Könyvekről mindenkinek

 A múltban már sokan, köztük igazán nagy tudósok is, tettek kísérletet arra, hogy a jogtörténetet összekapcsolják a civilizációtörténettel. Ezek a próbálkozások hol jobban, hol gyengébben sikerültek. Jany János:A világ jogrendszerei.Civilizációelmélet és jogtudomány című könyve egy, a korábbiaktól teljesen elérő elméletet állít fel.A kitűnő és alapos,a legújabb idegennyelvű szakirodalom pnotos ismeretén alapuló könyv minden egyes gondolatára nem térnék ki. Történészként- és recenzensként- reflektálnék ennek a nagyszerű- és rendkívül adatgazdag- könyvnek néhány gondolatára.  1.Fernand Braudelt nem nevezném klasszikusan " civilizációelmélet"- alkotónak, legalábbis nem abban az értelemben, amilyenben pl. Arnold Toynbee az volt. Braudel nem egyes civilizációk általános vonásait írta le, hanem éppen fordítva: konkrét jelenségeket meglétét, konkrét történelmi problémák megoldási módozatait kereste egy vagy  több adott térségben, országban, civilizációban. Tehát pl. adott egy történ

 Wilhelm Brauneder:Osztráák alkotmánytörténet napainkig című könyve a téma alap-szakirodalma, Ausztriában már több tucat kiadást megélt, jogtörténeti vizsgára készülő joghallgatók generációi ebből tanulmak. De miért érdekes nekünk Ausztria alkotmánytörténete? Hát azért, mert történelmünkben elég sok az átfedés- és még finoman fogalmaztam...- másrészt a magyar és osztrák államjog művelői ( jogászok és aktív politikusok egyaránt) mindvégig figyelemmel voltak a másikra, követték azt, mi történik törvényhozási szempontból a másik államban.  Brauneder Ausztria történetét alkotmányjogi szempontból 12 periódusra osztja fel (17-18.o.). Ezek a következők: 1. A tartományok és tartományközösségek kialakulása(1500-ig) 2. Rendi államok monarchikus uniója (1749-ig) 3. Monarchikus állam differenciált föderalizmussal (1848-ig) 4. Koraalkotmányosság (1848.1851) 5. Monarchikus egységes állam (1852-1867) 6.Alkotmányosság (1867-1918) 7.Német-Osztrák Köztársaság (1918-1919) 8. Osztrák Köztársaság (1920-193