyik tagja, Gaston Foix, aragóniai grófnőt vesz feleségül. Csak utóbb derül ki, hogy a derék hölgy véralvadási zavarban szenved ( ezt hívták a korban " pireneusi vér"-nek), a legkisebb seb is életveszélyes lehet számára. Ez a betegség generációkon keresztül kísérti a Foix nemzetséget.Ráadásul az öreg Gaston, valami piszlicsáré becsületbel

 John Attenborough: A végzet sodrában című könyve történelmi, regény, abból a régies, igazi,veretes fajtából. Izgalmas, érdekes, sodró lendületű könyv, amit nem lehet letenni. Jómagam egy húzásra olvastam el az egészet, mint valami jó bort.  A történet 1624-ben, I. Jakab angol király uralkodásának utolsó évében kezdődik. Anglia ekkor már megkezdte gyarmatosító tengeri és szárazföldi hadjáratait, elindult a kapitalista fejlődés útján. A távolsági kereskedők több ezer százalékos haszonkulccsal értékesítik a Keleten beszerzett árukat. A falvakban már működnek a házi textilmanufaktúrák, a nagy földesurak pedig mindenféle erőfeszítéssel próbálják megszerezni a kicsik földjét ( bekerítés-mozgalom). A király alkalmasságát több nemesi csoport is vitatja, de konkrét összeesküvést nem szerveznek, félnek. Londonba pedig elkezd ömleni a pénz a világ minden tájáról, lassan megszületik a City. Ez a korszak a Brit-szigetek történetében a hatalmas, felfelé ívelő változások kora. Sajnos, az Ireton csal

 Németh József számomra a 20.század egyik legrokonszenvesebb magyar festőművésze. Bánszky Pál könyve terjedelmében szűk,tartalmában annál relevánsabb válogatást nyújt ennek a nagyszerű képzőművésznek alkotásaiból. A könyv egy rövid életrajzzal nyit,melyben nagyon markánsan megmutatkoznak Németh József festészetének alapelvei. Számomra itt vált igazán rokonszenvessé ez a legendás művész. Németh József ugyanis nem ült fel a népi-urbánus hullámvasutak egyikére sem. Ő a magyar földművest nem nyomorgó,éhező,kizsákmányolt társadalmi rétegnek ábrázolja,hanem dicsőségesnek,fenségesnek,győztesnek. Embernek.Hogy Németh József nem  levegőbe beszélt,arra jó példa a Pásztor című kép. Az idős,keleties arcvonású pásztor-akár egy király. Ahogy subájában,amit úgy visel,miként császár szokta a palástját,ott áll a puszta közepén,isteni elhívás sugárzik róla. Botját úgy tartja,mint királyok tartják a jogart a koronázási ünnepségen. A pásztor ujjai vékonyak,hosszúk,mint a szellemi embereké. Lába alatt egye

 Svédország gyönyörű. Tudta ezt már Závodszky Ferenc is, akinek tollából megjelent a Svédországról szóló kötet, a Panoráma Külföldi Útikönyvek sorozatban. Méghozzá 1979-ben. Akkoriban, a középjóléti elzártság idején, a legtöbb magyar embernek Svédország olyan volt, mint a Neptuunsz. Messze volt és furcsa volt.  Furcsa volt az, hogy Svédországban csak úgy épülhet lakóház, hogy minden lakáshoz tartozik parkoló ( lakótelepek,tízemeletesek szinte alig épültek, érthető okokból). Minden negyedik családnak volt autója, ez akkoriban kitűnő eredménynek számított. És ez az ország vendégszerető volt: állampolgári jogok illették meg azokat a bevándorlókat, akiknek még nem volt állampolgárságuk.  A király pedig nagyon szeretett régészkedni. Értett is hozzá.  Závodszky Ferenc olyan jól megírta ezt a könyvet, hogy az egyszeri embernek kedve támad azonnal Svédországba repülni. Megnézni a királyi pár nyaralóját, a drottningholmi kastélyt. Végigjárni a Gustav Adolfs Torg nevezetességeit. Megtekinteni, p

Az irodalomban is léteznek önbeteljesítő jóslatok. A János királyról minden elemző leírja, hogy nem igazán sikerült dráma, nem ez Shakespeare igazi arca, gyenge próbálkozás egy zsenitől, stb. Így aztán az olvasó,mielőtt egyáltalán hozzáfogna a könyvhöz, máris tele van tömve értékítéletekkel. Pedig Shakespeare nem szorul rá. Ő akkora zseni, hogy még a gyengébb művei is nyugodtan olvashatók, nem alszunk el rajta, nem csalódunk benne, nem undorodunk meg az olvasástól. Csak nem lesz Hamlet-élményünk, ennyi. Persze, azt a kérdést azért joggal teszi fel a könyvolvasó és színházkedvelő hálátlan utókor, hogy ugyan miképpen lehetséges, hogy két király, nevezetesen János angol, és Fülöp francia ( utóbbit Fülöp Ágost néven ismerhetjük a történelemkönyvekből), egyszerűen békét köt egy város ostroma közben, mégpedig oly módon, hogy a város egyik polgára leszól a várfalról, hogy nekik már elegük van mindenből, tessék kibékülni, a királyok pedig erre elvonulnak tárgyalgatni. Az sem mindennapi a tört

A Nagy töriteszt című könyv 2. része a Nyugatrómai birodalom bukásától a francia forradalom kirobbanásáig terjedő időszakot tekinti át. A kérdések szintje nagyjából a középiskolai történelemtankönyvek szintjét veszi alapul, de időnként azért el-el kalandozunk magasabb, mondjuk, egyetemi-főiskolai szintekre. Hasznos lesz. Természetesen a tesztkönyv folyamatosan frissül, mindig újabb és újabb kérdésekkel találkozhatnak a Kedves Látogatók. Kellemes tesztelést, jó szórakozást, jó tanulást! 1.Melyik népvándorláskori nép uralkodója volt Gundobad? a. burgund     b. langobárd      c. nyugati gót 2. Ki volt Magyarország királya 1290-1301. között? a. II. András     b, V. István    c. III. András 3. Kolumbusz Kristóf 1492. októberében Guanahani szigetén ért partot. Mi a sziget mai neve? a. Jamaica    b San Salvador    c. Trinidad 4. Ki NEM vett részt a visegrádi királytalálkozón? a. III. Kázmér    b. Károly Róbert    c. II. Vencel 5. Mit jelent az urbura szó? a. Királyi szolgál

Az Antik Tanulmányok ( Studia Antiqua) című folyóirat 2017.júniusi számából egyetlen tanulmányt emelnék ki, mely elsősorban keresztény hívő mivoltom okán keltette fel érdeklődésemet. Érdekelnek ugyanis az ókori párhuzamok és előzmények...Adorjáni Zsolt. Istenség és király... című írásáról van szó. Király és Isten párhuzamba állítása a keresztény hagyományban magától értetődő, hiszen a Kinyilatkoztatásnak is része- de vajon hogyan volt ez a ókori kultúrákban? Miként vélekedtek a görögök és a rómaiak égi és földi hatalom viszonyáról? Részben a keresztényekhez hasonlóan, részben viszont azzal ellenkező módon. Az ókori görögöknél a király isteni adománnyal rendelkezik, ezzel ellentétben a zsidó-keresztény kultúrában Isten maga a Király, aki irányítja életünket. Mind a hellének, mind a rómaiak találtak tehát párhuzamot égi és földi királyság között, de pontosan ellenkező következtetést vontak le ebből, mint a keresztények. Kár, hogy Adorjáni Zsolt tanulmánya nem folytatódik a keresztény ér

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag