Könyvekről mindenkinek

 Az első világháborút követő évek, 1919 és 1920, Magyarországon az anarchia időszaka volt. a kommunista Tanácsköztársaság bukása uátn Horthy katonai különítményei garázdálkodtak az egész országban, rendkívül erőszakosak voltak. Azon a címen, hogy együttműködtek a kommunistákkal, számtalan embert végeztek ki, kínoztak meg. Sokakat pusztán azért, mely valamelyik különítményes igényt tartott az llető vagyonára: készpénzére, jószágára, házára. Volt, akit azét öltek meg, mert jobb ruhát viselt. A helyzet igencsak anarchisztikus volt.A történetírás ezt nevezi a fehérterror időszakának. Ebben a történelmi szituációban akadt néhány bátor újságíró, aki meg merte írni a különítményesek garázdálkodásait, sokszor bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzéseit. Közéjük tartozott Somogyi Béla, a Népszava és a Szociáldemokrata Röpiratok szerkesztője. A katonák persze igencsak rossz néven vették a jogos bírálatokatyý s megfogadták, hogy leállítják Somogyit. Nem akarták rögtön megölni elvégre mégi...

 Hatos Pál:Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság története című könyve nemcsak történettudományi de történetírói szempontból  is kiemelkedő munka. A szépirodalom határán- vagy talán azon belül- belül tartó, káprázatos stílusban és korrekt forráskezeléssel dolgozza föl könyvében a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát, az 1919-es magyarországi Tanácsköztrátsaság történetét. Spoiler helyett- ami ilyen kitűnő és terjedelmes könyv esetében amúgy sem állná meg a helyét- recenzens ( azaz én) kiemel néhány nagyon fontos folyamatot, tényt, eseményt, személyi összeföggést, melyek felkelthetik a Látogatók érdeklődését a könyv iránt.  Kezdjük azzal: mennyiben volt  valamiféle világforradalom része a Tanácsköztársaság? Hatos Pál szerint a Trockij által elképzelt világforradalomra 1918-1919-ben inkább csak a kommunisták egy részének szándéka volt meg, semmint valós politikai realitásként lehetett volna számolni ezzel az eshetőséggel. Kun Bé...

Károlyi Mihály személye a mai napig vita tárgyát képezi. Van, aki nemzetárulónak tartja, akad, aki szerint nem volt más választása, mint 1919-ben átadni a hatalmat Kun Béláéknak. Emlékiratait olvasván, Károlyi Mihályról az a véleményem, hogy egyszerűen gyenge volt. Nem számolt kellően a realitásokkal, nem tudta, mire képesek a kommunisták, őszirózsás forradalma pedig nem neki köszönhetően lett forradalom. Károlyinak nem lett volna szabad a gyakorlati politika útjára lépnie. Nem volt reálpolitikus. Hite volt erős, valami ködös utópisztikus társadalomképpel rendelkezett ( nem véletlen: első komoly olvasmánya a Nagy Francia Enciklopédia című könyv), szóval, hite volt, de számtalan illúziója is. Ezért nem sorolhatjuk őt a magyar történelem kiemelkedő személyiségei közé. A könyv ma már könyvesbolti forgalomban nem kapható, legkönnyebben antikváriumokban érhető el.