Bejegyzések

kapitalista címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dr.Németi László:A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón

 Furcsa leírni,de már ez is gazdaságtörténet...Dr.Németi László 2003-ban megjelent könyvében arra tett sikeres kísérletet,hogy összefoglalja-gazdaságtörténeti nézőpontból-Magyarország 1960 utáni agrárfejlődését,jelezze a jelen és a jövő trendjeit. Nagyon nagy pozitívuma A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón c.könyvnek,hogy mellőzi azokat a politikai lózungokat,amelyek olykor még bizonyos komoly gazdaságtörténeti művekbe is beférkőznek. Dr.Németi László könyvében ilyeneket nem találunk. Találunk viszont szép számmal okos,statisztikákon alapuló elemzéseket,összehasonlításokat,olykor prognózisokat. Megtudhatjuk például,hogyan teljesített a nagyüzemi mezőgazdaság a búza-a kukorica és a zöldségtermelés területén(Európa élmezőnyében voltunk). 1981-ben pl. közel 600 000 tonna gyümölcsöt exportáltunk,no meg több,mint 1 millió tonna búzát-derül ki mindez a 37.oldalon látható táblázatból. Azt is megtudjuk,hogyan hatott a magyar agrárgazdaságra az 1968-as gazdasági reform. Képet kapunk arról is

A.N.Osztrovszkij:Bolond pénz

Orosz vígjáték az 1870-es évekből- mégis, mintha tegnap írta volna valami fiatal magyar drámaíró, a 21. századról. Könyv alakban megjelent 1953-ban, az Új Magyar Kiadó gondozásában- zsebkönyv-formában. Vasziljkov egy Volga menti kisvárosból jön Moszkvába, és azonnal megtetszik neki a város egyik legszebb és leggazdagabb leánya, Lidia Jurjevna Csebokszárova, nem mellékesen: elkényeztetett úrilány, ma úgy mondanánk: plázacica. Tyeltajev, a rokonszenves pitiáner szélhámos ( Molnár Ferenc darabjaiban látunk később ilyen karaktereket), megígéri Vasziljkovnak, hogy elintézi a frigyet. Azt hazudja a lány anyjának, a méltóságteljes modorú Csebokszárova asszonynak, hogy Vasziljkovnak aranybányái vannak. A csel nem jön be: ugyanis a nagyasszony levelet kap férjétől miszerint a csőd szélén állnak. Azonnal kell tehát a pénz, nem elég, hogy úgy teszünk, mintha lenne...Vasziljkov végül elveszi a lányt, ám hamar kiderül, hogy nincs aranybányája. Az öreg Csebokszárová asszonyt mindenki átverte. Aztá

Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19.században

A 19.század a magyarosodás időszaka volt. Ekkor alakultak ki nemzeti karakterjegyeink a politikában, a gazdaságban, művelődésben- s mint Lukács Anikó könyvéből megtudhatjuk, a divatban, öltözködésben is. A Nemzeti divat Pesten a 19.században című könyv úttörő jellegű. A legtöbb Olvasó először találkozik az itt felvetett kérdésekkel, melyek élesen befolyásolták a korabeli mindennapokat. A céhek vagy a kapitalista ipari üzemek gyártják a modernebb ruhákat? viselheti-e ugyanazt az egyszerű kispolgár, mint a nemes? A sajtónak követnie kell a divatot, vagy pedig példát mutatnia olvasóinak a "helyes" viseletről? Hogyan befolyásolta a mindinkább fejlődő történeti köztudat a divatot? Miként fogadta a külföld a magyar " nemzeti öltözet" feltűnését? ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az ember Lukács Anikó szerfelett izgalmas, minden történelem iránt érdeklődő számára fontos könyvéből. (Budapest Főváros Levéltára, 2017.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Adakozás