Könyvekről mindenkinek

Jeroen Olyslaegers flamand újságíró, drámaíró. A Helikon Kiadó a magyar könyvkiadás régi mulasztását pótolta azzal, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé tette A Védőr című regényt. Megérte. Kiváló, történelmi-pszichológiai alkotásról van szó, mely számos kérdést vet fel a ma embere számára is.  A történet a huszadik század viharos évében,1940-ben kezdődik, amikor is a második világháború során Belgiumot elfoglalják a németek. A főhős, aki 20 éves fiatalember, és akinek családjában már a megszállás előtt sem mentek jól a dolgok ( munkanélküliség, szülők alkoholizmusa) úgy dönt, ezúttal a győztesekhez kíván tartozni, és beáll segédrendőrnek, azaz védőrnek. Magyarul szólva: kollaboráns lesz, alkalmazkodik.  Embertelen, brutális akciókban vesz részt, embereket kell letartóztatnia pusztán származásuk miatt, nem egy esetben olyanokat, akiket a háború előttről jól ismert. Gyerekeket ver meg, családokat  szed szét, amikor az apákat németországi munkaszolgálatra kényszerítik. Hősünknek ezek mi

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk. A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból. Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jogosít

 Füst Milán elbeszélése 1940-ben jelent meg először önálló könyv alakjában. Az Amine emlékezete igazi,nívós magyar irodalom-csak hát 1940-ben éppenséggel más foglalkoztatta a magyar közvéleményt,nem a szépirodalom újdonságai. Talán ennek is köszönhető,hogy az Amine emlékezete nem kapta meg méltó helyét irodalmunkban. Semmi baj,itt az idő és az alkalom az elmulasztott dolgok pótlására. Akik szeretik a jó,igazán jó magyar irodalmat,azoknak feltétlenül és jó szívvel figyelmükbe ajánljuk Füst Milán művét. A történet főhőse egy magyar középbirtokos,akinek élete éppen tönkremenőben van. A termés lábon megrohad,intézője úgy hazudik neki,mint a vízfolyás. Házassága is romlófélben,felesége misztikus,titokzatos asszony,egyre kevésbé értik egymást. Mit tesz ilyen helyzetben egy jó magyar birtokos?Feljön Pestre kártyázni. Egy ambíciózus fiatalemberrel ül le játszani,és annyit veszít,hogy majdnem mindene odalesz. Mit csinál ilyenkor egy igazi magyar birtokos?Pesten marad és k..vázik. Régi ismerőséh

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

Megjelent a szegedi JATEPress Kiadó gondozásában. 1939.november 30-án, provokatív incidensek után, Sztálin Szovjetuniója megtámadta Finnországot. Kezdetben mindenki úgy vélte, a finneknek semmi esélyük,ám a kis ország bátor harcosai és okos tábornokai hónapokra lekötötték a szovjet Vörös Hadsereg legjobb alakulatait, s az 1940.március 12-én aláírt békeszerződés is inkább a finneknek kedvezett. Vámos Barbara könyve, a Magyar források a finn-szovjet téli háborúhoz, 1939.november 30.-1940.március 12., arról szól, hogyan fogadta a magyar közvélemény a háború kitörésének hírét, kinek a pártájára állt ebben a konfliktusban, milyen lépéseket tett a háború menetének befolyásolására. Rövid bevezetést követően olyan kordokumentumokat olvashatunk itt, mint Gombó István helsinki követségi titkár jelentése Csáky István külügyminiszternek, Matuska Péter stockholmi követ jelentése a külügyminiszternek, valamint Kristóffy István moszkvai követ jelentése a külügyminiszternek. Utóbbi azért érdekes,

Cliff Richard a 20-21.századi könnyűzenei élet ikonikus alakja. 1940-ben született, de még ma is koncertezik. Életében sorsfordító esemény volt a megtérés. Befogadta szívébe az Urat, és minden lehetőséget felhasznált, hogy másokat is elvezessen Isten igazságára. Te, én és Jézus című könyvében arra vállalkozott, hogy leírja:mit is jelent számára a kereszténység. Legelsősorban is: megtérést, a bűnök bevallását, személyes kapcsolatot az Úrral. Aztán a Biblia megismerését, méghozzá alaposan. Aztán a keresztény élet, az Istennel való mindennapi kapcsolat örömmel történő megélését. Nem valami vénasszonyos kereszténység ez, hanem aktív, dinamikus, progresszív. A Te, és és Jézus című könyv főképp fiataloknak szól, de idősebb keresztények is meríthetnek belőle. Hitet, lendületet, új életet. Rendkívül egyszerű felépítésű könyv ez: bibliai igehely után következik egy 10-15 mondatból álló gondolatsor. Befogadható mindenki számára. A 175. oldalon például a húsvét jelentőségéről ír, olyan ihlete