Könyvekről mindenkinek

 A.A.Milne neve, remélhetőleg, ismerős a legtöbb magyar Olvasó számára...Bizony, a Micimackó írója " közönséges" újságíróként és bűnügyi regényíróként kezdte, mielőtt remekművét megírta volna, ezen műfajokban alkotott bestsellereket. A micsoda négy nap! angol krimi, Karinthy Frigyes frodításában, úgyhogy az egy mondatra jutó nyelvi játékok, ironikus szókapcsolatok száma megközelíti a végtelent. Milne könyve úgy angol krimi, hogy közben parodizálja is műfaját. E rövid könyvajánlóban spoilert közlünk a könyvről, de egyetlen pillanatra se felejtsük el, hogy Karinthy magyarításában ismerjük a művet. A szimpla cselekményleírás itt édeskveset mond.  A történet az 1920-as- 30-as években játszódik, Angliában.Jenny, egy fiatal, katonatiszti családból származó huszonéves lány, minden bátorságát összegyűjtve felkeresi jogos örökségét, azaz nagynénje elegáns bérházát. Csakhogy Jane néni holttestét találja ott, akinek semmi keresnivalója nem volna azon a környéken, lévén,hogy a néni nem v

 A Pygmalion George Bernard Shaw talán legismertebb drámai műve, több musical- és filmfeldolgozás készült belőle. És, ahogy az lenni szokott, számtalan elemzést is írtak már erről a nagyszerű színpadi műről, mely többször megjelent önálló könyvalakban is.Néhány megjegyzést, észrevételt " észrevételeznék", melyre eddig kevesebb figyelmet fordítottak az értelmezők ill. a rendezők. 1. Shaw megjelölése szerint a Pygmalion műfaja: románc. Tehát úgy is kellene színpadra vinni, hogy a szerelem a lényeges, nem pedig a különböző társadalmi osztályok, rétegek egymáshoz való viszonya. Persze, ez utóbbi is fontos, hiszen Liza mégiscsak más kulturális definiciókkal rendelkezik, mint Higgins, vagy akár Pearce-né. Mégis: ez a  mű nem társadalmi dráma. Azt gondolom, Shaw kifejezetten a közönség szórakoztatására írhatta, nem pedig valamiféle bősz forradalmárság fűtötte.  2. Nagyon fontos Perce-né szerepe, ő köti össze az elméleti munkásságába teljesen belefeledkezett Higgins professzort a kül

 G.B.Shaw színművének nagyon érdekes a keletkezés- és fordítástörténete. Mivel van benne egy szép hosszú jelenet, mikor is a főszereplők a Pokolban kalandoznak, mind az anglikán, mind a római katolikus egyház tiltakozott bemutatása ellen, teljes egészében a darabot csak keletkezése után 14 évvel mutathatták be a maga teljességében. Nagy sikert aratott, az első világháború körülményei közepette pedig sokan véltek aktuálpolitikát belehallni-látni e műbe. A darab eredeti címe Man and Superman. Már 1906-ban, a Révai testvérek látták, hogy ezt így magyarra lefordítani ( Ember és felsőbbrendű ember), nem igazán fedi a darab lényegét- ennek ellenére ezen címmel adták ki könyv alakban, 1906-ban- majd 1917-ben Ottlik Géza újból lefordította, s a mű immár Tanner John házassága címmel jelent meg magyarul, könyv alakban. Nem volt, rossz, de közeledett a háború vége, az emberek többsége nem irodalommal és színházzal volt elfoglalva. Mi, a 21.században, azért választottuk az Ottlik Géza által javaso

Sir Arthur Conan Doyle nevét elsősorban Sherlock Holmes-történeteiről ismeri a világ. De írt ő nagyon sok misztikus történetet, melyekből magyar nyelven 2006-ban, az ERI Kiadó gondozásában jelent meg kétkötetes válogatás. Az első kötet címe: A gázember.  Egy ilyen rövid könyvajánlóban nics mód a kötet minden elbeszélését részletesen górcső alá venni. Kiemelnék kettőt. A Borcas Court bikája című történet az ökölvívás világába vezet el bennünket. ( Conan Doyle maga is művelte ezt a sportot). Egy bizonyos Alf Stevens nevű ökölvívó éppen mérkőzésre tart, hogy találkozzon ellenfelével, amikor is útitársával ( aki az elbeszélés narrátora) találkoznak a körmnyék rémével. Két ember állja útjukat, ki akarja őket rabolni. Stevens, a rutinos ökölvívó szembeszáll velük, de esélye sincs: olyan hatalmasakat kap, olyan technikás ellenfelet fog ki, hogy kénytelen elsiemrni vereségét. Mikor aztán vége van az összecsapásnak, a közeli bokorból egy kutya vinnyogását lehet hallani. Kiderül, hogy egy hatalm

A manga a képregény egyik speciális műfaja, Japánból ered, az utóbbi időben egyre népszerűbb Európában is. A kontinens irodalmárainak nem kis feladat a nagy európai klasszikusokat átültetni erre a kifejezetten távol-keleti közlésformára. Nádasdy Ádám nemcsak remek fordítást készített Shakespeare klasszikusáról, hanem az így nyert könyv- szöveget sikerült is e speciális képregény-milliőbe átültetni. Emma Vieceli rajzai- pontosabban:grafikái a 21.századi technicizált milliőt idézik- a Hamlet tehát kikerült eredeti kontextusából.Ezzel mindenképpen nyert annyit, hogy a ma még avantgarde-nak számító manga fő fogyasztói, a fiatalok, jobban magukénak érezhetik a történetet. Ám pontosan ezáltal a Hamlet társadalmi vonatkozásai, a reneszánsz szokások, stílusjegyek, öltözködés, kultúra, viselkedés, hozzáférhetetlenné válik. A Hamlet kikerül Shakespeare irányítása alól, 21.századi történetté alakul. Nagyon jó ez. Csak számomra, aki a boom-generációhoz tartozik, már nem Shakespeare. Ettől függ

Nagyon szép és nagyon hasznos könyv. A "kezdő" keresztényeknek Lukács evangéliumát szokták ajánlani, márminthogy azzal kezdjék a Biblia tanulmányozását. Csakhogy nem mindegy, milyen fordításban. A közölt katolikus fordítások ( Káldi, Új Katolikus) a Miatyánkból egyszerűen kihagyják a " ki vagy a Mennyekben" szövegrészt. Hogy ezt miért teszik, arra pontosan nem tudok felelni, hiszen minden keresztény elfogadja, tudomásom szerint, hogy az Atya a Mennyben van. Miért kell akkor ezt a nagyon fontos kitételt kihagyni az egyik legfontosabb imából? Az sem mindegy, hogy Jézus " szellemmel és tűzzel", vagy szellemben és tűzben" keresztel. Előbbi esetben a megkeresztelt is megkapja a szellemet és a tüzet, utóbbi esetben Jézus van szellemben és tűzben, és ő keresztel, nem tudjuk, mivel. Szóval, ezek a kis nüansznyi- vagy annak tűnő- eltérések adják a keresztény teológia bukéját. A lényeg azonban az, hogy Jézus evangéliumát mindenki a szívébe fogadja. Nyissa m

Kecskeméthy István egész életét a Bibliának tanulmányozásának szentelte, a Könyvek Könyve magyarra fordítása pedig élete főműve. A fordítás protestáns szellemű ( ennek jele többek között, hogy nem hamisítja meg a Tízparancsolatot), teljes mértékben igei, olvasása elvezeti a hívőt Jézus Krisztusban való mélyebb hitre. Akik pedig még nem fogadták be szívükbe Krisztust, talán e fordítás olvastával megteszik. Néhány érdekesség: a Tízparancsolat szövegében a Károlinál megszokott Ne paráználkodj!" helyett " Ne légy házasságtörő!" szerepel, ez bizonyos értelemben szűkítő, bizonyos értelemben tágabb értelmezés, mint a gönci prédikátoré. Ézsaiás Jesaja néven szerepel, s  szinte egész könyve verses ( ellentétben a Károli-fordítással, mely alapvetően prózában adja Ézsaiás könyvét, verses betétekkel). Sofóniás eredeti nevén (Cefanja ) szerepel, szövege szintén verses. A Hegyi Beszédben pedig Jézus "szellemi szegények"-et mond " lelki szegények" helyett. Magyar

Először kissé berzenkedtem: találós kérdések a Bibliáról? Hát egyeseknek már semmi sem szent? Aztán rájöttem, hogy- miért ne? Ha akad akár egyetlenegy ember is, akit ez visz közelebb az Ige tanulmányozásához, akkor miért ne? Mert Salyámosy Éva:500 bibliai találós kérdés című könyve minden kétséget kizáróan igei. Csak és kizárólag a Szentírást veszi alapul, annak is talán legelfogadottabb, Károli-féle revideált fordítását. Nem magyaráz bele semmit, nem próbál meg posztmodern-liberális teológiai nézetrendszereket igazolni. Egyszerűen csak kérdez. Méghozzá milyen jól! Megtudhatjuk, melyik evangelista jelképe az oroszlán, miért hívják a zsoltárokat grádicsok énekének is, ki volt az az engedetlen, aki napszúrást kapott, miért haragudtak meg Pál apostolra az ötvösök, és még rengeteg kérdésre választ kaphat a kíváncsi Olvasó. Tesztelheti a bibliaiskolákban már megszerzett tudását, ugyanakkor sok olyan tény, információ is eszébe akadhat, ami esetleg a Biblia hagyományos, lineáris olvasásak