Szomory Dezső:Elbukottak. Hat novella
Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás