Könyvekről mindenkinek

A csokoládé egészséges. Ezt persze nem kizárólag Mezei Elmira állítja, Mindannyian olvastunk már erről szóló szenzációs kísérleteket, de valahogy a Nagy paleolit csokoládékönyv tudatosítja ezt az Olvasóban. Hogy ne szégyellje magát, ha csokit eszik. Merthogy nem a csoki hízlalja meg a magyart. És a csoki jótékony hatással van a vérnyomásra és figyelem!- gátolja a fogszuvasodást!! ( 194.o.) Azért szimpatikus számomra Mezei Elmira különleges szakácskönyve, mert jó nézegetni. Nagyon jók a képek, és kultúrtörténeti írások is tarkítják a kitűnő receptek során. Megtudhatjuk, honnan érkezik a csokoládé Európába, mitől függ a csokoládé aromája, mikor készítették az első fehércsokoládét ( 1930). És igen, a könyvben bemutatott édességek elkészíthetők tej és cukor nélkül is. Jómagam az Ischlert próbáltam ki ( ami amúgy Ausztriából és nem Németországból származik, mint eddig hittem), és zseniális volt. Ajánljuk ezt a könyvet minden magyar szakácsnak, cukrásznak, és mindenkinek, aki szereti az

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

A könyv alcíme.Futball és hatalom a szocialista korszakban Ha azt halljuk: futball a huszadik századi Magyarországon, azonnal a legendák jutnak eszünkbe. Puskás Öcsi, Bozsik Cucu, Hidegkúti Nándi, az angol-magyar, a 7-1-es magyar-angol, aztán később Göröcs Titi, Albert Flóri, Mészöly Kálmán, Fazekas László, és még sorolhatnánk sok-sok nevet, mérkőzést, kapitányt. Csakhogy volt ennek a magyar futballnak egy sötét oldala. Takács Tibor:Büntetőterület című könyve erről a sötét oldalról szól. Kezdődött az egész Magyarország szovjetizálásával. A magyar labdarúgókat külföldre hívták, profinak, a magyar hatóságok ezt viszont nem akarták engedni. Kivégezték Szücsöt, internálták Lórántot, az Aranycsapat legendás középhátvédét, akit később Sebes hozatott ki az internálótáborból. Az ÁVH rendszeresen megfigyelte a szurkolókat is, főként a fradistákat. A jól-rosszul munkájukat végző beépített ügynökök jelentéseiből az illetékes hatóságok mindig tudták, miről beszél a B-közép népe... Azért tarto

Oroszlán a kanapén- azaz macska. Bevallom, nem tartozom a cicák gyógyíthatatlan rajongói közé, sőt, még az állatbarátok közé sem, ám Abigail Tucker kedves, ironikus hangvételű könyve meghatott. Meghatott, mert feltárja nemcsak az állatok, hanem a gazdik lelkét is. Persze, lehet lenézni azt az embert, akinek csak a háziállat nyújt vigaszt, de nem szükséges, sőt! Az emberi társakból és társadalmakból kiábrándulva, olykor mindannyiunknak szüksége van valamiféle menedékre. A macskák erre a szerepre ideálisak. Elvisznek egy másik világba, amely selymes és puha, mint a tej. Hát, ezért ajánljuk mindenkinek szórakoztató olvasmányul az Oroszlán a kanapén című könyvet.És lehet, hogy évezredek múlva a cicák hatalmas tigrisekké fejlődnek, úgyhogy jó velük jóban lenni. Sosem lehet tudni. Jaffa Kiadó, 2017. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, bár a macskákhoz semmi köze: hirek168.blogspot.com

Az önismereti könyvek tarolnak Magyarországon. Ez részben jó, részben viszont rossz. Azért jó, mert azt jelzi, hogy az emberek kíváncsiak önmagukra, szeretnének magukról a tévézési és vásárlási szokásaikon túl valami mélyebbet is megtudni. Az viszont már nem jó, hogy a megjelent önismereti könyvek jelentős része az ezotéria irányába mozdul el. Az ezotéria- legalábbis amit annak neveznek- okkult dolog, mert az égi hatalmak közreműködését a földi boldogulás érdekében akarja felhasználni. Büky Dorottya és Feldmár András: A barna tehén fia című könyve egyáltalán nem ilyen. A Szerzők egy székely népmeséből indulnak ki, többezer éves forrásból táplálkoznak, s ennek tanulságait igyekeznek adaptálni a mai Olvasó számára. Életmódról és gondolkodásról, férfiakról és nőkről, házasságról és magányról, gyermeki és felnőtti lelkületről tanulhatunk nagyon sokat, ha elolvassuk ezt a rendkívül gördülékenyen olvasható, minden nagykorú számára nyugodalmas szívvel ajánlható könyvet. Székely tradíció és

Az ilyen könyveket érdemes megírni. Ahogy haladunk előre az olvasásban, felbukkannak dolgok, melyekkel nem értünk egyet, találunk olyan ismereteket, melyek megfelelnek addigi világképünknek, s olykor-olykor egy-egy adaton annyira megütközünk, hogy azt mondjuk: alszunk még rá vagy kettőt...A férfi hanyatlása és bukása azt teszi, amit egy könyvnek tennie kell: gondolkodtat. Bár udvariatlanságnak tűnhet, a nekem nem tetsző dolgokkal kezdeném. Nem tetszik a Szerző szélsőséges evolucionizmusa. Ebben a világképben az ember egyetlen feladata a szaporodás, az ember kizárólag testi lény. Ezzel nem érthetünk egyet. Az ember ( férfi és nő) tud nagylelkű, okos, kedves, áldozatkész stb. lenni. Az ember tehát elsősorban lelki lény. Szendi Gábornak a homoszexualitással kapcsolatos álláspontjával sem értek egyet. Az lehet, hogy az állatvilágban előfordul, de ez még nem igazolja, miért kellene az embernél is előfordulnia. Miért van az, hogy évszázadokon keresztül jól megvolt az emberiség ( legalábbis