Könyvekről mindenkinek

Dr.Gerhard Bergmann két tanulmányát tartalmazza ez a kötet, mely az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg. A Jézus Krisztus vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus című írás a nemkeresztény vallásokat állítja szembe a keresztény Isten, Jézus és a Szentlélek igazságával. Bergmann pontokba szedve, nagyon precízen, bibliai idézetekkel alátámasztva mutatja be a buddhizmus, az iszlám és a hinduizmus fogyatékosságait. Például: ezekben a keleti vallásokban nincs megváltás, nincs felebaráti szeretet, túl sok az erőszak, a hinduizmusban pedig egyszerűen túl sok az isten. Kapaszkodjanak: Bergmann szerint a hindu vallásban                                                                  330 millió isten létezik, saját kultusszal, saját papsággal. Ráadásul a hindu kasztrendszer olyan igazságtalan társadalmat valósít meg Indiában, ahol az egyén pusztán társadalmi beágyazottságában értelmezhető, az életnek, mint olyannak, semmiféle értéke sincs. De a legnagyobb különbség az evangéliumi keresztény

Milyen lesz a világ húsz év múlva, ha a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok nem változnak? Erre a kérdésre keres- és talál- választ Dr.James Dobson és Kurt Bruner könyve, az Apa nélkül. Hát milyen is lesz a világ 2045-ben? - Az USA, és ezáltal az egész világ mély recessziót él át. - A jóléti társadalom alapjai megbomlanak - Kína is gazdasági válságba kerül a születésszám korlátozása miatt, Japánról és Oroszországról már nem is szólva - Általános demográfiai válság is nehezíti a helyzete, az egész fejlett világban csökken a születésszám - Mindennek tetejébe erkölcsi válság is jelentkezik: hivatalossá teszik az önkéntes eutanáziát ( felvállalva az ezzel járó rengeteg jogi problémát), nemcsak idősek, de betegek esetében is. Az emberi élet szentsége oda. Feminista szervezetek pedig igyekeznek minél több pozíciót megszerezni, de a konzervatívok ezt még sikerrel akadályozzák meg. - Bűnözés és politika a jelenleginél is jobban összefonódik. Az Apa nélkül című könyv ( a cím egy

Hu. Szóval, amikor Esterházy Péter, korunk talán legnagyobb magyar írója beteg lett, a pesti utcán mindenféle szóbeszédek hallatszottak. Aztán Esterházy Péter kijött a kórházból, úgy látszott, rendben van minden- és erre jött a halálhír. Kegyetlen volt. A Hasnyálmirigynapló című könyvet csak 18 éves felülieknek ajánlom. Mindenféle szempontból felnőtteknek. Egy betegség krónikája, a beteg szemszögéből. Nagyon kemény, elképesztő érzelmi energiákat mozgósító könyv. Nem is írnék Róla ( mert a Hasnyálmirgiynapló annyira személes, hogy már szinte személy) különösebben ajánlót, csak arra kérnék mindenkit, hogy vegyen egy nagy levegőt, mielőtt belekezd. Egyhuzamban fogja végigolvasni, vagy egyáltalán nem. Legyen erős! Magvető, Budapest, 2016.

Egy szerelmi regényre nem szokták azt mondani, hogy szellemes. A.S. Byatt :Mindenem című könyve kivétel, merthogy tényleg szellemes. Meg van ám a történet csavarva, mint egy krimi- de ne aggódjunk, itt nem folyik vér. Vagy mégis? Két irodalmárt összehoz egy tudományos projekt. Kiderül, hogy a 19.században két brit költő szerelmesleveleket írogatott egymásnak. Keresnek, kutatnak, mígnem a két irodalmár, csakúgy ,mint hőseik. Beleszeretnek egymásba. Vagy mégse? Aztán jön az élet, és bebizonyosodik, hogy az életet nem az irodalom írja, és hogy két létező, élő, hús-vér személynek sokkal nehezebb egymásba szeretnie,mint két elhunyt költőnek. sőt, lehetetlen. Vagy mégis? Byatt több díjat nyert könyvét hazánkban még kevesen ismerik. Vagy mégsem? xxxxxxxxxx Nézz médiaszemle-blogot, ha még nem unod az életed! mediaszemle.blogspot.com

Ne pajzánkodjunk!Nagyon szellemes a cím, egy Fiányos mondattöredék, s manapság a hiány inspirál, mert be kell tölteni valamivel az űrt, például megtudni, hogy kicsoda F (úr? szerv?), és mi a bánatot keres ebben a történetben. Amúgy rokonszenves könyv Kalapos Éva Veronika tollából- meg persze a Kiadóéból- ez az F mint, a nyelvezet az úgynevezett intelligens nyócker, Krasznahorkai jobb napjait idézi, néha egy-egy csúnyácska szó, de azért nem veri ki azt a bizonyos biztosítékot, mely nem álszentség, csak jóízlés, nem veri ki ez azt, az ezt, kocsmák és hirtelen magányok világa ez, végletek iránti vágyaké, meg a végletek kerülése iránti vágyaké, mert mindenki szeretne egyszer normálisan, mondhatni, középosztálybelien élni, az az ügyvédnő például példa lehet a törekvők számára de hogy ha egyszer az emberlánya orra előtte férfiak verekszenek a korcsma előtt, és valami Zorrós-kapucnis- fekete- láthatatlanság kell hogy kihúzza onnan, és innentől már megint nem a konszolidáció következik, han

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Alcím: Ponponos ötletek gyermekeknek Azért szeretem -és ajánlom minden kisgyermekes családnak- Barbara Kalk könyvét, mert olyasfajta önmegvalósítást kínál a gyerekeknek, ami - valóban kreatív - nem virtuális, emberi kéz és emberi szem szükséges hozzá - fiúk és lányok is jól szórakoznak rajta - a szülőket is be lehet vonni a buliba, együtt lehet és beszélgethet egymással a család. Egyik kedves ismerősöm kipróbálta a címszereplőt, azaz Ponpon Brekit elkészíttetni a gyerekkel, a kislány feladta, aztán Anyuka és Leánya kb. háromnegyed óra alatt elkészítette Breki komát. És ez nem múló szeszély: a kisgyermek mindig szívesebben játszik olyan játékkal, amit ő maga készített. Ez egy családbarát könyv egy családbarát játékról, jó szórakozás, a rajzok, leírások érthetők a gyerek számára is- bár az elsőnél azért nem árt, ha a szülő segít, már csak azért sem, mivel a gyerekek többsége nem találkozik ilyen jellegú feladattal- de aztán jöhet a móka! Legyen tele minden Kedves Olvasó lakása p

Alcím: Az ésszerűtlenség nem várt előnyei Szerintem lehetne ez is alcím:Nemcsak menedzsereknek. Dan Ariely könyve bevezet bennünket a viselkedési közgazdaságtan- hívhatjuk gazdaságpszichológiának is- rejtelmeibe. Olyan újszerű meglátásokat ad alkalmazottaknak és munkaadóknak, vezetőknek és beosztottaknak, munkájukat kedvelőknek éés munkaundorban szenvedőknek, melyek a magyar nyelvű szakirodalomban még újdonságnak számítanak. Empirikusan is bebizonyítja, hogy az irracionálisan magas ösztönzők hátrányosan hatnak az alanyra, mert szorongást idéznek elő. És mindegy, hogy az illető túlfizetett amerikai bankár, vagy alulfizetett indiai segédmunkás. Ariely könyvéből győződhetünk meg arról is, hogy a fájdalom nincs egyenes arányban az alkalmazkodással: a túl nagy megterhelés már visszafelé sül el- hogy a gazdaság nyelvére ezt átfordítsam: nem szabad a munkavállalót agyonterhelni, mert akkor rosszabbul dolgozik. Az is bebizonyosodik a Zseniálisan irracionális lapjain, hogy az emberek akko

Uwe Birnstein és csapata remek munkát végzett. Egy könyvben- méghozzá nagyszerűen illusztrált és az ismeretterjesztés magas fokát képviselő könyvben- összegezték mindazt, amit a kereszténység történetéről hívőnek és nem hívőnek tudnia kell és érdemes. Nincs rá mód, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi határok között részletesen elemezzünk egy ilyen monumentális vállalkozást, mint A kereszténység krónikája. Csak néhány észrevételt tennénk, remélve és felkeltve ezzel a minél nagyobb olvasói érdeklődést. 1. Sokat, méghozzá jelentőségéhez illően sokat foglalkozik a könyv a keresztény vallás első századaival. Nero keresztényüldözése, Origenes, Tertullianus munkássága olya alapkövei lettek a keresztény teológiának, mely megkerülhetetlen azok számára, akik Jézus és a Biblia titkait fürkészik. 2. Szerzők jól megtalálták a kényes egyensúlyi állapotot katolikus és protestáns szemlélet között. Történetileg minden felekezet a maga súlyához mérten szerepel. Uwe Birnstein és csapata szándékosan k

Kár, hogy ez a könyv még a rendszerváltás előtt jelent meg, érdemes lenne átdolgozva újra kiadni. Hegedüs Géza arra vállalkozott, hogy rádiójátéka szereplőivel elbeszélteti, miért is olyan jó könyvet olvasni. Nem akárkik voltak a rádiójáték hangjai: Básti Lajos, Sinkovits Imre, Béres Ilona. Az olvasás gyönyörűsége könyvváltozatából az ő hangjuk hiányzik. De a tartalom így is gazdag. Megtudhatjuk, hány könyv van a világ nagy könyvtáraiban, hány könyvet képes egy ember elolvasni életében, hogyan kell hozzáfogni az olvasáshoz, szabad-e bűnügyi regényt vagy úgynevezett romantikus regényt olvasni, elvezet-e a krimi a komoly irodalomhoz, mi a funkciója az irodalomnak az ember személyiségfejlesztésében. Szó esik arról, hogy kihez szól az író:sajt nemzetéhez, vagy az egész emberiséghez. Érintik a fiktív beszélgetők az avantgarde problémáját is- miért és hogyan kell avantgarde szerzőket olvasni. Jó lenne mindezeket megértetni a mai tévé- és internetfüggő fiatalsággal is. Mert az elmélyült

Voltál már szeánszon? Én már voltam, de tudtam, hogy humbug az egész, csak kíváncsi voltam rá. Az Allan-Schiff-Kramer német szerzőhármas könyvéből megbizonyosodhatunk arról, hogy minden okkult szellemidéző, halottlátó, spiritiszta, kártyajós és egyéb efféle népség csaló. Pontosabban: a Szerzők, nagyon ügyesen, azt mondják, hogy leleplezik a csalók trükkjeit. Ez jogilag másképp hangzik. A Hamis szellemek, igazi csalók című  könyvből megtudhatjuk, hogy kopognak a szellemek, hogyan utánozzák elhunyt személyek hangját, hogyan táncolnak az asztalok ( volt, hogy maga a spiritiszta fázott rá trükkjére, és belehalt), hogyan repülnek a tárgyak (a magyarázat egyszerű:valaki dobálja), mikor haragszanak a szellemek és mikor vidámak, hogyan lép kapcsolatba a médium az állítólagos túlvilági erőkkel, hogyan kell utánozni elhunyt személy kézírását, szóval, változatos a kelléktár. Egyvalami közös ezekben a technikákban:mindegyik manipulatív, ha nem rosszabb...Az emberek pedig hiszékenyek, kell nekik

Második világháború, 1939-1945.Ungváry Krisztián szerkesztésében jelent meg ez a közel 900 oldalas dokumentumgyűjtemény a magyar és az egyetemes történelem legborzalmasabb időszakáról. Lengyel menekültek érkeznek Magyarországra. Sztójay Döme már 1941-ben tudja, hogy a németek legyőzik a szovjeteket. Bárdossy László tájékoztatja a követségeket az USA-nak és Nagy-Britanniának benyújtott hadüzenetről. Ismereten gépek bombázzák Kassát. Horthy Miklós kormányzó lekötelezve érzi magát Németország felé. 2 éves zsidó kislányt küldenek németországi munkára, gyakorlatilag a biztos halálba- 377.o., a magyar holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Szénát és szalmát nem adnak a magyar katonának, azt a helyszínen kell vételezni- azaz ellopni a parasztoktól. Hitler megleckézteti Horthyt. Erdei Ferenc belügyminiszter összeíratja a munkaszolgálatra alkalmas svábokat. Magyar és szovjet katonák béketüntetést rendeznek 1945. május 1-én. Ez a könyv megkerülhetetlen mindazok számára, akik a második vi

Manfred Flügge nagyon fontos történelmi könyvet írt. A Nagyváros lélek nélkül voltaképpen az Anschulssról szól, Ausztria Németország általi elfoglalásáról, úgy, ahogy azt a politikusok, az értelmiségiek, a művészek, a sportolók megélték. Bécsben, 1938-ban az történt, hogy egy ország önként megadta magát a hitleri elnyomó gépezetnek- legalábbis így tanítják iskolai történelemkönyveink. Flügge könyvéből megtudjuk, hogy Schuschnigg kancellár rendszere, bár erősen jobboldali volt, és a demokratikus értékek helyett a hivatásrendiséget hangsúlyozta, mégis, önálló Ausztriában és nem német tartományban gondolkodott. Ennek ellenére hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák közvélemény ne ellenségesen tekintsen Hitlerre. Ezzel megágyazott az Anschlussnak- a németek azonban 1938 után ellenségként kezelték és elképesztő megaláztatások közepette tartották fogva. Flügge könyvének legértékesebb fejezetei az üldözöttekről és a kollaboránsokról szólnak. Megtudhatjuk, hogy halt meg Egon Friedell, Az újkori

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu

Hogy Észak-Koreáról nem tudunk semmit, az még csak érthető. De hogy Dél-Korea is ennyire kiessen a látókörünkből, az már nem egészséges. Dél-Korea a világ egyik leggyorsabban fejlődő, legmagasabb életnívót és oktatási színvonalat biztosító országa. Mi csak annyit tudunk róla, hogy Kistigris. De hogy ez pontosan mit takar, miért ért el a Koreai Köztársaság ekkora sikereket, az már rejtély. Boyé Lafayette de Mente könyvének alapkoncepciója az, hogy a fejlődés mindig hagyományba ágyazott. A jelen sikerei nem érthetők meg a történelem, a néprajz, a kultúra elmúlt évszázadai nélkül. A koreai észjárás című könyvében Boyé Lafayette de Mente kísérletet tesz arra, hogy ábécérendben elmagyarázza nekünk a koreai kultúra alapjait. Megtudjuk, mit is jelent a Hoesa, a koreai vállalatok állítólagos családközpontúsága, melyet egyre több munkavállaló kérdőjelez meg. Megtudjuk, miért viselkednek furcsán a koreaiak az oegugin, azaz a külföldi személlyel való találkozás során, és képet kapunk a koreai

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

Van ez a népi-urbánus vita a magyar irodalomban, mely inkább stigmatizáció, mint vita. Ha falun élsz, netán falun születtél, népi vagy, ha Pesten élsz, urbánus vagy, és jobban keresel. És liberális vagy. Nadányi Zoltán életművét nem lehet efféleképpen felcímkézni. Ő nem népi, nem urbánus, ő Nadányi Zoltán. Feketegyőrös községben született, megjárta Pestet is, volt sakkrovatvezető, főlevéltáros, minden. Költészete teljesen egyedi. Ha elolvassuk a Nem jó nekem című verset, megtaláljuk benne a tagadva állítást, olyan nyelvi elemet, mely sem a korabeli, sem a jelenlegi magyar irodalomra nem jellemző. Az öngyilkossági szándék egyedülálló megörökítése A csősz című vers. A Figura című költemény az öregkori magányosságról/szerelemről/vágyakról szól. A Póruljárt lovas éneke pedig Ady költészetének teljesen egyedi továbbgondolása. Nadányi Zoltán, a kor viszonyaihoz mérten, " amatőr" költő volt. Nem ebből élt. Éppen ezért volt módja arra, hogy verseit kidolgozza, akár évekig is csis

Ha már a 20.századi magyar bűnügyi könyveknél tartunk, erről semmiképpen nem szabad megfeledkezni. Gyilkosság a színpadon...Annak idején egész Magyarországot felkavarta a fojtogatós rendező ügye. A drága rendező úr krimit próbált egy amatőrtársulattal, és folyton újra és újra elgyakoroltatta a fojtogatós jelenetet. Aztán annyira nem bírt magával, hogy egy lányt kivitt az erdőszélre " próbálni", és addig fojtogatta, amíg bele nem halt. Ladislav Ambruzra emlékeznek még? Ő volt az akkori Csehszlovákiából érkezett ámokfutó, aki Észak-Magyarországon és Budapesten rablásokat követett el, majd egyik fiatal áldozatát meg is ölte. Nagyon amatőr bűnöző volt, de megnyerő fellépéssel bírt, így aztán az emberek ajtót nyitottak neki. Meg is bánták. Különösen megrázó az a szövegrész,melyben a gyilkos elmeséli, hogyan kelt életre korábban halottnak hitt áldozata. Mindez mire volt jó? Ambruznak annyira elege lett Csehszlovákiából, hogy disszidálni akart. Kevesebb figyelmet kapott a Torma-ü

Azok a régi huszadik századi magyar krimik, ahol a jó jó volt, a rossz rossz volt, és ahol a Szerző elítélte a bűnt, nem a rendőr volt hülye, hanem a bűnöző- Vedres Géza könyveit újraolvasva felsejlik előttünk egy, a mainál sokkal normálisabb világ. Krimik ezek, valódi bűncselekmények irodalmilag feldolgozva. A Halál a műteremben Baranya megyében játszódik, a Pécs melletti dombok között. itt gyilkolják meg Enci nénit, az öreg fényképésznőt. Egy szemtanú látja kijönni a műteremből a környék egyik hírhedt bűnözőjét, a Ragyásarcút. Valóban ő volt a tettes? És milyen szerepet játszik a történetben egy halom sóder, egy billenős teherautó, meg egy hegedűtok? A géppisztolyos bandita Vedres Géza egyik legőrültebb könyve. Egy Isti nevű, magát menőkének képzelő balfácánról szól, akinek még a nyolc osztálya sem volt meg mégis kiadta magát orvosnak, ügyvédnek. Különben ritka aljas egy fráter volt, megerőszakolta az anyát és a lányát, meg aztán lopott, rabolt, ahol csak érte- kellett a pénz a di

Egy tanár rosszul lesz az óráján. Kórházba viszik. Mindent elfelejt. Egyszer csak erőt vesz magán, és  megpróbálja rekonstruálni azt, ami már elveszett. Először cukorbetegséget állapítanak meg nála, aztán jönnek a professzorok: agydaganat. Műtét következik. A beteg mindenre emlékszik és mindent elfelejt. Szilasi László: Luther kutyái című könyvét azok fogják igazán érteni, akik már voltak hosszabb ideig kórházban, súlyos betegséggel. Az idő kiesik, a tér összemegy, nem lesz más, csak a betegség,az orvosok, meg a nővérek. És ha kimegy, már semmi nem lesz ugyanolyan. Szilasi László megírta az utóbbi évek legjobb lélektani regényét. Pedig Szilasi nem pszichologizál, vagy legalábbis nem úgy pszichologizál ,mint ahogy azt az irodalomkritikusok emlegetni szokták.  Maga az eseménysorozat a lélektan. Egy rendkívül szuggesztív történetet olvasunk, egyes szám első személyben elbeszélve, plasztikusan. Minden fehér. Luther kutyái pedig mindig ott vannak. A könyvet minden szakértő és nemszakér

Nem kételkedem abban, hogy Rena Olsen könyve Magyarországon is siker lesz. Talán  a Veled. mindörökké lesz az idei év bestsellere. Mégis, azt kell mondjam, így közel negyvenöt éves fejjel: láttam már ilyet. Láttam már ilyen történetet, mégpedig az 1990-es évek amerikai thrillerjeiben. Adott egy rokonszenves nő, aki éppen újrakezdené életét, a szép szőke herceg be is esik az ajtón- ám kiderül, hogy a szép szőke herceg se nem szép, sem nem herceg, csak egy kis pszichopata izé. A nő pedig ki akar szállni, de nem tud, a dolgok pedig erőszakig fajulnak. Ekkor lép közbe a korábbi Ellenszenves Pasas, akiről kiderül, hogy sokkal inkább herceg, mint a kis pszichopata izé, csak ezt ügyesen elrejtette előlünk a Szerző. És jön a drámai vég, melyben még egy váratlan csavar kontráz agyunkban. Persze, nincs új a nap alatt és minden kornak megvan a maga ugyanolyanja, csak valahogy lehetett volna eredetibb. Ettől eltekintve azonban jól megírt, feszültséggel terhes krimiről van szó, sokkalta jobb, mi

A Polónyi-Tímár szerzőpáros könyve 2001-ben jelent meg, de mondanivalója- sajnos- mai napig aktuális. Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései: - A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik. - Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően. - Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva. - Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz. Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek

Szeretnék legyűrni egy előítéletet. Magyarországon még sokakban él a meggyőződés, hogy egy bestsellernek nincs mondanivalója, pusztán a Szerző megélhetését és a Kiadó fennmaradását szolgálja. John Scalzi könyve, a Pusztító tűz, mely az Elveszett birodalom című sorozat 2. kötete, alaposan rácáfol erre az előítéletre. Nagyon is komoly mondanivalójú, ugyanakkor izgalmas cselekeményvezetésű könyv, élénk dialógusokkal és találó leírásokkal. Elegendő iróniával. Az fontos. Van egy globális birodalom, mely az egész emberiséget átfogja, úgy hívják: Egyesülés. Ez a csillagközi birodalom, melyet manipulatív erők hoztak létre, válságba kerül, mert kívülről támadják, nagyon gonosz erők, melyek az emberiség fizikai elpusztítására törekednek. II. Grayland emperátor ( aki leginkább felelősségteljes, de nem túl jó modorú amerikai elnökökre hajaz...) mindent megtesz azért, hogy megmentse a távolról sem tökéletes, de azért még mindig egyetlen menedéket nyújtó birodalmat. Környezetében sokan elárulják