Könyvekről mindenkinek

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

 A hagyományos szellemben fogant világtörténeti művek általában Európa-,esetleg Amerika-centrikusak. Peter Frankopan,a kortárs történetírás nagy alakja Selyemutak. Egy új világtörténet című könyvében teljesen más utat mutat. A történelem középpontjává ugyanis Közép-Ázsiát teszi meg. Van-e létjogosultsága ennek a szemléletnek?Mint a könyvből kiderül,nagyon is. Ezen a területen ugyanis olyan államok,birodalmak alakultak ki,melyek összekötő szerepet töltöttek be Európa és a Távol-Kelet között. Konstantinápoly,Perzsia,Szamarkand,a Mogul Birodalom,a ma egységes India sok-sok fejedelemsége szoros kapcsolatban állt Európával (egy tetszetős példa Frankopan könyvéből:az angol térdszalagrend lovagjainak díszét távol-keleti szövetből készítették). Ezek a kapcsolatok nemcsak a gazdaság területére terjedtek kj:I.Erzsébet angol királynő kifejezetten kereste a kapcsolatot a virágkorát élő Oszmán Birodalommal,próbálta őket megnyerni egy spanyol-és franciaellenes szövetség tervének. Arról már nem is be

S.A.Chakraborty fiatal amerikai írónő a Rézkirályság című könyvében újra elvisz bennünket sajátos mesevilágába, mely egyedi, ugyanakkor olyan kulturális hagyományokra támaszkodik, mint a Közel-Kelet kultúrája, az indiai irodalmi hagyomány, a nyugat-európai meseirodalom toposzai illetve az amerikai eredetű fantasy-kultúra bizonyos elemei. A könyv ezáltal bárki számára olvasható, élvezetes, igazi bestsellerré válik. Az Olvasó beleképzeli magát Ali herceg, Dévábád vagy éppen a dzsinnek karakterébe. Álmodunk, mint a gyerekek. Emlékszünk még rá? Chakraborty nem esik abba a nagyon sok fantasy-író és újabban,sajnos, meseíró által elkövetett hibába, hogy egy kulcsszóra járó, túlzottan homogén karaktereket alkot, s ezek aztán a könyv első oldalától az utolsóig ugyanazt teszik: nem, A Rézkirályság alakjainak jelleme dinamikus, ezzel is fokozva azu izgalommal párosuló esztétikai örömöt. Számomra a Rézkirályság igazi felfedezés, szép álmokat hozó, az igazság erejét hirdető, remek könyv. Leginká

Tibetnek hatalmas kultusza lett az egész világon. Egyszerre vált az elnyomás elleni harc és a keleti bölcsesség szimbólumává. Nem utolsósorban pedig a liberális értelmiség egyik szellemi origójává. Alexandra David-Neel könyve, a Mágusok között Tibetben, hiánypótló a magyar és egyetemes könyvpiacon. Nem tesz mást, mint- talán a Szerző szándékai ellenére- " helyreteszi" Tibetet. David-Neel asszonyt ritka kivételként beengedték különböző okkult szertartásokra, a Szerző látta, miként támasztottak fel halottakat, "imádkoztak" bő termésért, jutottak el különböző szellemi állapotokba, melyeket az átlag európai olyannyira irigyel, feleslegesen, mert semmi irigylésreméltó nincs benne. Tibet és a tibeti buddhizmus ugyanis okkult. Ha keresztény szellemben olvassuk a Mágusok között Tibetben-t, ez azonnal kiderül. Mint az a könyvből kiderül, az itt élő, sokszor jóhiszemű szerzetesek igencsak jó viszonyt ápolnak különböző démonokkal, létező vagy nemlétező " istenekkel&quo

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész

Everett Ferguson nem kisebb tudományos kalandra vállalkozott, minthogy bemutatja a keresztény vallás történeti- filozófiai előzményeit és hátterét. Vállalkozást komoly és példaadó siker koronázta. A kereszténység bölcsője című könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen minden történelem és teológia szakos hallgató számára. Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiem