Könyvekről mindenkinek

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

Ha valaki azt várja Pascal Fontaine könyvétől, hogy EU-propagandát fejtsen ki, csalódni fog. Az Európa 12 leckében korrektül, higgadt hangvételben szól az Európai Unió történetről, létrejöttének fontosabb állomásairól, gazdasági rendszeréről, társadalompolitikai alapelveiről, a migrációról, az USA-hoz és a Kínához fűződő viszonyról, az állítólagosan egységes piac kialakításáról, a szabad forgalomról és annak nem várt akadályairól- ez a könyv elviszi medencei magányába bezárt Olvasóját Brüsszelig. A migrációt illetően igyekszik tárgyilagos maradni, azt azért elárulja a Szerző, hogy cseppet sem örül annak, hogy Görögországban és Olaszországban annyi migráns gyűlt fel. Szerinte- valamilyen módon " megoldást kell találni". Hogy az EU azóta milyen megoldásokat talált, tudjuk. Szinte semmilyet. Fontaine elismerőleg szól Németországról, mert 2015-ben " A legkészségesebb volt" a migránsok befogadásának ügyében- ugyanakkor az EU külső határainak védését is szorgalmazza. Re

Talán nehezen hisszük el, de a jog világa egy folytonosan változó rendszer, és ez a változás a 21.században még gyorsabb is, mint ahogy azt elképzelhetjük. Fleck Zoltán:Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban című könyve jogszociológiai vizsgálódás, jog és társadalom összefüggéseiről tesz fel kérdéseket és ad nagyon korrekt, pontos válaszokat. Mi a jogállam, mit jelent a jogállamiság? Melyek a jogállamiság kulturális gyökerei s ezek a gyökerek mennyire ágyazódtak be Magyarországon? Miért veszedelmes a politika és jog viszonya? Mi a populizmus, milyen etatista tendenciákat érzékelhetünk a mai magyar társadalomban? Mi az a participációs populizmus?Függetlennek tekinthetjük-e a bíróságokat? Mennyiben különbözik hazánk joggyakorlata más EU-s országok joggyakorlatától? Kell-e változtatni a bírák képzésén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az érdeklődő Olvasó Fleck Tibor könyvéből. Sodró, magával ragadó, ugyanakkor tudományos alaposságú tárgyalása a témáknak. M

A Reader's Digest Válogatás a világ egyik legolvasottabb folyóirata- ha nem a legolvasottabb. Az 1997.júliusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Egy thaiföldi buddhista szerzetes az AIDS-betegek megmentését tűzte ki célul. Mammutvállalatokat támogat az EU, hogyan érinti ez az adófizetőket? Van-e gazdaságilag racionális megoldás? Oroszország: út Európába vagy vissza a kommunizmusba- vagy harmadik út? Az olasz maffia egyik legkegyetlenebb vezérét kapták el. Kezelhető az asztma? Élhetnek az asztmás betegek teljes életet? Egy vállalkozó szellemű kalandor végigautóózta au USA-t, úgy, hogy közben csak az idegenek jóságára alapozta megélhetését. Ezenkívül: viccek, receptek, kétnyelvű olvasmány, igaz történetek.

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő

Nem értjük az amerikai kultúrát, s erre csak halvány vigasz, hogy ők se értenek bennünket. Bart István könyve, az Amerikai-magyar kulturális szótár, elősegítheti a két nép közeledését, már amennyiben akad egyeten amerikai, aki hajlandó elolvasni... Megtudhatjuk, mely államokat nevezik Dairy Beltnek, mely csapatok szerepelnek a profi baseball-ligában, mi is az a leger-sör, ki volt valójában Rin-tin-tin( kutya volt), mi is az digest, és miért szereti annyira az amerikai kertvárosi középosztály, mi a címe az álarcos hős kalandjait bemutató westernfilm-sorozatnak, mit ünnepelnek Hawaii szigetein a luau alkalmával, miért örvend akkora tekintélynek a Phi Béta Kappa klub, és még sok minden mást az amerikai történelemrő, irodalomról, zenéről, gasztronómiáról, sportról. Valójában ez a könyv olyan magyaroknak készült ( különös tekintettel a diákokra), akik hosszabb ideig szeretnének élni az Amerikai Egyesült Államokban, és nem akarják, hogy ott kint, azok a rettenetes emberek, hülyének nézzék ő

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.