Könyvekről mindenkinek

Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945-1990 című könyve az egyik legkorszerűbb, legmélyebb történelmi elemzés, amely hazánkban az utóbbi évtizedekben megjelent. Ez a könyv megkerülhetetlen szakirodalom mindazok számára, akik bármilyen szinten és formában is foglalkoznak Kelet-Európa történetével, vagy az 1945 utáni történelem viharos évtizedeivel. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban nincs kellő terünk ennek a monumentális, mégis:izgalmas, feszült munkának részletesen történő ismertetésére, inkább csak felvillantunk elemeket, tényeket és paradigmákat.  Nagyon új megközelítésről árulkodnak az alábbi kifejezések: keleti tömegtársadalmak, integrált nemzeti önrendelkezés, lenini konstellációértelmezés és még sorolhatnám. Kalmár Melinda teljesen új módon, rendszerszintű szemlélettel értelmezi az 1945 utáni történelmet. Ez nem azt jelenti, hogy akkor egyáltalán nem esik szó ideológiákról vagy éppen " földhözragadt" gazdasági kérd...

Orosz vígjáték az 1870-es évekből- mégis, mintha tegnap írta volna valami fiatal magyar drámaíró, a 21. századról. Könyv alakban megjelent 1953-ban, az Új Magyar Kiadó gondozásában- zsebkönyv-formában. Vasziljkov egy Volga menti kisvárosból jön Moszkvába, és azonnal megtetszik neki a város egyik legszebb és leggazdagabb leánya, Lidia Jurjevna Csebokszárova, nem mellékesen: elkényeztetett úrilány, ma úgy mondanánk: plázacica. Tyeltajev, a rokonszenves pitiáner szélhámos ( Molnár Ferenc darabjaiban látunk később ilyen karaktereket), megígéri Vasziljkovnak, hogy elintézi a frigyet. Azt hazudja a lány anyjának, a méltóságteljes modorú Csebokszárova asszonynak, hogy Vasziljkovnak aranybányái vannak. A csel nem jön be: ugyanis a nagyasszony levelet kap férjétől miszerint a csőd szélén állnak. Azonnal kell tehát a pénz, nem elég, hogy úgy teszünk, mintha lenne...Vasziljkov végül elveszi a lányt, ám hamar kiderül, hogy nincs aranybányája. Az öreg Csebokszárová asszonyt mindenki átverte. Aztá...

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak ...