Könyvekről mindenkinek

 A világ egyik legismertebb és legnépszerűbb történelmi regénye,egyedülálló nemzetközi bestseller-lehetne még sorolni Ken Follett:A katedrális című könyvéről (amely különben a Kingsbridge-trilógia első kötete) a dicsérő jelzőket.Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert adunk a cselekmény elejéről,hátha ezzel kedvet teremtünk az egész könyv elolvasásához. A fiktív történet az 1100-as években játszódik,Angliában. Politikailag kissé feszült a légkör,ugyanis Henrik királynak nem maradt törvényes örököse,ilyen esetekben pedig,a középkor történelmét ismerve,harc szokott kővetkezni...Történetünk főhőse Tom mester,kitűnő építész és kőműves,leginkább katedrálisokat szeret építeni. Felesége,Agnes,nagyfia,Alfred,aki már segít az apjának,kislánya pedig Martha. Agnes értékeli férje szakmai ambícióit,de tisztában van azzal,hogy katedrálist ritkán építttetnek,házakat annál gyakrabban. Tom mester éppen a kellős közepében van egy főúri palota építésének,mikor hírnök jő:mivel a gróf nem veszi feles...

 Az ajtók, ablakok és más egyéb nyílászárók témáköre sokáig elhanyagoltnak számított a magyarországi belsőépítészeten és asztalos szakmán belül. A gyár legyártotta azt a 2-3 típust, amit a vevők (állítólag) kerestek és ezzel, legalábbis a gyártók részéről, le is volt rendezve az ajtók témája. Legyen minél típusosabb, minél olcsóbb- eddig terjedtek az igények. Csak az 1990-es évektől kezdtek építészeink, asztalosaink, tervezőink komolyan foglalkozni az ajtókkal. A legígéretesebb, egyik legkorábbi könyv, amely a témáról megjelent, Kószó József könyve volt, mely néhány móódosítással mind a napig kiállta az idő próbáját. E rövd könyvajánlóban felvillantunk párat a könyv kitűnő és széles látókörű anyagából, ezzel kísérelve meg kedvet teremteni a teljes könyv elolvasásához.  Megismerkedünk az ajtók szerkezeti elemeivel ( tok, szárny, vasalatok). Mindháromra remek, illusztratív fotókat és pontos rajzokat találhatunk, és nagyon fontosnak tartjuk Szerző azon figyelmeztetését, hogy külö...

 Remekmű a kortárs irodalom végtelen tengerén. Talán szentimentális ( azért nem álromantikus) ez a metafora, de igaz.  Csikós Attila könyve egy generáció, az ötvenesek, világáról szól. Iván Barna ( mindkettő keresztnév) egy egész korosztály belső életérzéseit, derűs és szorongós perceit éli meg, miköözben, hosszú házastársi hűség után úgy dönt, kirúg egy kicsit a hámból. Az építész ( aki nem mérnöknek, hanem hangsúlyozottan művésznek tartja magát, de művészi értékű produkciót még soha volt alkalma készíteni) sorsa egy nemzedék sorsa:az 1970-es-80-as években születetteké, akik a kommunizmus bukása idején még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy jól döntsenek.  Milyenek is vagyunk, mi, mai ötvenesek? Hát, a múltunkkal, azzal nem boldogulunk valami fényesen. Amikor főhősünk apjáról kiderül ( pontosabban nem kiderül, hanem a város mindentudó alkhoolista értelmiségije közli vele), hogy brutális katonatiszt apja amúgy besúgó is volt, akkor valami felborul hősünkben. Egyáltalán:nincs...

Columbo a mai napig hódít. Minden országban akad egy-egy tévécsatorna, amely a mai napig műsoron tartja ezt a legendás amerikai krimisorozatot, és mindig akadnak nézői az epizódoknak, nem is kevesen. Arról persze lehet vitatkozni, hogy érdemes-e könyvet filmre vinni, vagy sikeres filmet könyv alakban megjelentetni, mi vész el ilyenkor, és mit lehet kamerával és tollal is ábrázolni, de ezektől a meddő kritikusi vitáktól most vonatkoztassunk el kicsit! Inkább közlök egy rövid spoilert a kötetről, elvégre könyvajánló blog vagyunk, a film más lapra tartozik.  Ugye, a Columbo-filmekben tudjuk, ki a tettes. Ezt a könyvajánlót úgy írom meg, hogy ne lehessen tudni, ki követte a gyilkosságot. Tessék megnézni a filmet is!  A történet az 1970-es években játszódik, Kaliforniában, menő fiatalok körében.  Los Angeles városában, egy igencsak drága bérlakásban négy fiatal él:Shirley Bell, Rafe Jackson,Farley Lanier,Mary Jane Morton.Mindannyian egy jól menő Los Angeles-i áruház vezető mun...

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját...

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól.  Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a moder...

 Kévés György könyve egyszerre építészeti ismeretterjesztő munka, emlékirat, és igen jó történelmi könyv. Az Építészet kapitalizmusból a kommunizmusba és vissza című, szakmai és emberi önéletírás nyomon követi a magyar építészet 20.századbeli fejlődését,ám ezt beágyaza egy igencsak szomorú epizódokkal jellemezhető történelmi kontextusba. Megismerhetjük a Szerző gyermekkorát, családját,amely család igencsak elvhű, példamutató nevelést biztosított, egészen széthullásáig. Megtudhatjuk, hogyan élt Kévés György családja a második világháború után, hogyan jutott eszébe Szerzőnek, hogy építész legyen, s miért nem vették őt fel egyből a Műegyetemre ( elárulom:politikai okokból). Aztán, mikor a politikai akadályok elhárultak, Szerző bejuthatott a " Műszakira", remek tanáregyéniségek szegélyezték útját: Dr.Szendrői Jenő,  Dr.Csonka Pál, Dr.Major Máté, Dr.Weichinger Károly. Nagyszerű ötlet volt Szerző részéről, hogy külön fejezetet szentelt ezeknek a nagyszerű építészeknek, mára nyugodt...

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt...