Könyvekről mindenkinek

 Bernadette Devlin baloldali politikus,mai napig fontos szerepet játszik az ír baloldali politika menetében. A lelkem ára című önéletrajzi könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Nagy-Britinnia,Észak-Írország és Írország 20.századi politika-és társadalomtötténeti tényei,folyamatai iránt. Nem árt némi háttérismeret az olvasáshoz:kik voltak 1945 után Nagy-Britannia miniszterelnökei,milyen politikai folyamatok határozták meg Nagy-Britannia és Írország viszonyát,stb. Devlin műve a szó eredeti értelmében vett memoár:szubjektíven látja a történelmet s benne saját szerepét. A személyes sors és az ország sorsa folyton egymásba fonódik,ettől,no meg a cselekmény rendkívüli dinamikája miatt lesz rendkívül élvezetes,olvasmányos ez a könyv. Külön érdekesség a mű keletkezéstörténetében, hogy A lelkem ára című könyvet eredetileg a Szerző édesanyja kívánta megírni, csak neki- romló egészségi állapota miatt- erre már nem maradt ereje.  Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy van a műnek egy

 A 16.század a világtörténelem egyik legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb változást hozó időszaka. Anglia történelme ebben az időszakban különösen viharos volt. G.J. Myer kitűnő könyve ebbe a lenyűgözően izgalmas korba vezet el bennünket.  Bevezetésképpen megismerkedünk a Rózsák Háborújának és egyben Anglia középkori történelmének is végetvető Bosworth-i csata történetével. Ami ismeretlen lehet a magyar Olvasó számára, az...abból rengeteg van. Nincs benne a magyar történettudományban Tudor Henrik Bretagne-i kapcsolatrendszere, ekkori társadalmi bázisa, jómagam még soha nem hallottam a Man-szigetet uraló Stanley-klán szerepéről ( illetve a Tudorokkal való rokonságukról). Hadtörténészek számára érdekes lehet Richard utolsó rohama- hogy aztán legenda az, hogy francia pikások a földbe szúrt fegyvernyelekkel védték Henriket, az már más kérdés.  Nagyon sokat megtudunk VII.Henrikről,a dinasztia első királyáról, bár Meyer szívesebben beszél az uralkodó egyéniségéről, mint a művéről. Érdekes,

 William James könyve alapvető mű mind a valláspszichológusok, mind a vallásfilozófiával foglalkozók számára. A vallási élmény változatai a 20.század első felében jelent meg, ennek ellenére mai napig releváns és aktuális szakirodalomnak tekinthető. Stílusa egyszerű, mindenki számára érthető, angolszász országok teológiai kurzusain ezért alapozó mű A vallási élmény változatai. William James részletesen foglalkozik az átlagostól eltérő pszichológiai állapotokkal. Kilátástalannak tartja a vallás végleges és frappáns fogalmi meghatározására irányuló küzdelmet. Álláspontja szerint minden ember tudattalanjában ott van az Isten iránti fogékonyság, az egyén életpillanataitól függ az, hogy a tudattalannak eme része mikor élesedik, tüzesedik be, mert voltaképpen ezt jelenti az Isten hívására adott válasz. Megkülönböztet egyszer született és kétszer született embereket: előbbieknél a vallás mintegy magától jön, külső és belső kényszerek nélkül, utóbbiaknál szükség van a a megtérés folyamatára. A

 Hogy kicsoda a tejes(kisbetűvel kell írni!)?Senki nem tudja. Talán nem is érdekel senkit.Anna Burns furcsa,különleges világában az emberek annyira az ellentétekre koncentrálnak,hogy nem tudják megfogalmazni,ki is az a tejes. A kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A tejes,az egy ember,vagy valami olyasmi. Ennyit kell tudni róla. Az észak-írországi közösség normái szerint a világot örök időktől fogva létező és kibékíthetetlen ellentétek uralják. Katolikusok és protestánsok,angolok és írek,gazdagok és szegények konfliktusaiból épül fel a városi élet. Az állam pedig,amelynek feladata lenne megakadályozni az ellentétek elmélyülését,maga is erőszakszervezetté,szürreális ellenségkeresés eszközévé válik. Tömeges gyilkosságokat hajt végre,mindent megtesz azért,hogy a lakosság ne bízzon benne.  Szürreális világ-szürreális nyelv. A mondatok gyakran állítmány nélküliek,az alany nem pontosan körülhatárolt,inkább csak határozók és furcsa jelzők által körülírt. Nem tudhatunk meg semmiről semmit,Ann

 Franz Werfel az expresszionista irodalomnak azt az ágát képviselte,amely nem veti el teljesen a vallásos témákat,inkább csak újraértelmezi azokat,az Istennel való személyes kapcsolat alapigazságából kiindulva. Jól mutatja ezt Az elsikkasztott mennyország című könyve is.  Az Argan család Ausztriában él. Igazi nagypolgári-arisztokrata társaság,meglehetősen fiatalos,életvidám. Velük él Teta,az öreg cseléd,aki kitűnő szakácsművész,de titokzatos személyiség,bigott katolikus,aki hisz abban,hogy a purgatóriumban hatalmas tüzes kefékkel tisztítják az ember testét és lelkét. Teta elhatározza,hogy jócselekedetek útján kerül be a mennyországba. Egy távoli rokonát,Mojmirt,iskoláztatja,erején felül is. Csakhogy Mojmir rájön,hogy megtalálra az egész életre szóló pénzcsapot,és a legelképesztőbb indokokkal kunyerál pénzt az öreg cselédtől. Teta tudja,hogy az ifjú rokon átveri,de nem akarja megszegni Istennek tett ígéretét,ezért mindig küld támogatást a fiatalembernek. Egy kora tavaszi délután az Arga

A kalandos életű Carl Zuckmayer német írót elsősorban színdarabjairól és filmforgatókönyveiről ismeri a német és az európai közönség. Farsangéji gyónás című bűnügyi regénye inkább kitérőnek tekinthető pályafutásában-ennek ellenére remekül sikerült könyvről van szó,mely számos nyelven megjelent  A történet 1913-ban játszódik a németországi Mainzban. Éppen farsang van,az egész város jelmezbe öltözött. A katolikus templom ezidőtájt üres,mindenesetre Heinrici atya,biztos,ami biztos,helyet foglal a gyóntatószékben. Hamarosan egy dragonyosegyenruhát viselő katona érkezik. Bűnös vagyok-mondja,de többet már nem tud mondani. Leszúrják egy késsel.Mire Heinrici atya feleszmél,már csak a holttest van ott. Közben odakint zajlik a farsangi ünnepély. A Panezza család fejét,legidősebb tagját,Mainz egyik leggazdagabb polgárát,megválasztják a farsang királyának. Miközben szerepére készülődik,a Panezza-villába váratlan vendég érkezik. Viola, a Palermoban élő unomatestvér az,akinek a fiatalok nagyon megör

Lilian Walsh könyve egy igaz keresztény hívő bizonyságtétele megtéréséről,Istenhez fordulásáról. Lilian félig katolikus családban született. Anyja római katolikus volt,buzgón gyakorolta vallását,még azzal a gondolattal is eljátszott,hogy kolostorba vonul. De kitűnő anya volt,szeretettel gondoskodott gyermekeiről. Az apa viszont hitetlen volt,és azt szerette vilna,ha gyermekei felnőttként keresztelkednek meg,maguk választanak felekezetet. Otthon inkább világias életet éltek,sok művész-főként zenészek-fordultak meg házukban. Lili anyja férje beleegyezése nélkül keresztelte meg gyermekeit,katolikusnak. Lili jó katolikus akart lenni,szorgalmasan el is végezte a hívő kötelező feladatait,de valahogy hiányérzete volt,ráadásul súlyos beteg is,gerincproblémái támadtak. Egyszer Lili részt vett egy rózsafüzér-fesztiválon. Ettől úgy megundorodott,hogy teljesen összezuhant. Vett egy protestáns Bibliát,rájött,hogy (folyt.)

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Egy konferencia előadásainak írott anyaga, mindössze 102 oldalon- elegendő terjedelem ez egy ennyire szerteágazó téma bemutatásához? Kiss Gabriella szerkesztésében megjelent Vallás és multikulturalizmus című könyv bebizonyítja, hogy igen. Bevezető tanulmányában Kiss Gabriella vázolja azokat a fogalmi kereteket, melyek a két, egymástól látszólag eltérő fogalom köré szerveződnek. Tomka Miklós egy európai vizsgálat adataira hivatkozva jelenti ki: nem a vallásosság csökken Európában, hanem az egyháziasság, az egyházhoz tartozás. Hívő keresztényként feltehetnénk a kérdést:létezik-e a kettő egymás nélkül? Hiszen a hit szó görög eredetije a hűséget is jelenti. Tomka Miklós három nagy eszmeáramlatot különböztet meg Európában: - történelmi egyházakhoz tartozó - modern egyházakhoz tartozó ( itt a szinkretista vallásokat említi, de szerintem ugyanúgy hozzátartozna fogalomhoz a pünkösid keresztény mozgalom is) - humanizmus Szilágyi Györgyi- Flóra Gábor: Vallási attitűdök Nagyváradon Dr. Gá

Uwe Birnstein és csapata remek munkát végzett. Egy könyvben- méghozzá nagyszerűen illusztrált és az ismeretterjesztés magas fokát képviselő könyvben- összegezték mindazt, amit a kereszténység történetéről hívőnek és nem hívőnek tudnia kell és érdemes. Nincs rá mód, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi határok között részletesen elemezzünk egy ilyen monumentális vállalkozást, mint A kereszténység krónikája. Csak néhány észrevételt tennénk, remélve és felkeltve ezzel a minél nagyobb olvasói érdeklődést. 1. Sokat, méghozzá jelentőségéhez illően sokat foglalkozik a könyv a keresztény vallás első századaival. Nero keresztényüldözése, Origenes, Tertullianus munkássága olya alapkövei lettek a keresztény teológiának, mely megkerülhetetlen azok számára, akik Jézus és a Biblia titkait fürkészik. 2. Szerzők jól megtalálták a kényes egyensúlyi állapotot katolikus és protestáns szemlélet között. Történetileg minden felekezet a maga súlyához mérten szerepel. Uwe Birnstein és csapata szándékosan k

Napjainkban folyamatosan zaljik nemzeti költőink (Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti és mások) életművének újraértékelése. Megjegyzem: ennek az újraértékelésnek folyamatosnak kellene lennie, hiszen az életműből akkor lesz élő mű, ha a kortárs Olvasó számára is mond valamit. Raffay Ernő Ady Endre életművét, azon belül is a publicisztikát értékeli újra. Helyesen teszi. Az elmúlt évtizedekben ugyanis középszerű vagy ideoógiailag erpsen elfogult irodalomtudósok úgy állították be, hogy Ady Endre heves küzdelmet vívott a maradi konzervatívok ellen. És ennyi. Raffay Ernő: Ady Endre kultúrharcai című könyve rámutat, hogy korántsem csak ennyi. Ady Endre nem valamiféle modernség-apostol, hanem nagyon is érdekek mentén cselekvő és író, sok esetben meglehetősen kcsinyes és aljas módon harcoló hétköznapi lélek, akit a pénz éppúgy fogásgban tart, mint bárki mást. Ady Endre elkötelezte magát a keresztényellenes szabadkőművesség mellett. A kereszténységben -és mint kiderül, minden keresztényben-

Személyes, keresztény hit- talán ez lehetne a mottója Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai című könyvének. Persze, a cím kissé provokatív, hiszen Jézus tanításai sosem vesznek el, egyszerűen arról van szó, hogy a teológusok a különböző korszakokban mást és mást hangsúlyoztak ki a Megváltó üzeneteiből, tanításaiból, példázataiból, így aztán mindig elsikkadnak egyes fontos témák, igehelyek. Mindensestre elmondhatjuk, hogy a cím zseniális. Figyelemfelkeltő, arra való, amire kell. Az a helyzet, hogy a teológia- katolikus, protestáns egyaránt- kissé kiüresítette az evangéliumokat. Kissé sótlanná, íztelenné váltak. Buji Ferenc könyvében pontosan ezeket az ízeket nyerhetjük vissza. Jólesik a szájnak, az orrnak, a gyomornak, és persze a szívnek. Mert ki merné azt kimondani, hogy aki Krisztust állítja életének középpontjába, ne vállaljon családot, hiszen aki megtagadja családját, az maga miért akar szülő lenni? Ki merne ma, az ébredési mozgalmak idej

Széchenyi István füveskönyve:a Legnagyobb Magyar gondolatai az élet legkülönfélébb kérdéseiről, Reisinger János avatott szerkesztésében. A könyv kitűnő, leginkább az életre készülő főiskolásoknak, egyetemistáknak tudom ajánlani. Néhány észrevétel: Az egyes gondolatokhoz oda kellene írni a forrást is. Mert ha én idézem ezt a gondolatot valamilyen társaságban, esetleg megkérdezhetik, hogy pontosan hol olvastam. És erre a válasz: a füveskönyvben. Nem túl előkelő. Meglepve tapasztaltam, hogy Széchenyi István volt olyan hitbéli mélyponton, hogy Antikrisztusnak képzelte magát. Ez valószínűleg a katolikus környezet hatására történt így, mert katolicizmus mindig hajlamos volt arra, hogy borúsan, kedélytelenül szemlélje Istent, és mindezt szemérmetlenül áhítatnak nevezze. Nekem legjobban a Boldogság című fejezet tetszett. Az itt olvasható gondolatokból kiderül, hogy Széchenyire milyen erősen hatott a romantika: az egyéni boldogságot összekapcsolta a közösség boldogságával, az erővel, a szer

Nagyon nehéz feladatot vállal magra az a teológus, aki összefoglaló lexikont ír a Bibliáról. Nemcsak azért nehéz ez a feladat, mert a Biblia szent könyv, azért is, mert a keresztény teológia napjainkban elképesztő sebességgel szállít új elméleteket és adatokat a Biblia egyes személyeiról alkotóiról, a bibliai fogalmakról, s ezeket egy lexikon-szerkesztőnek be kell tudni építeni munkájába, akár úgy, hogy elfogad egy új eredményt, akár úgy, hogy elutasítja azt. Az is fontos tehát, hogy mi NEM olvasható egy lexikonban. A Herbert Haag nevével fémjelzett Bibliai lexikon kimerít minden, a laikus Olvasónak tényekkel szembeni elvárását.Elképesztő mennyiségű adatot tartalmaz, talán többet, mint maga a zsidó és keresztény vallás Szent Könyve. Ismertet egymással ellentétes tudományos nézőpontokat, ezzel látszólag megfelel korunk normáinak. Olyan, más exikonokban csak elvétve olvasható címszavak is szerepelnek itt, mint "fogadó", "Jabbok", "Jézus hét szava a kereszten&q

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház

Hodász András, a fiatalok körében népszerű András atya, ebben a könyvben közzéteszi az internetes fórumán legtöbbször feltett kérdéseket, és az azokra adott válaszokat. A Praliné a léleknek biblikus szellemű könyv, mindennapi életünk és szellemi valóságunk elemzése során legmesszebbmenőkig Krisztus akaratát és szeretetének útját követi. Az első tematikus blokkban morális kérdésekre kapunk választ. Például: használhat-e keresztény ember társkereső oldalt? Mi az álláspontja az Egyháznak az önkielégítéssel kapcsolatban? Kötelező-e Krisztushívő embernek megházasodnia? Miért ösztönzi az egyház a gyermekvállalást? A második blokk teológiai kérdésekkel foglalkozik. Megtudhatjuk, van-e tisztítótűz, miért teremtette Isten a világot, mit suttog a katolikus pap mise alatt, mit gondol az egyház a földön kívüli életről. A harmadik blokk hitéleti kérdéseket tárgyal, katolikus szemszögből. Kiért kell imádkozni? Hogyan viselkedjünk a szentmisén? Az egész Bibliát el kell olvasni? A harmadikhoz szor

A 21.században virágkorát éli a materialista történetszemlélet. Van-e létjogosultsága korunkban a bibliai alapú világszemléletnek, hihetjük-e még, hogy Isten él, Ő teremtette a világot, és hogy volt egyszer egy vízözön? Dér Katalin nagyszerű könyve, az Édentől Bábelig, nagyszerűen bizonyítja, hogy Nietzsche tévedett, Isten nem halott. A bibliai őstörténet- mely, emeljük ezt ki, sok teológiai tárgyú könyvvel ellentétben szépen, közérthetően van megírva- végigkalauzol bennünket a világ hatnapos teremtésének első percétől egészen Ábrahámig, a zsidó nép ősatyjáig. Egy efféle ismeretterjesztő könyvről természetesen sok dolgot le lehet írni, jómagam két dolgot érintetnék részletesen. Az egyiknek örültem, a másiknak kevésbé. Dér Katalin követi a több évszázados protestáns hagyományt, amennyiben az ember, a Teremtett Lény felelősségét hangsúlyozza. Az ember szembefordult Istennel, ezért Isten azt várja, hogy az ember maga győzi le a gonoszt. Ha Isten nem így tenne, nem lenne igazságos. Ha e

Szűcs Ferenc remek teológus, jótóllú író,mindefelett pedig igazi hithű kálvinista magyar ember. Ez derül ki Kálvin olvasása közben című könyvéből. Nagyon ritka, hogy teológus ennyire együtt éljen a múlttal és a mával: Szűcs Ferenc számára Kálvin mai napig aktuális Szerző: tanításai érvényesek a politika, a történelem, a társadalmi kérdések síkján. De Kálvin mindenekelőtt teológus, elméleti és gyakorlati szakember, aki felépített egy mai napig virágzó egyházat. És nem utolsósorban: újraértelmezte a Bibliát, a Könyvek Könyvét, új tanításokat hívott életre, és megkérdőjelezte a katolikus egyház kőbe vésett tanait. Ezzel visszavonhatatlanul beírta nevét az emberiség nagyjainak könyvébe. ( Kálvin János Kiadó) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót, rövid leírást, és árajánlatot a telekről, valamint ne felejtse el megadni elérhetőségét! Köszönjük! 

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me