Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Emlékezés egy miniszterelnökre Nagy Imre a huszadik századi magyar és európai történelem egyik legnagyobb alakja. Az 1956-os forradalom és szavadságharc idején Magyarország miniszterelnöke,akit a Kádár János vezette új hatalom elítélt és kivégeztetett. Tóbiás Áron könyvében releváns válogatást olvashatunk Nagy Imre beszédeiből,írásaiból illetve a róla és Magyarországról szóló forrásokból. Ebben a rövid könyvajánlóban arra szeretnék kitérni,hogy elolvasván ezt a remek könyvet,milyen politikusnak és embernek is látom Nagy Imrét. 1. Szilárdan hitt a marxizmusban és a leninizmusban,de a sztálinizmusban már nem. Hitte,hogy szocialista alapon állva felemelhető a magyarság.Ha mai terminológiával kellene értékelni Nagy Imrét,azt mondhatnánk:szociáldemokrata irányzatú politikus volt. 2. A politika alapköve nála az agrárpolitika.A nagyüzemeket,azaz a tsz-eket,húsz év alatt tartotta megszervezhetőnek,úgy,hogy az állam az egyéni gazdálkodókat is támogatja. A nagybirtokokat szer...

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással ...

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.

Most, megjelenése után több, mint tíz évvel, 2017-ben újraolvasva Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök Útközben című könyvét, két megállapítást szeretnék tenni. 1. A könyv első része történelmi áttekintés a magyar polgárosodásról, és a történelemről, globalizációról általában. Ezek a fejezetek jól sikerültek, jó történelmi tájékozottságra vallanak. 2. A második rész voltaképpen kormányprogram oktatásról, egészségügyről, nyugdíjrendszerről. A magyar népet sajnálom,amiért a Gyurcsány- kormány nem tudta ezeket a magasztos célkitűzéseket megvalósítani. Aktuálpolitikai megjegyzés: a jobboldal úgy igyekszik beállítani a baloldalt, mint egy koncepciótlan társaságot. Ez nem igaz, igenis van elképzelése a magyarországi baloldalnak. Csak éppen nem tudja ezeket megvalósítani.