Könyvekről mindenkinek

 Oláh András ( 1959-) a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, többek között Ady Endre-, Ratkó József- és Illyés Gyula- díjas. Nagyon termékeny szerző, szinte nincs is olyan irodalmi foyóirat, melyben ne publikált volna. Mind a költészetben, mind a prózában nagyon magas színvonalon alkot. Érintetlenül című verseskötete a 21.századi magyar költészet kiemelkedő alkotása, Ebben a könyvajánlóban feltárjuk, miért is igaz ez az állítás, továbbá néhány versről afféle személyes reflexiókat adok.  Oláh András az intimitások költője. Nem a világ óriási, globális és rettentő dolgai érdeklik, hanem a pici, finom kis apróságok. A kiszolgáltatott, mindenféle sors-szeszélyeknek alávetett személyiség küzdelme, Harca önmagával, harca azokért az intim pillanatokért, amikor kizárhatja a világot. Csakhogy ez a világrendszer olyanná formálta az emberi pszichét, hogy nehéz dolga legyen, amikor kapcsolatot épít vagy ápol. A férfiak és nők nehezen hangolódnak egymásra, nehezen találják meg a közös

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

 Makkai Sándor:A magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyve 1927-ben jelent meg. Ady Endre ekkor már nyolc éve halott,ám a költészete körüli viták nem csitulnak. A konzervatívok szemében Ady még mindig csak egy semmire lázadó,erkölcstelen tollforgató,a baloldali gondolkodásúak viszont szellemi elődjüket látják benne,nem is teljesen alaptalanul. Makkai Sándor könyve,ahogy ma mondanánk,demitizálja Adyt. Megkísérli bebizonyítani,hogy nem erkölcstelen,igenis ügyelt a versformákra,nem ivott olyan sokat és nem állt szemben az előkelőkkel. Makkai azt szeretné,ha Ady bekerülne a Horthy-korszak irodalmi kánonjába. És persze az iskolai tananyagba. Ezen törekvését csak részben koronázza siker. Adyt nem lehet megfosztani szélsőségeitől,mert Szabolcska Mihály lesz belőle. A szalon-Ady nem kell senkinek,pláne nem kell az ifjúságnak. Ady Endre a magyar költészet és zsurnalisztika forradalmára. Ezt a dicsőséget még a mégoly kiváló Makkai Sándor sem veheti el tőle. Mindazonáltal a könyv tart

A könyv alcíme:klasszikus magyar írók a futballról. Csillag Péter:Ady stoplisban című könyve sajátos magyar irodalmi tabló. Megmutatja, nagy íróink hogyan viszonyultak a sporthoz, azon belül is leginkább a labdarúgáshoz. Ahogy olvassuk halhatatlan nagyjaink könyveiből, verseiből, újságcikkeiből származó idézeteket, kialakul bennük, Olvasókban, egyfajta tipizálás, arra vonatkozólag, hogyan vélekedtek szellemi nagyjaink a sportról. 1.Az első csoportba azok tartoznak, akik teljes egészében elítélték a versenysportot. Ide sorolhatjuk, Márai Sándort és Szabó Dezsőt. Mindketten úgy érezték, az egyre inkább üzletiessé váló sport figyelemelterelés, a nagy nemzeti és emberi problémáktól való menekülés. 2. A második csoport tagjai elfogadták ugyan a sportot, de különösebben nem érdekelte őket: nagy költőink, íróink zöme ide tartozik. Példaként említjük közülük Pilinszky János, Zelk Zoltán, József Attila,Ottlik Géza, Örkény István ( utóbbi azért szeretett meccsekre járni) nevét. Jómagam Radnó

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

Ha véleményemet kellene összefoglalni: A Sion-hegy alatt egy nagy félreértéseken alapuló, de igen jó könyv. Ady Endre egész életében kereste Istent. Akkor hát kézenfekvő és olcsó poén lenne megkérdezni: jó, jó, de miért nem találta? Hát, attól tartok, azért, mert nem tudta ( pontosabban: a református lelkész/katolikus pap nem magyarázta el neki) hogy ez nem így működik. Hanem így: - Isten mindenkit szeret, minden teremtményét számon tartja, ismeri minden tettünket és gondolatunkat. - Isten mindenkit megszólít, oda kell rá figyelni, és engedelmeskedni kell neki. Nem keresni kell, mert Ő már megtalált. - Nem szabad Isten ellen cselekedni. Nem szabad szabadkőműves szellemiségű cikkeket, egyház- és Isten-gyalázó cikkeket írni, még megélhetési célból sem. - A testünket is meg kell feszíteni kissé. Ady nem Lédától kapta a szifiliszt. Ha Ady Endre ezeket betartotta volna, élete biztos tovább tartott volna. Amúgy a istenkereső versek szépek, A Sion-hegy alatt is szép, az Istenhez hanya

Napjainkban folyamatosan zaljik nemzeti költőink (Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti és mások) életművének újraértékelése. Megjegyzem: ennek az újraértékelésnek folyamatosnak kellene lennie, hiszen az életműből akkor lesz élő mű, ha a kortárs Olvasó számára is mond valamit. Raffay Ernő Ady Endre életművét, azon belül is a publicisztikát értékeli újra. Helyesen teszi. Az elmúlt évtizedekben ugyanis középszerű vagy ideoógiailag erpsen elfogult irodalomtudósok úgy állították be, hogy Ady Endre heves küzdelmet vívott a maradi konzervatívok ellen. És ennyi. Raffay Ernő: Ady Endre kultúrharcai című könyve rámutat, hogy korántsem csak ennyi. Ady Endre nem valamiféle modernség-apostol, hanem nagyon is érdekek mentén cselekvő és író, sok esetben meglehetősen kcsinyes és aljas módon harcoló hétköznapi lélek, akit a pénz éppúgy fogásgban tart, mint bárki mást. Ady Endre elkötelezte magát a keresztényellenes szabadkőművesség mellett. A kereszténységben -és mint kiderül, minden keresztényben-

Aligha lesz valaha is a magyar zenei életnek még egyszer olyan legendás két alakja, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály olyan megkérdőjelezhetetlen sarokkövévé vált a magyar zenei életnek, mint amely sarokkő nagyon kevés ország kulturális életében akad. Csakhogy 1944-ben ez még nem így volt. Azzal, hogy a második világháború, a német megszállás kellős közepén könyv alakú kottagyűjteményt ( Férfikarok) jelentettek meg Kodály szerzeményeivel, a Magyar kórus Kiadó óriási kockázatot vállalt. minden dicséretet megérdemel, így utólag is. A Férfikarok egyébként olyan remekműveket tartalmaz, mint az Ady Endre versére írt Fölszállott a páva, vagy a Kölcsey költeményére írt Huszt ( utóbbival a könyv fellapozását megelőzően még soha nem találkoztam). Petőfi Sándor: Isten csodája c. versére írt kórusmű is szerepel itt, csakúgy, mint az Ének Szent Istvánhoz, vagy az Esti dal c. népdal. Zene és irodalom, zene és nép nagyszerű találkozása. Ki kellene adni újból ezt a gyűjteményt. Zeneértők s

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze