Könyvekről mindenkinek

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

 Majtényi lászló könyvének alcíme:Magyarország legújabb történetei Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos (1995-2001) és köztársasági elnökjelölt, Romok ormán című könyvében összegyűjtötte orábbi rovidprózai írásait, esszéit, melyek az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó hosszú időszakban keletkeztek. A legkülönbözőbb témájú írások között található jogi levezetés, irodalomtörténeti tárgyú munka, megemlékezés, és még sok minden más. Az alábbi könyvajánlóban arról írok, mi is köti össze ezeket a meglepően tág műfaji és stilisztikai skálán mozó írásokat.  Már a könyv címe is igen kifejező:Romok ormán.Értelmezésem szerint a romok a mai Magyarországot jelképezik, az " ormok" pedig azokat a politikai erőket, melyek ebből a romhalmazból kiemelkednek, korántsem feltétlenül megszépítve azt.  Majtényi koncepciója szerint a rendszerváltás Magyarországán megindult egy pozitív, a demokratizálás és piacgazdaság kiépülése irányába ható folyamatrendszer, mely ugyan távoról sem volt h

 Thomas J.Sargent, amerikai Nobel-emlékdíjas(2011) közgazdász könyve új paradigmából szemléli a makroökonómiai folyamatokat. Korábban ugyanis a közgazdászok valami egyetemes,univerzális,mondhatni:strukturális képletekkel igyekeztek meghatározni a gazdaság jelenségeit,folyamatait. Ezáltal azonban nem vették figyelembe a gazdasági környezet-infláció esetében az adópolitika illetve a pénzkibocsátás mértékének változásait. Sargent megkísérel olyan képleteket és módszereket meghatározni,amelyek segítségével beiktathatjuk várakozásaink közé azt is,hogy a gazdasági élet egyik vagy több szereplője hirtelen változtat a játékszabályokon. A könyv első része tehát tkp.elméleti alapozásnak is nevezhető,melyben Szerző kifejti,mi az a "racionális várakozásokon alapuló makroökonómiai elemzés". Elméletének illusztrációjaként modellezi a költségvetési deficit és az infláció egymásra gyakorolt hatását.  A könyv további fejezetei a világgazdaság történetének egy-egy jelentős inflációját tárgyalj

Már az elején le kell szögeznem: Alexander Seibel osztrák teológus könyve teljességgel jószándékú, isteni vezetés alatt íródott, komoly teológia munka. Azok a bizonyos tévelygések, melyekről szó esik a címben, a "kereszténységet megrontó" karizmatikus ébredés tévelygései, melyek veszélybe sodorják Krisztus gyülekezetét. Seibel szerint Pál apostol a Korinthosziakhoz írt 1.levelében a nyelveken szólást másodlagosnak tartja,a prófétálást helyezi első helyre. Ebből azonban Seibel azt a hibás következtetést vonja le, hogy minden nyelveken szólás hamis. Mint ahogy Szerző hamisnak nevezi a kézrátétellel való gyógyítást, valamint a "tömeges" Szent Szellemmel való betöltekezést is. Minden állítását igehellyel támasztja alá, és többször is kifejti, hogy a karizmatikus mozgalom hívei jószándékú, Isten érdekében munkálkodó, ámde megtévesztett emberek. A könyv tehát nem gyalázkodó- egyszerűen csak nem ért egyet a karizmatikusokkal. Miért is? Azért, mert Seibel összekeveri a

Thomas Glavinic a modern osztrák próza fiataljai közé tartozik. A vágyak élete című regénye a 21.századi családok- de leginkább a férfiak- széthullását, tönkrebomlását ábrázolja. A könyv főhőse Jonas, első pillantásra teljesen átlagos negyven, körüli osztrák férfi, feleséggel, családdal, két gyerekkel. Reklámszakemberként dolgozik, de munkája nem különösebben érdekli, pillanatokon belül összeállít egy reklámkampányt, aztán pedig az irodából chatel a szeretőjével. Merthogy van neki. Egyi dő után már nemcsak az irodából, de otthonról is Mariával értekezik. Van egy iszonytató epizós ebben a Glavinic-regényben: amikor Jonas- apuka gyermekei fejecskéjét simogatja, és majd elájul magától, hogy ő milyen gyermekszerető férfi- eközben is a szeretőjével SMS-ezik. Ez már mindennek a teteje, gondoljuk, szinte sajnáljuk a feleséget, aki pedig olyan büszke az ő pici férjére. Jonas élete teljesen kisiklik, egyre kevésbé bírja őrizni a látszatot, egy idő után már nem is akarja. Vajon mi lesz ennek

Peter Handke osztrák író, a 2019.év irodalmi Nobel-díjasa, Az ismétlés című regényében a ma élő ember és a történelmi múlt viszonyát vizsgálja, pszichológusi és művészi alapossággal. A regény főhőse olyan családba születik, amelynek egyik őse egy rablóvezér-parasztfelkelő volt ( ki hogy látja a történelmet), és ez az átok végigkíséri a család életét. Annyira zavarja az apát a zavaros múltú ős, hogy családjával másik faluba költöznek, az apa teljesen a munkájába feledkezik, az anya a gyerekeibe, de ezt a gyerekek egyre kevésbé tolerálják. Egyszer csak a nagyobbik fiú eltűnik. Egyszerűen nem ad életjelt magáról. Az apa sejti, hogy miről van szó ( lázadás, menekülés az ősi átok hatalma alól), az anya azonban, természetes ösztöneit követve, ragaszkodik gyerekeihez. A kisebbik fiút küldik Jugoszláviába ( a könyv az 1960-as években játszódik), hogy keresse meg a bátyját. A történetet a kisebbik fiú szemszögéből olvassuk. Félénk, gátlásos az iskolában, ambíciótlan felnőttként- és mindig, új

Rainer Maria Rilke egy egész nemzedék bálványa volt- költőként. Prózai írásait már jóval kevesebben ismerik, még német nyelvterületen is. Ezért jó, hogy a Fekete Sas Kiadó 2002-ben megjelentette Rilke szépprózai írásait Marte Laurids Brigge feljegyzései címmel. A címadó mű műfaja talán mégiscsak- feljegyzés. Higgyünk az Írónak, abból baj nem lehet! Van itt minden: regény, mini-novella, lírai próza, prózai líra, történelem, mindez egy mű keretében, egymást váltva, egymásba akaszkodva, hogy aztán Christov Detlev kamarás halála mit és hogyan határoz meg, az számomra többszöri olvasás után is rejtély, de logikát senki ne keressen. Talán a 272. oldalon olvasható mondat világít rá legjobban Rilke alapállására: " A félelem ellen védekezem.".Mindannyian ezt tesszük, vagy nem? A kötetben amúgy elképesztően furcsa és elképesztően jó novellák olvashatók, olyan 4-20 oldal terjedelemben- sajnos, sokszor a nihilizmus jegyében megfoganva, például Az apostol című novellában, ahol is egy

A nemzeti kisebbségek történetének, társadalmának kutatása mindaddig aktuális téma lesz, míg csak nemzeti kisebbségek léteznek- azaz mindig. Nem tudok elképzelni olyan történelmi szituációt, melynek során homogén nemzetállamok képződnének. Éger György könyve egy nagyon speciális helyzetben lévő kisebbség életébe enged rövid bepillantást. A burgenlandi magyarság rövid története című könyv két részből áll: egy történeti szövegből, melyből megtudhatjuk, hol is található a burgenlandi magyarok településhatára, milyen intézkedéseket tettek az egymást követő osztrák kormányok a burgenlandiak helyzetének javítására, valamint, hogy milyen hatákonysággal tevékenykedett a burgelandi magyarok politikai képviselete. A második rész jegyzeteket és statisztikákat tartalmaz népesedésről, a magyar lakosság településenkénti megoszlásáról, illetve az ipari foglalkoztatottságról. A ktűnő könyvet helységnévtár zárja. ( Anonymus, 1994.)