Bejegyzések

erdélyi címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dósa Elek: Marosszék 1848-49

Mindenkinek joga van egy történelmi eseményt tetszése szerint látni. Mégis, azt mondom: bármilyen indokkal is írta az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról szóló emlékiratait a kiváló erdélyi jogászprofesszor Dósa Elek, az ,amit ő a történelemmel tesz, már egyenesen bűn. Annyira egyoldalúan láttatja a marosszéki eseményeket, szinte el sem hisszük, hogy ezt a könyvet magyar ember írta. Szerző szerint az egész forradalom hiba volt, olyan hibás döntések sorozata, mely a magyarság ellen ingerelte a románságot, Kossuth szájhős volt, a székelyek loptak és raboltak, az agyagfalvi nemzetgyűlés felborította Erdély békéjét, Csány kormánybiztos pökhendi volt- bezzeg a cári csapatok, azok aztán megtestesült jóság és szelídség...Szóval, a politikai opportunizmus tipikus példája ez az emlékirat, ennek ellenére nem haszontalan dolog átolvasni. Mert jó példája az árulásnak, a sértettségnek. Jó tudni, hogy így: nem szabad. Sajtó alá rendezte: Somogyi Gréta Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budap

Pestisregény-Szemlér Ferenc: A mirigy esztendeje

Szemlér Ferenc nevét mára elfeledte mind az erdélyi, mind az anyaországi olvasóközönség. Kár. A mirigy esztendeje az egyik legkiválóbb magyar történelmi regény. Igaz történeten alapul: az 1755.évi Brassó környéki pestisjárványt mutatja be a kirekesztett Szüle István plébános szemével. Persze, mint minden jó könyv esetében, a sztori csak fedősztori, a lényeg mélyebben van. Kultúra és középkori barbárság, nyelvek, kultúrák kavalkádja- és az ezen helyzetben küzdő, talpig becsületes egyén. Szólni kell a nyelvezetről is. 18. századi stílusú, ennek ellenére remekül értelmezhető a művelt laikus olvasó számára is. Igazi, apokaliptikus pestisregény, a feszültség remek fokozásával. Na, ezt kellene kötelező olvasmánnyá tenni...