Könyvekről mindenkinek

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

Mit tudunk mi magyarok,Skandinávia történelméről és kultúrájáról? Csak címszavakban: vikingek, hajók, mítoszok, Edda-dalok- jóformán csak ennyi. Neil Gaiman arra vállalkozott, hogy ezt a csodálatos mitológiát megismerteti a világ átlagos tájékozottságú, nem skandináv Olvasóival is- méghozzá népszerű 21. századi nyelvezettel. Maga a mű szerkezete, koncepciója erősen emlékeztet robert Graves: Görög mitológia című könyvére. Csakhogy, amíg Graves az ismeretterjesztés és az érdeklődés felkeltése mellett törekedett a tudományos- irodalmi-vallástörténeti pontosságra is, addig Gaiman sok esetben figyelmen kívül hagyta ezt, azt referálva az Olvasó felé, hogy voltaképpen modern szépirodalmi művet olvas, mely viking korabeli tematikai elemekre támaszkodik. Kísérlet ez, egyfajta közvetítés. Csakhogy minden közvetítőtől elvárható, hogy az eredeti " terméket" közvetítse, saját szájaíze, ízlése, műveltsége szerint. Gaiman nem ezt teszi, hanem ír egy történetet, ez hol megegyezik az erede