Könyvekről mindenkinek

John D. Mueller nem kevesebbre vállalkozott A közgazdaságtan megváltása.A hiányzó elem újrafelfedezése című könyvében, hogy megírja a közgazdaságtannak, ennek a nagyszerű, de rendkívüli ellentmondásokkal teli tudománynak történetét. Méghozzá teljesen más paradigmából tekintve, mint ami a mostani egyetemeken szokásos.Nagyon szokatlan, de nagyon komoly monográfia kerekedett ki eből a vállalásból, s e könyv jónéhány megállapításáról jónéhány szakember fog majd vitatkozni. De azt nem lehet eltagadni, hogy John D. Mueller látásmódja, gazdasaági és történeti érzéke fantasztikus.  Ebben a könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni a könyv főbb téziseit, gondolatait, egyfajta bevezetőt és vezérfonalat kívánok adni a jövőbeni Olvasóknak.  Mueller szerint a közgazdaságtan, mint szakma, azért nem tud sok, egyébként illetékességi körébe tartozó kérdésre válaszolni, mert eleve rossz helyen keresi saját eredetét. A közgazdaságtan egyetemi szakokon és kurzusokon úgy tanítják, hogy Adam Smith a tudomány

 A hagyományos közgazdaságtudománynak két fő ága van:a makroökonómia és a mikroökonómia. Vannak azonban a közgazdaságtannak olyan területei, melyek mindkét szakmai ágazattal kapcsolatban állnak, sőt, interdiszciplináris módon más tudományok eredményeit, módszereit is bevonják vizsgálódásuk körébe.A fogyasztáskutatás ezek közé tartozik. Számba veszi, mit és mennyit fogyasztunk, felteszi a kérdést, milyen gazdasági-történelmi-pszichológiai okok magyarázzák fogyasztásunk sajátosságait. Igen erős kapcsolata van a gazdaságpszichológiával, a tudományág empirikus eredményei a pszichológiában alkalmazott kísérleti módszerekkel születtek meg.  Dan Ariely és Jeff Kreisler arra válalkozott könyvében, hogy megértesse velünk, közgazdaság iránr érdeklődő laikusokkal, hogy mit, mennyit és miért fogyasztunk, milyen érzelmek befolyásolnak bennünket vásárláskor, mire tartunk igényt az eladó részéről, miért érezzük olyan csábítónak a nagyáruházak akcióit. A (túl)költekezés pszichológiája segít nekünk abb

 A könyv alcíme:Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát című könyve mindannyiunknak szól. Legyen az ember vállalkozó, értelmiségi, fizikai dolgozó, sportoló, nyugdíjas, bármi, éljen a Föld bolygó bármelyik országában- mindenki életében akadnak óriások,nehéz ellenfelek akiket le kell győzni. Olykor ezek az óriások mi magunk vagyunk: a félelmeink, a korábbi tapasztalatokból szerzett negatív benyomásaink, előítéleteink, hamis tudásanyagunk. Gladwell esettanulmányokon keresztül mutatja be, milyen az, amikor a kicsi győz a nagy felett. Rövid spoiler következik, rövd könyvajánlónkhoz arányosítva! A Bevezetőben a híres bibliai történetet, Dávid és Góliát történetét elemzi. Gladwell interpretációjában a filiszteus harcos valószínűleg akromegáliában szenvedett, ami azt jelenti, hogy nem maradt abba a növekedése a serdülőkor után sem. Az akromegália ráadásul okozhat látászavarokat. Magának a történetnek pedig az a lényege, hogy G

 A könyv alcíme:Hatékony és magabiztos növekedés verseny nélkül W.Chan Kim és Renée Mauborgne korszakalkotó és szakmai körökben sok vitát kiváltó könyvét elsősorban gyakorló cégvezetőknek, menedzsereknek ajánljuk.Ugyanakkor nem árt elolvasni azoknak sem, akik majd a jövő évtizedekben kerülnek vezetői pozícióba, azaz:közgazdász- és jogászhallgatóknak, IT-tehetségeknek. Nagyon új személetű vállalatgazdasági munkáról van szó, félre a sablonokkal!  A kék óceán váltás tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy cég, amely egyre kevésbé bírja az árversenyt, a technológiai versenyt, egyre nehezebben talál jó vezetőket, újít:új piacon nyit magának pziciót, egy olyan terepen, ahol még senki sem járt ( a vörös óceán a cápáktól és egyéb ragadozóktól hemzsegő piacot jelenti, a kék óceán a tiszta, ragadozóktól mentes "játékteret".)Ennek a váltásnak a menetét, lépéseit, buktatóit és sikerlehetőségeit tárgyalja W.Chan Kim és Renée Mauborgne könyve.  Mindenekelőtt megismerkedhetünk pozitív példákka

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Thomas J.Sargent, amerikai Nobel-emlékdíjas(2011) közgazdász könyve új paradigmából szemléli a makroökonómiai folyamatokat. Korábban ugyanis a közgazdászok valami egyetemes,univerzális,mondhatni:strukturális képletekkel igyekeztek meghatározni a gazdaság jelenségeit,folyamatait. Ezáltal azonban nem vették figyelembe a gazdasági környezet-infláció esetében az adópolitika illetve a pénzkibocsátás mértékének változásait. Sargent megkísérel olyan képleteket és módszereket meghatározni,amelyek segítségével beiktathatjuk várakozásaink közé azt is,hogy a gazdasági élet egyik vagy több szereplője hirtelen változtat a játékszabályokon. A könyv első része tehát tkp.elméleti alapozásnak is nevezhető,melyben Szerző kifejti,mi az a "racionális várakozásokon alapuló makroökonómiai elemzés". Elméletének illusztrációjaként modellezi a költségvetési deficit és az infláció egymásra gyakorolt hatását.  A könyv további fejezetei a világgazdaság történetének egy-egy jelentős inflációját tárgyalj

A Majoros Pál által szerkesztett könyvet minden művelt ember könyvespolcára szívből ajánljuk. Megismerkedünk a világgazdaság egyes régióinak természetföldrajzi adottságaival ( merthogy Afrika sem csupán a sivatag és az éhínség vidéke,mint ahogy Oroszország sem csak a szibériai tajgáról szól), megtudhatjuk, hogyan és miért került olyan pozícióba a régió, melyben a könyv megírásának idején volt. A szűkebb értelemben vett közgazdaságtanon kívül a jeles Szerzők szólnak az egyes területek szociológiai, politikatörténeti jellegzetességeiről is. A régiók a világgazdaságban a legjobb magyar hagyományokat követő interdiszciplináris munka. Árnyalt, cáfol közhelyeket ( de, ha szükséges, megerősíti azokat), s külön felhívja a figyelmet, s érvényesíti szemléletében napjaink világgazdaságának legfontosabb jellemzőjét: a folytonos változást. Ajánljuk ezt a könyvet olyan kezdő vállalkozóknak is, akik üzleti partnerüket szeretnék megtalálni valaelyik, Európától távol eső régióban. Jó kis bevezetés

Alcím: Az ésszerűtlenség nem várt előnyei Szerintem lehetne ez is alcím:Nemcsak menedzsereknek. Dan Ariely könyve bevezet bennünket a viselkedési közgazdaságtan- hívhatjuk gazdaságpszichológiának is- rejtelmeibe. Olyan újszerű meglátásokat ad alkalmazottaknak és munkaadóknak, vezetőknek és beosztottaknak, munkájukat kedvelőknek éés munkaundorban szenvedőknek, melyek a magyar nyelvű szakirodalomban még újdonságnak számítanak. Empirikusan is bebizonyítja, hogy az irracionálisan magas ösztönzők hátrányosan hatnak az alanyra, mert szorongást idéznek elő. És mindegy, hogy az illető túlfizetett amerikai bankár, vagy alulfizetett indiai segédmunkás. Ariely könyvéből győződhetünk meg arról is, hogy a fájdalom nincs egyenes arányban az alkalmazkodással: a túl nagy megterhelés már visszafelé sül el- hogy a gazdaság nyelvére ezt átfordítsam: nem szabad a munkavállalót agyonterhelni, mert akkor rosszabbul dolgozik. Az is bebizonyosodik a Zseniálisan irracionális lapjain, hogy az emberek akko

Fred Pearce: Népcsuszamlás c. könyve nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy eligazítja az Olvasót a 21.század demográfiai válságainak megértésében. E kitűzött célt Fred Pearce nagyrészt el is érte, nézeteivel, megállapításaival jórészt egyetérthetünk, kivéve talán egy témát: a migrációt illetően. Szerző sajnálatos, de visszafordíthatatlan jelenségnek tartja a migrációt, mi, magyar Olvasók ennél jóval optimistábban viszonyulunk a dologhoz: szerintünk a migráció igenis visszafordítható. Ám a tárgyalt részt-témákat a jó tollú Szerző nagyon adatgazdagon, objektíven tárgyalja. Mi a közös az eugenikában és a fogamzásgátlásban? Hogyan járult hozzá Kína népességrobbanása a gazdaság fejlődéséhez- vagy épp ellenkezőleg, pont a népességrobbanás akadályozza a további fejlődést? Mi az oka Nyugat-Európa demográfiai hanyatlásának? Miért terjedt el bizonyos országokban az egykézés? Az egyházak miért veszítették el a családok feletti szellemi hatalmukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat válasz