Könyvekről mindenkinek

 Az 1990-es években virágkorát élte Európában a történelmi fantasy. Talán annak a következménye is volt ez, hogy véget ért a hidegháború, a múltat már nem kellett kizárólag szovjet nagyhatalmi alapon magyarázni, ráadásul materialista alapon értelmezve. Az írók nagy része örült a szubjektív történelemértelmezés új lehetőségeinek, s egyesek- ők voltak a fantasy-írók- nem érték be a történelmi- politikai események új logikai rendszerben történő magyarázatával. Ők belevitték a történetbe a spiritualitást,a mesét,a fantáziát, az ő könyveikben az emberekről még azt sem tudhatjuk biztosan. hogy valóban emberek, lelkek és szellemek ki-bejárnak az emberek világába, és hol jó dolgokat tesznek, hol mindenféle szörnyűségeket visznek véghez. Van, akinek tetszenek az ilyen könyvek, van, akinek nem- mindenesetre érdekes színfoltjai az európai könyvpiacnak, úgyhogy mindenképpen helyük van ebben a blogban.  Ed Fisher ( az írói álnév egy magyar Szerzőt takar) Profundis című könyve a műfaj legjobbjai köz

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

 A brit politikusként, mintegy hobbiból kalandregényeket egyéb bestsellereket író Jeffrey Archer ezúttal is remekművet alkotott. A Se több, se kevesebb című kiváló, akciódús könyv egyszerűen letehetetlen. Recenzens egyhuzamban olvasta végig, egy rövid spoilerrel igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz.  A történet Amerikában kezdődik. Egy lengyel család a 20.század elején kétségbeesésében kivándorol Amerikába. Családi éttermet alapítanak, melyet főként a hasonló sorsúak látogatnak. A család egy szem fiát, Harvey-t, egyetemre szánják. a kis csínytevőt azonban jobban érdekli a pénz, mint a tudás. Minden elképzelhető eszközt bedob, amit egy kiskamasz bedobhat: cipőt pucul, bevásárlószatyrot hord, majd tizennégy évesen megragadja figyelmét az amerikai álom:a tőzsde. A világhírű Wall Street. A nem túl előnyös külsejű, nők iránt alig érdeklődő ifjú egy brókercégnél lesz gyakornok, de már itt kiderül, hogy nem a törvénytisztelet az erőssége:belső információk alapján egy biztosítótársaság veze

 Wilhelm Brauneder:Osztráák alkotmánytörténet napainkig című könyve a téma alap-szakirodalma, Ausztriában már több tucat kiadást megélt, jogtörténeti vizsgára készülő joghallgatók generációi ebből tanulmak. De miért érdekes nekünk Ausztria alkotmánytörténete? Hát azért, mert történelmünkben elég sok az átfedés- és még finoman fogalmaztam...- másrészt a magyar és osztrák államjog művelői ( jogászok és aktív politikusok egyaránt) mindvégig figyelemmel voltak a másikra, követték azt, mi történik törvényhozási szempontból a másik államban.  Brauneder Ausztria történetét alkotmányjogi szempontból 12 periódusra osztja fel (17-18.o.). Ezek a következők: 1. A tartományok és tartományközösségek kialakulása(1500-ig) 2. Rendi államok monarchikus uniója (1749-ig) 3. Monarchikus állam differenciált föderalizmussal (1848-ig) 4. Koraalkotmányosság (1848.1851) 5. Monarchikus egységes állam (1852-1867) 6.Alkotmányosság (1867-1918) 7.Német-Osztrák Köztársaság (1918-1919) 8. Osztrák Köztársaság (1920-193

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is. Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot. Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel.

 Farkas Zsuzsa:Nyelvőrökkel nyelvőrségen könyve interjúkat tartalmaz a magyar nyelv legnevesebb őreivel:mások mellett Lőrincze Lajossal,Grétsy Lászlóval,Rácz Endrével,Bencédy Józseffel, Wacha Imrével. Mai Olvasó leginkább az lehet érdekes,hogyan látták ezek a kiváló tudósok a magyar nyelv helyzetét az 1990-es években.  Szinte mindannyian megemlítik a sajtó,a televízió egyre igénytelenebbé váló nyelvezetét,pongyolaságát. Van,aki ennek okát abban látja,hogy csökken az újságírók műveltsége. Szó esik a beszédtempó egészségtelen felgyorsulásáról,a szavak elharapásáról. Viszont többen is kiemelik a nyelv egyre gazdagodó képszerűségét,vitalitását. Az ifjúsági nyelvet illetően megoszlanak a vélemények,van,aki szerint csúnya és felületes,mások szerint élményszerű és humoros. A határon túli magyarság nyelvhasználatát illetően a megkérdezett szakemberek aggodalmuknak adnak hangot. A tradicionális magyar nyelv megszűnőben,sok a többségi nyelvből átvett tükörfordítás,ami magyartalanságokhoz vezet.N

Kissé közhelyes a cím? Ebben az esetben nem az. Az a szeretet, amit Mahesh Chavda evangelizációs összejövetelein az emberek felé közvetít, nos, hát az valóban képes a csodákra. Mozgássérültek meggyógyultak, kiugranak a tolószékből és körbe-körbe rohangálnak; vakok látnak, előbb csak körvonalakat, aztán már pontokat is; leprában szenvedők sebei gyógyulnak be, emberek szabadultak bűnöktől, évtizedek óta bennük élő démonoktól. S  hogy ki ne felejtsük: halottak feltámadnak ( orvosi dokumentum igazolta hogy halott). E sorok írója, mivel hisz az ilyesmiben, pünkösdi- karizmatikus hívő, igazán már nem is csodálkozik. A szeretet csodákra képes című könyv összefoglalja Mahesh Chavda szolgálatát és életét, az előkelő hindu családi háttértől az amerikai nyomorgásig, az ott megesett csodákig, és végül a sok tízezer embert megmozgató összejövetelekig. Chavda nem egyenes úton jutott el odáig, hogy a világ egyik legnépesebb keresztény misszióját vezesse: szülőhazájában ,Kenyában,  meg kellett küz

Egy 160 oldalas folyóirat, az már majdnem könyv. Ráadásul a tartalom és a külcsín is nagyon takaros. Túlzásokat, szélsőségeket kerülő a Reader's Digest 1994. októberi száma is. Olvashatunk benne a népszerű magyar színművészről, Mensáros Lászlóról ( s pályafutását nem kizárólag politikai szempontból tárgyalják, inkább a magánembert igyekeznek közelebb hozni). Francia szakemberek segítenek egy benini falunak a sókitermelésben. Koraszülötteket mentő szteroidot fedeztek fel. A rendőrségi szolgálatban álló lovak élete sem csupa gyönyörűség. És ami- szerintem legalábbis- a szám "vezércikke": Ötven éve zajlott a varsói felkelés, a második világháború történelmének tragikus, egyben felemelő epizódja. Kiváló, példamutató színvonalú folyóirat az RD, etalonként lehet állítani a többi hasonló sajtótermék elé. Érdemes a régebbi számokat is olvasni, mindegyikben akad érdekes cikk, még így, húsz év távlatból is.

A nemzeti kisebbségek történetének, társadalmának kutatása mindaddig aktuális téma lesz, míg csak nemzeti kisebbségek léteznek- azaz mindig. Nem tudok elképzelni olyan történelmi szituációt, melynek során homogén nemzetállamok képződnének. Éger György könyve egy nagyon speciális helyzetben lévő kisebbség életébe enged rövid bepillantást. A burgenlandi magyarság rövid története című könyv két részből áll: egy történeti szövegből, melyből megtudhatjuk, hol is található a burgenlandi magyarok településhatára, milyen intézkedéseket tettek az egymást követő osztrák kormányok a burgenlandiak helyzetének javítására, valamint, hogy milyen hatákonysággal tevékenykedett a burgelandi magyarok politikai képviselete. A második rész jegyzeteket és statisztikákat tartalmaz népesedésről, a magyar lakosság településenkénti megoszlásáról, illetve az ipari foglalkoztatottságról. A ktűnő könyvet helységnévtár zárja. ( Anonymus, 1994.)