Könyvekről mindenkinek

 Karl Ove Knausgård remekműve,egyben a 2020-as évek egyik legjobb regénye Az öröklét farkasai. Emberi sorsokon keresztül mutat be társadalmat és világot,ad reményt és nyit fel szemeket. Aki szeretne megismerkedni a kortárs világirodalommal,annak szellemével és hagyományokra épülő folytonos megújulásával,annak feltétlenül ajánljuk a jitűnő norvég iró művét,amely-talán nem árulunk el ezzel nagy titkot-közvetve tartalmaz önéletrajzi elemeket is. Az alábbi kónyvajánlóban csak röviden tudjuk felvillantani mindazt a sok értéket,melyet Az öróklét farkasai című regény hordoz. Egy rövid spoiler a cselekmény kezdeteiről-talán alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklòdést a regény-és Karl Ove Knausgård egész irodalmi munkássága iránt. A cím,Az öröklét farkasai,szerintem azt fejezi ki,hogy a gonoszság mindenütt és minden korban jelen van,szinte lehetetlen tőle szabadulni. A fiktív,de valóságosnak tűnő cselekmény színhelye Norvégia,mégpedig az 1986.év. Syvert,a tipikus norvég fiatalember letöltöt...

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan...

Nagyon nehéz feladatot vállal magra az a teológus, aki összefoglaló lexikont ír a Bibliáról. Nemcsak azért nehéz ez a feladat, mert a Biblia szent könyv, azért is, mert a keresztény teológia napjainkban elképesztő sebességgel szállít új elméleteket és adatokat a Biblia egyes személyeiról alkotóiról, a bibliai fogalmakról, s ezeket egy lexikon-szerkesztőnek be kell tudni építeni munkájába, akár úgy, hogy elfogad egy új eredményt, akár úgy, hogy elutasítja azt. Az is fontos tehát, hogy mi NEM olvasható egy lexikonban. A Herbert Haag nevével fémjelzett Bibliai lexikon kimerít minden, a laikus Olvasónak tényekkel szembeni elvárását.Elképesztő mennyiségű adatot tartalmaz, talán többet, mint maga a zsidó és keresztény vallás Szent Könyve. Ismertet egymással ellentétes tudományos nézőpontokat, ezzel látszólag megfelel korunk normáinak. Olyan, más exikonokban csak elvétve olvasható címszavak is szerepelnek itt, mint "fogadó", "Jabbok", "Jézus hét szava a kereszten...

Gáli József egyike a magyar irodalom tragikus alakjainak. Túlélte Auschwitzot, háttérbe szorult a Rákosi-rendszerben, aztán a Nagy Imre- kurzus idején előkerült, bemutatták Szabadsághegy című Rákosi-ellenes drámáját- aztán, mikor Sztálin legjobb tanítványa visszatért, neki ismét buknia kellett. Ötvenhat után pedig csak műfordítóként tevékenykedhetett- természetesen azt is professzionális színvonalon művelte. A püspök madarai című könyvben olvashatjuk Gáli József: Elmondom az életedet állatokban című kisregényét, mely laza szerkezetével már előlegezi a nyolcvanas évek magyar irodalmi trendjét. Olvashatjuk a gyűjteményes kötetben az ominózus Szabadsághegy című színdarabot, nagyon érdekes benne- túl a történelmi politikai tanulságokon- az anya-gyermek viszony. A magyar irodalomban egyedülálló a Címszavak egy önéletrajzi lexikonból című, műfajilag besorolhatatlan alkotás, mindössze tizenöt oldal. Érdemes lett volna tovább folytatni ,regényt írni belőle- mert efféle regény a magyar iroda...

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az...

Ez a könyv lehetne a magyarok alapműveltségének egyes számú alapköve, a tudás tótumfaktuma, ha: - nem lenne néhol túlzottan franciás - nem keverték volna össze a lexikont az értelmező szótárral, azaz a tényismertetést az egyszerű szómagyarázattal, ez az eljárás már akkoriban is korszerűtlen volt - a szómagyarázatok nem korlátozódnának pusztán a jelentésre, hanem tárgyalnák az adott morféma eredetét, használatát. Mert amúgy a Magyar Larousse - valóban egyetemes - interdiszciplináris látókörű - a kereszténységgel szemben korrekt, bár lehetne bővebb. Szóval, vannak apróbb hibák. Ennek ellenére a ML egy mai napig használható lexikon. Érdemes lenne újra kiadni- azzal a megkötéssel, hogy az eredeti, nyelvészeten alapuló koncepción módosítani kell.