Könyvekről mindenkinek

 Újra kiadták! El sem mondhatom, mennyire örülök annak, hogy Székely Éva olimpiai bajnok úszónk immár klasszikussá emelkedett életrajzi könyvét újra kiadták! Ha van könyv, amit minden magyar embernek el kellene olvasnia akkor ez az. Sírni csak a győztesnek szabad... Igazából erről a könyvről nem lehet rövid könyvajánlót íni. Mert ennek a káprázatos szövegnek melyik részét emelhetnénk ki: azt, hogy a tizenéves Székely Éva hogyan élte túl a második világháború borzalmait egy védett házban, vagy azt, hogyan tanította meg úszni a rábízott két csöppséget? Hogyan ért el olimpiai negyedik helyezést lázas betegen, vagy hogyan reagált arra, hogy lánya, Gyarmati Andrea, nem lett olimpiai bajnok? Ennek a könyvnek miden sora Olvasóért kiált.  Napjainkban annyi, de annyi önfejlesztő könyvet adnak ki, melyekben sikeres, vagy magukat annak tartó emberek próbálják megtanítani olvasóikat arra, hogyan legyenek ők is sikeresek, boldogok. Székely Éva szinte azonnal leszögezi, hogy igazából egy titka van a

 Stephen King amerikai író legújabb könyve igazi bestseller. Minden van benne, amit a mai Olvasó szeret: bűnügyekhez kötődő izgalom,vérre menő játék az emberi pszichével, érzelmek.  Az Intézet cselekménye egy sajátos rendőri pályafutás leírásával kezdődik. Tim Jamieson nyomozót menesztik a rendőrségtől, jogtalan fegyverhasználat miatt. Tim erre nyakába veszi Amerikát, és végül egy déli kisvárosban köt ki, ahol éjszakai kopogtató lesz. Az éj sötétjében végigjárja a házakat, és ellenőrzi, nincs-e valami baj. Az egyik este kirabolják a helyi vegyesboltot, melyet két szomáliai fiatalember vezet. Tim higgadtan és szakszerűen kezeli a helyzetet, a seriff pedig felajánlja neki az állandó, kinevezett rendőri állást. Tim pedig kissé beleszeret Wendybe, az irodistába.  A történet másik szála egy hiperokos gyerek körül forog. Luke Ellis 12 éves, de már két egyetemre is felveszik, méghozzá úgy, hogy tandíjat sem kell fizetnie. Egyszer egy éjszaka három idegen beront ellisék házába, a szülőket agyo

 Ne ijedjenek meg, nem a kedves keresztény Látogatóinkat akarjuk riogatni a pokollal. Pintér István könyve egészen másról szól:a futballról. Mégpedig a futball VB-k történetét ismerteti, rendhagyó mdon, egyéni stílusban, mégis, törekedve a tárgyszerűségre.  Megtudhatjuk, miért nem vett részt Magyarország válogatottja az első, 1930-as uruguayi VB-n. Csodálkozhatunk azon, milyen sokkot keltett, amikor a magyar válogatott 1934-ben kikapott Ausztriától, és kiesett. És elképedünk, mennyire nem tudott örülni a közvélemény az 1938.évi VB- ezüstéremnek. ( Bezzeg ma...de jó lenne...még egy negyedik hely is....). Átélhetjük az 1950.évi világbajnokság ominózus Brazília-Uruguay mérkőzését, amikor is milliók készültek ünnepre Brazíliában, és sírás lett a vége. Csakúgy, mint az 1954.évi VB-n, amikor is vereséggel felérő ezüstérmet szerzett csapatunk, Aranycsapatunk, Svájcban. Kikaptunk a döntőben attól az NSZK-tól, akit a csoportmeccsen 8-3-ra legyőztünk. A könyv hátoldalán ennek a meccsnek a Sebes

George Williams könyve lényeges, mint a só, mint a víz. A pónihal lámpása.Terv és cél a természetben  című munka ugyanis nem valamely természettudományos elmélet modernizálása, vagy éppen mindenűron való tagadása. Williams azt akarja bizonyítani, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, és az alkalmazkodás során új tulajdonságra szert tenni. Röviden így írhatnánk le az ún. adapcionista elméletet. Ezen adapció során alakult ki- legalábbis a Szerző szerint- a pónihal lámpása. Hogyan vélekedik a Szerző Darwinról? Elutasítja a tudománytörténetben uralkodó azon nézetet, miszerint a darwini evolúció valamiféle forradalom lett volna. Szerinte " Az evolúció gondolata úgyszólván a levegőben volt..." (25.o.). Williams szerint Darwinnak igaza volt evolúciós elméletét illetően, csak az a kérdés, hogy a darwini gondolatrendszer alapját alkotó folyamatok minden esetben pozitívan hatnak-e az élővilág fejlődésére. A természetes kiválasztódás például hathat károsan is, mivel- például a szapor

 Az író,visszavonult teniszjátékos és egykori katonai pilóta Tod Claymore gyermeke influenzás lesz. Poppy néni,a meglehetősen furcsa modorú vénlány (egykori teniszrajongó) meghívja apát és lányát az ő békés,vidéki házába. Csakhogy,mint kiderül,ez a békés vidéki ház nem más,mint Viperák fészke. Innen a könyv címe. A felszín alatt csupa méreg,harag és irigység. Mint kiderül,Poppy néni azon hátsó szándékból hívta meg Todot és lányát,hogy apuka derítsen fényt az utóbbi idők furcsa eseményeire. Ezek pedig: a falu különc és szépséges lányának hallgatag férje állítólag öngyilkos lesz;fejbe verik a tehenészlegényt,de úgy,hogy négy öltéssel kell összevarrni a koponyáját;meggyilkolják a környék szoknyavadász földesurát,a rendőrség pedig a lelkész lányát gyanúsítja,merthogy a földesúr házasságot ígért neki,aztán megfeledkezve erről,másik hölggyel kezdett viszonyt. Tod eleinte csak kapkodja fejét,aztán rálel a helyes megoldásra.  A Viperák fészke annyiból jobb könyv a klasszikus angol krimiknél,ho

 Hervé Bazin francia író könyvet írt a válásról. Az Exfeleség legnagyobb értéke abban van, hogy minden oldalról megvilágítja a témát, nemcsak a volt házastársa,de a gyerekek és rokonság szempontjaiba is betekinthetünk. A történet az 1960-as években játszódik, Franciaországban. Louis és Aline házassága kezdeteben boldog, négy gyermekük születik. Aline azonban egyre inkább belefúl a mindennapi gondokba, Louis pedig dolgozik, igyekszik jó apa lenni. Csakhogy Aline egyre inkább öregszik, a férfi ezt elég nehezen viseli. Aline egyre nehezebben viseli a négy gyermekkel járó gondokat is. S ahogy az már lenni szokott, ilyenkor bukkan fel az a bizonyos Másik, aki egycsapásra letéríti Louist a jól bevált útról. Igazi szeretők lesznek, de a férfi tudja, ez nem mehet így sokáig. Beadja a válókeresetet, amelyben azonban a feleséget nevezi meg minden baj okozójának. A békítő tárgyalások sem hoznak eredményt. Ráadásul a férfinak jobb ügyvédei vannak, elérik, hogy csak egy kisebb összeget kelljen fize

 Nora Roberts:Folyóvég című könyvét a magyar közönség először a Reader's Digest Válogatott Könyvek sorozatban olvashatta. Az USA-ban a könyv óriási sikert aratott. Maga a mű alapvetően eltér a világhírű írónő többi regényétől. Mert Roberts többnyire idillel kezdi műveit, amely idill aztán átcsap borzalomba. A Folyóvég című könyve már kezdetektől, az első laptól az utolsóig teli borzalom, és hátborzongás, az Olvasó érzékei és érzelmei kavarognak. Ettől lesz a könyv igazi bestseller. Julie MacBride ünnepelt filmszínésznő, társaság kedvence, magazinok címlapjának állandó sztárja. Férje, Sam, szintén színész, de nem annyira sikeres, ráadásul utolsó filmje tökéletes üzleti kudarc lett. Ezután Sam fokozatosan az alkohol és a narkó felé fordul, próbál leszokni, de nem igazán akar leszokni, ráadásul egyre agresszívebb. A házasság válságba jut. Egy este aztán az erősen illuminált Sam egy ollóval megöli feleségét, kislányuk, Olivia, mindezt végignézi. A nyomozó, Frank Brady, iszonyatosan saj

 Jókai:Sárga rózsa című regényével vonult be teljes jogú tagként a magyar irodalom hatalmas seregébe a tiszántúli magyar puszta,a Hortobágy. Gulyások és csikósok,juhászok és kocsmárosok,marhakereskedők és révészek alakja kavarog előttünk,s ezen csodálatos kavargás közege,éltető tája a magyar puszta. A cselekmény egy igazi féltékenységi történet. Decsi János gulyásbojtár hazajön a katonaságból. Szerelme,a kocsmárosék lánya,a szépséges Klára,aki nem szereti,ha kisasszonynak hívják,odaadta ugyanazt a sárga rózsát a csikósbojtár Lacza Ferkónak,mint amit neki adott. Ráadásul ismeretlen eredetű fülbevalók is pompáznak a lányon,Klára azonban azt állítja,hogy ezek azok az ékszerek,amiket János vett neki,csak meg vannak futtatva arannyal. János bojtár hiszi is,meg nem is,amiket Klára mond. A lány ekkor cselt vet be. Egy cigányasszonytól kapott gyökereket,melyek állítólag szerelemkeltésre is jók. A lány belefőzi ezeket János borába. Mit tudja azt Klára,hogy ezek mérgező gyökerek! Közben a gulyán

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz. De ki írt Magyarországon először a megtérésről? Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája.  Megjegyezni sem könnyű. A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerző

 A kissé hosszú cím nemes tartalmat takar. Akármilyen szintű nyelvvizsgára  is készülünk angolnól, előbb vagy utóbb beleütközünk abba az akadályba, hogy hoppá, nincs meg a szükséges szókészlet. Erre a problémára jelent megoldást Ebert Mária és Szirmai Zsuzsa hosszú című könyve, amit ebben a könyvajánlóban Öné a szó címmel fogunk illetni, az egyszerűség kedvéért.  A könyv jóval felülmúlja a hasonló témában megjelent munkákat, mégpedig azért mert: 1. Az amerikai angolról is tájékoztat, nem csinál úgy, mintha az  csak egy dialektus volna.  2. Elég sok jelentést fűz az egyes szavakhoz, a " megbízható" magyar szóra például hozza a reliable, dependable, trustworthy angol megfelelőket, s nem mulasztja el közölni a tanulóval, hogy ezeket az USA-ban is használják.  3. Nagyon differenciáltan ad példamondatokat az egyes szavakhoz, például a 41. oldalon megkülönbözteti a lift szó angol és amerikai alakját ( lift illetve elevator), és külön mondatban említi, hogy a lift elromlott, illetve

 Az amerikai író és orvos lenyűgöző orvoskrimivel lepte meg olvasóit,melyben semmi és senki nem az,aminek először tűnik. A Végzetes diagnózis c. könyv-mely magyarul először a Reader's Digest Válogatott Könyvek sorozatban jelent meg-főhőse Abby,aki munkahelyet vált,mert férje egy nagy cég termékfejlesztő menedzsereként kapott állást.  Csakhogy hamar kiderül:valami baj van Patience-ben. Egyre több beteg panaszkodik kiütés nélküli viszketésre,heves fejfájásra,s egyre több ember viselkedik agresszívan. Abbynek hamar feltűnik a dolog,de nemcsak neki:kiderül,hogy kollégája,Lew,egy olyan csoportot vezet,mely azért lobbizik,hogy az Abby párjának,Johnnak is munkát adó cég tűnjön el a városból.  John is egyre betegebb lesz,fejfájások gyötrik, agresszíven viselkedik,Abby és John szakítanak. Lew viszont özvegy,feleségét Paraguayban veszítette el,balesetben. Abby,ahogy egyre több furcsa betege lesz,kadmiummérgezésre kezd gyanakodni. Főnökei azonban megalapozatlannak találják a gyanút... Krimirő

 Thiery Árpád a 20.századi magyar irodalom ismert alkotója volt,egy darabig szerkeszette a Kortárs folyóiratot is.  A Vaktöltény című könyvének főhőse Csányi hadnagy,akinek válságba jut az élete. Feleségével lemennek közös ismerősük,a főmérnökék Balaton-parti nyaralójába,de a férj otthagyja feleségét,visszamegy a kaszárnyába. Már nem szereti az asszonyt,később el is válnak. Csányi hadnagy beleveti magát a munkába,elő is léptetik. Egyre gyakrabban iszogat.  Egy hadgyakorlaton segít a klausztrofóbiás honvédnak átvinni a páncélost a víz alatt. Ezután új munkát bíznak rá,ő lesz a század kulturális munkájának irányítója. Új feleséget is szerez. Kívülről úgy tűnik,mintha minden rendben lenne,Csányi átmeneti válság után talpraállt volna. De belül valami rágja ezt a derék katonatisztet,valami,amit a külvilág nem vesz észre. S hát hivatásából adódóan Csányi közel van a fegyverekhez... Thiery Árpád megírta a késő Kádár-kor férfilelkének históriáját. Valami keserű unalom ül ebben a könyvben a fér

 Nézzünk szembe a tényekkel: egy átlagos magyar fogyasztó vajon hány déligyümölcsöt ismer? Vegyük sorra:a mindenütt elterjedt banán, narancs, mandarin, esetleg még mandula, kiwi, ananász, mangó, meg még vagy kettő-három fajta.Ez összesen alig tíz, nagyjából ezeket lehet kapni egy zöldségesnél. Velich István és V. Nagy Judit:Déligyümölcsök című könyvéből kiderül, hogy több száz déligyümölcs létezik. Ebből a szerzőpáros kitűnő könyvében nyolcvanat mutatnak be, rövid leírással és szép nagy fényképpel.  Ez a könyv egy nagy utazás az Egyenlítőtől délre eső, illetve a meditarrán éghajlatú tájakon. Európa déli részén már vár bennünket a szamócafa, vagy a mostanság már nálunk is termesztett mandulafenyő, Kínában és a Fülöp-szigeteken a fehér húsú, muskotályos ízű licsi indiítja be a nyálelválasztást, Peru misztikus vidékein pedig a paradicsomfa kínálja furcsa gyümölcsét. Mi, innen, Közép-Európából, bizonyára rácsodálkoznánk a közép-amerikai bogyósjukka ízére, és ha már itt járunk, a nálunk ink

 A könyv alcíme:Sikeres stratégia fejlesztése és végrehajtása turbulens piaci környezetben A mai gazdasági környezet és a 21. századi világ általában véve nagyon gyorsan változó, ahogy a könyv alcíme is mondja: turbulens. Ilyen gazdasági-társadalmi-politikai környezetben vajon hogyan tervezhetnek a vállalatok közép- és hosszútávú stratégiát működésük valamely területén, vagy éppen az egész vállalatra kiterjedően? Marc Baaij és Patrick Reinmoeller: a nyerő stratégia feltérképezése című könyve arról szól, hogy sehogy. Az ún. VUCA világban ( aki esetleg nem tudán, mit jelent ez, megtalálja a könyv 21.oldalán) a hagyományos stratégiai elékpzeléseket el kell vetni. Mégpedig azért, mert előre meghatározott hibákkal kalkulál. Új térképezési módszereket kell találni, másfajta szociális tényezőket kell figyelembe venni. Ráadásul téves az a korábbi hit, miszerint az agilitás helyettesíti a stratégiai tervezést.  A klasszikus SWOT elemzést továbbra is használni kell a Szerzők szerint, de ezt is m

 Sásdi Sándor a Dunántúl írója volt, kitűnően ismerte az itteni tájat, népet, társadalmi viszonyokat. Árnyék című kitűnő könyve az 1930-as években játszódik. A börtönből felesége meggyilkolásáért elítélt Derhány megpróbál a szabad életben tisztességesen, becsületesen viselkedni, munkát találni, új életet kezdeni. Próbálkozásait eleinte siker koronázza: egy kocsmáros felveszi amolyan "trógernek", aki emel, cipel, később ezt-azt elintéz. A kocsma viszonyai, az ott iszogató emberek beszélgetése feltárja előttünk a Dunántúl kispolgárságának, módosabb parasztságának problémáit. Sok a hitel, korrupt a bürokrácia, de Derhánynak ez még mindig emelkedés a börtön poklához képest. Csakhogy az életben mindig vannak bajok. Derhány folyton belekerül különböző családi viszályokba, szerelmi perpatvarokba, így aztán mindenhonnan mennie kell. Az Árnyék című regényt akár ma is írhatták volna: ma is nehezen találnak munkát a volt elítéltek, a sötét múltjuk, mint valami árnyék, végigkíséri őket.

 Dr.Katona Géza és Dr.Kertész Imre könyve a kriminalisztika fejlődéséről nyújt áttekinthető, izgalmas összefoglalást. Megismerhetjük a bűnügyi vizsgálatok módszertanát,az ókortól napjainkig. Olvashatunk ókori bűncselekményekről és bírósági tárgyalásokról,például a római Quintilianus bravúros védőbeszédéről,amelyben véres tenyérlenyomatok által bizonyította be,hogy a vádlott ártatlan. Megismerkedhetünk a középkori kínzóeszközökkel, de visszautazunk a magyar múltba,a Váradi Regestrum idejébe,vagy a 19.századba,amikor a hatóságok kemény módszerekkel vallatták a betyárokat. Ott lehetünk a modern daktiloszkópia születésénél,elemezhetjük a vizuális emlékezetvizsgálat hatásait (vagy éppen eredménytelenségét), még a nagy amerikai írót,Mark Twaint is segítségül hívhatjuk az ujjlenyomatok elemzéséhez. Kísérleteket mutat be a szerzőpáros a hazugságvizsgáló géppel kapcsolatban,vagy éppen a helyszínen hagyott szagminta bizonyító erejét illetőleg.  A tudományos igazságokat valódi,az életből vett pél

 Nemere István:Az anyák éjjel sírnak című szerelmi története egy távoli afrikai országba visz bennünket. Tamás,a magyar orvos,egy ottani nagyváros kórházában teljesít szolgálatot. Rengeteg a maláriás,elefantiázisos beteg. Egy éjszaka fiatal,csinos nő érkezik a városba,mint kiderül,svájci,és Christine-nek hívják.  Tamást nem hagyja nyugodni a nő,aki másnap beteget hoz a kórházba. Kiderül,hogy Christine fotós,a közeli régészeti ásatáson dolgozik.  Az országban hamarosan lázadás tör ki. A lázadók nem kímélnek senkit és semmit. Tamás új szerelmével együtt menekül,a sivatagon át. Nemere regénye elsőrangú szórakoztató irodalom,ajánljuk ezt a könyvet minden felnőttnek,aki még szeret olvasni. Remek jellemábrázolás, dinamikus környezetfestés jellemzi Nemere István:Az anyák éjjel sírnak c.regényét.

 A magyar közönség igazából keveset tud a buddhizmusról. Talán a zen-ről hallott, talán az újabb amerikai irányzatok néhány képviselőjét már látta is, de átfogó ismeretekkel nem rendelkezik a témában. Ezt a hiányosságot pótolhatja Edward Conze:A buddhizmus rövid története című munkája.  Conze koncepciójának lényege, hogy párhuzamosan szól a buddhizmus tanairól, azok fejlődéséről, s a buddhizmusról, mint történelmi jelenségről. A koncepció gyakorlati megvalósítása remekül sikerült, az Olvasónak nincs hiányérzete sem a vallási- filozófiai, sem pedig a történelmi ábrázolást illetően.  Szerző a buddhizmus történetének négy korszakát különbözteti meg: - Kr.e.500-0. -0-Kr.u.500 - 500-1000. - 1000-1978. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy a keresztény időszámítás szerint nincs 0. A Kr.e.1. után Kr.u.1 következik.) Conze szerint a buddhizmus alapja az, hogy el akar törölni 3 rosszat: - az erőszakot -az ént - a halált Az én megszüntetését itt magyarra úgy fordíthatnánk, hogy az ego megszüntetés

 A Társadalmi Szemle című folyóirat 1982-83-ban cikksorozatot közölt a 20.század szerintük legfontosabb magyar politikusainak életéről, pályájáról. Ezt a cikksorozatot adta ki könyvben 1984-ben a Kossuth Könyvkiadó, Sánta Ilona szerkesztésében. Milyen is ez a könyv, milyen is volt az a kor, amelyben megjelent? 1984:még tart a kommunizmus, még nincs peresztrojka, nincs glaznoszty, de azért a levegő már kicsit tisztul, a szellemi és képletes bilincsek oldódnak. A Politikuspályák alapvetően marxista szemléletű mű, éppen ezért minden rosszat, ami történt Magyarországgal, vagy a fasizmusnak, vagy a marxizmus eltorzulásának tudnak be. Rákosi Mátyás éppenúgy eltorzult marxista- érdemeinek elismerése mellett- mint Révai József, akinek nem szólnak a kultúrpolitikában felvillantott rendcsináló politikájáról, szólnak viszont arról a fantasztikus elméleti munkáról, amit Adyval, József Attilával kapcsolatban kifejtett, illetve ódákat zeng Szerző a népfrontpolitikáról, melynek érdekében Révai annyir

 Gilbert Kaith Chesterton a 20.század első felének brit sikerírója volt, tucatnyi bestseller kötődik nevéhez. Többek között ő alkotta meg a minden bűnügybe belekontárkodó pap, Brown atya alakját. Az ember, aki Csütörtök volt című könyve nem krimi, hanem szatíra. A Rémálom alcímet viselő könyv ajánlóját úgy is kezdhettük volna:amikor az angol humor találkozik a politikai szatírával.  London egyik művésznegyedében egy Gregory nevű költő az úr.Ő a szellemi vezér, ő tart előadásokat a művészet és kultúra teremtő erejéről, a költő mindenen felül álló szabadságáról, és némi politikai anarchizmusról. A környéken lakók Gregoryt mint csúcsértelmiségit tisztelik és becsülik. Csakhogy ezt a szellemi királyságot veszély fenyegeti: odaköltözik egy Syme nevű férfi, aki pontosan ellentétes eszméket vall költészetről, politikáról, mint amiket Gregory hirdet. Syme szerint a költészet kispolgári, a jó vers kiegyensúlyozott, mértéktartó. Syme is legalább ugyanolyan karizmával rendelkezik, mint Gregory, a

 Bán Tamás több, mint 650 oldalas monográfiát írt a magyar történelemről. Egy ennyire rövid terjedelmű könyvajánlóban természetesen nem térhetünk ki mindenre. Úgyhogy recenzens inkább azt a módszert választotta, hogy szól arról mi tetszett neki ebben a könyvben, és néhány gondolatot ejt arról mi az, amit a további kiadásokban módosítani kellene.  Nagyon tetszik a könyv alcíme: " A magyarok története az idők kezdetétől napjainkig". Bizony, az idők kezdetétől, mert a magyarság már egészen korán kialakult, ezt Szerző régészeti leletekkel, antropológiai és nyelvészeti bizonyítékokkal is alátámasztja. Az őstörténettel kapcsolatban Bán Tamás elítéli a dogmatikus finnugorisztikát, de nem esik túlzásokba,sem, elutasítja a fantazmagóriákat.  A könyv koncepciója: a magyarságnak, mint keresztény entitásnak történetét bemutatni. Ezt Bán Tamás kitűnően meg is valósította. Így kerül be a magyarság történetét tárgyaló könyvbe Sarlós Boldogasszony vagy az Árpád-ház szentjeinek sokasága. Jóma

 Fredrika Bergman és Alex Recht, Ohlsson regényeinek rokonszenves nyomozói, ismét akcióban. Ráadásul most kaptak a fejük fölé egy rendkívül ellenszenves főnököt.  A Vétkesek című könyv cselekménye azzal indul, hogy egymástól látszólag független bűnügyek történnek. Megölnek egy nyugdíjas építészt, méghozzá a saját tévénéző foteljában, mellkason lövik. egy Haitiről nemrég hazatért ifjú hölgyet a golfpályán ásnak el, a fűnyíró majdnem tönkreteszi a nyomot. Egy családot, amely Ausztráliába készült nyaralni, fogva tartanak egy erdei házban. Amikor megpróbálnak kitörni, elrablójuk nagyon kegyetlenül bánik velük. Ráadásul a férj, a családját fenyegető veszély és a kényszerű bezártság hatására, kezd begolyózni. Egy nap aztán eltűnik a konyhaszekrényből két kés.  De ezzel még nincs vége. A család férfitagjának testvére gyanakodni kezd, érzi, valami nincs rendben. Őt irodájában találják vérbe fagyva, úgy tűnik, agyonverték. Találnak a helyszínen egy Alex Recht nyomozónak szóló levelet, amelyben

 Ez a könyv eredetileg az USA-ban és Ausztráliában jelent meg, de őszintén szeretném, ha vállalkozó szellemű könyvkiadók lefordítanák a világ öszes nyelvére. Mert Cath Crowley megalkotta azt az ifjúsági ( gimnazista korosztálynak szóló) regényt, amit nyugodtan elolvashat bármelyik tizenéves, biztos, hogy épülni fog belőle, és a szülők is nyugodtak lehetnek. Sőt, az a jobb, ha ők is elolvassák. Rachel középiskolás lány, családja egy könyvesbolt tulajdonosa, Rachel maga is rengeteget olvas, mégpedig színvonalas műveket.Csakhogy családi tragédia árnyékolja be életüket:a lány bátyja, Cal, nemrégiben életét vesztette. Rachel emiatt gyászterápiára is jár.  A könyvesboltban dolgozva megismerkedik Henryvel, a szintén gimnazista korú fiúval. Eleinte, amolyan pikáns-kamaszos-romantikus módon, idézetek dugnak el könyvekbe, amit aztán a másik " véletlenül" megtalál és válaszol rá. Aztán ennél komolyabbra fordul a dolog, úgy tűnik, boldog tiniszerelemnek nézünk elébe, csakhogy feltűnik a

 Ambrus Zoltán egyike azoknak,akiket irodalomtörténet-írásunk lassan elfeledtet. Pedig ez a debreceni íróember elképesztő történeteket írt a 19-20.század fordulóján,olyanokat,melyek a 21 századi Olvasók fantáziáját is megmozgatják. Ezzel arra szeretném felhívni a Tisztelt Könyvkiadók figyelmét,hogy érdemes lenne Ambrus Zoltán egynehány könyvét újra elérhetővé tenni. A tóparti gyilkosság című könyv két kisregényt tartalmaz. Az Őszi napsugár egy szerelmi történet. Hódy Balázs költő és emberkerülő szerelmes lesz tanítványa édesanyjába. Erzsébet,noha férjes asszony,nem ellenzi a kapcsolatot,sőt...Aztán a nő belehal egy gyermekszülésbe(Ambrus nyitvahagyja a kérdést,ki volt a gyermek apja...). Hódy Balázs ezek után új szerelmet keres. Szobát bérel egy nagyhangú,cserfes,ötgyermekes családanyánál. A másik két bérlő egy idealista társadalomtudós,valamint egy hatalmas alagutakat tervező elfuserált feltaláló. Ambrus Zoltán a történetet elejétől a végéig ironikus hangvételben meséli el.  A másik k

 Luanne Rice: Hetedik Mennyország című könyve először egy kissé becsapja Olvasóit. Ugyanis úgy tűnik, első blikkre első olvasásra, mintha egy romantikus regény kellős közepébe csöppennénk. Szereplők: Jóképű férfi, aki ráadásul pilóta, magát éppen összeszedni próbáló nő, cserfes kamaszlány-minden adva van, ami kell egy jó, vonatra való romantikus könyvhöz. Csakhogy Luanne Rice nem elégszik mg annyival, hogy felszínesen szórakoztasson, vagy éppen elandalítson. Ő gondolkodtatni és éreztetni akar, és ez a Hetedik Mennyország minden sorából kiérződik. A cselekményből nagyon röviden, tényleg csak az érdeklődés felcsigázása végett, csak keveset árulnánk el. Sarah éppen felgyógyulóban a rákból, keresi önmagát, próbálja újraszervezni életét. Családja elszakadt tőle, 16 éves kamasza fia a nagyapjához költözött. Nagypapi egyébként részeges, ókonzervatív felfogású, aki mai napig neheztel lányára, amiért otthagyta a családi farmot. Sarah soha többé nem akar találkozni apjával, és őt vádolja azért,

 Ken Follett brit író remekműve magyarul először a Reader'sDigest válogatott könyvek sorozatban jelent meg.  Az Éden Kalapácsa eredetileg egy hetvenes évekből ittfelejtődött hippikommuna,melyet egy analfabéta,ámde eszes,zavaros múltú és magánéletű férfi,bizonyos Csuhás vezet. Ken Follett könyve voltaképpen egy eredetileg békés mozgalom radikalizálódását örökíti meg. Mi váltja ki ezt a radikalizálódást?Az,hogy egy erőmű építése miatt a kormányzat el akarja árasztani a völgyet,ahol Csuhás,Csillag,Virág és társai élnek. Ekkor születik meg a nagy ötlet:földrengés előidézésével zsarolják meg a kormányzatot.  Csakhogy az FBI-nál sokan nem hiszik,hogy mesterségesen lehetne földrengést előiďézni. Egyetlenegy ügynök van,aki komolyan veszi a fenyegetést. Ő egy tehetséges ifjú hölgy,aki vonzalmat érez a szeizmológus professzor iránt... Ken Follett ebben a könyvében is megmutatja,hogyan kell jó bestsellert írni. A kaland,a szerelemi szál,a társadalomábrázolás,a pszichológia,mind egyetlen izgal

 A különös nevű Benito Wogatzki ( hajdani NDK-beli író) megírta a második világháború történetét sajátos szempontból feldolgozó regényét. Ezt mondják egyesek. Mások szerint ( egykori magyartanárom szerint "ez még középiskolai fogalmazásnak is gyenge") ez a könyv annyira rossz, hogy még ajánlani sem volna szabad. Próba szerencse, olvassák el, és döntsék el Önök. Mindenesetre Wogatzki saját korában sikeres volt, a mai fogyaszti felfogás szerint a siker sok mindent igazol.  A regény főhőse egy falusi kamaszfiú, Jürgen Siebusch. Jürgenünk 1943-ban a falu önkéntes pásztora lesz, miután az előzőt megette a kutya, csak a kalapját hagyva meg belőle. Jürgen fokozatos lát rá a felnőttek világára, rájön, hogy korábbi elemi iskolai tanítója részeges dilettáns, ráadásul náci, a falu nagyvállalkozója közönséges csaló. De hamarosan eljön a boldogság is Jürgen életében, mikor is összejön a falu legelőkelőbb családjának egy szem lányával, Amélie-vel. Különös kapcsolat az övék:keveréke barátsá

 Tulajdonképpen nincs abban semmi új, hogy laza és egészséges testtartással jobb élni, mint görcsösen, mereven. De hogyan valósítsuk meg ezt a gyakorlatban? Erről írt könyvet Henrik Seyffarth. Bár a mű az 1960-as években jelent meg először magyarul, gondolatai mai napig érvényesek.  A könyvből megtudhatjuk, milyen az egészséges ülés, milyen széktámlát válasszunk munkához, tanuláshoz, szórakozáshoz- egyáltalán:válasszunk-e támlás széket, vagy jobb a támla nélküli? Képet kapunk arról, egészséges-e a vigyázzállás, érdemes-e hátrahúzni vállunkat, hogyan hat mindez a gerinc görbületére? Lehet-e goymorfekélyt kapni helytelen testtartás következtében, s ha igen, hogyan lehet ezt gyógyítani? Létezik-e olyan, hogy írásgörcs, írásmerevség, hogyan kell ezt kezelni a tanítónak és a szülőnek? A háziasszonyok milyen pózban vasaljanak, varrjanak, hogy sem izmaikat, sem csontjaikat, porcaikat ne terheljék túl? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a könyv első részéből.  A második rész egy

 Hogyan lesz egy nő a szovjet Vörös Hadseregben mesterlövész? Kiderül Ljudmilla Pavlicsenko emlékirataiból, mely magyarul most jelent meg, és a második világháború történetének nélkülözhetetlen történelmi forrásmunkája- természetesen kellő távolságtartással és óvatossággal illik felhasználni.  A halál asszonya című könyvből megtudhatjuk, miért érez késztetést egy tizenéves lány arra, hogy lövöldözzön. Megismerhetjük a korabeli szovjet életet, a tizenhárom éves kora óta az ipari termelésben dolgozó lányt, aki a korabeli háborús felkészítőkön már felhívja magára a figyelmet kiváló lövészetével. Amikor aztán Németország megtámadja a Szovjetuniót, Ljudmilla azonnal jelentkezik a hadseregbe.  Ahol is az idős, tapasztalt tisztek először csak szanitécnek akarják beosztani. Csak lassan, hónapok múltán engedik fegyverközelbe- de innen aztán szinte egyenes az út. Odessza és Szevasztopol védelmében tűnik ki, van, hogy egymaga lemészárol tucatnyi nácit. A vezetés is felfigyel rá, és a Szovjetunió

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

 Werner Toelcke:A nagy lehetőség című könyvét elsősorban úgy olvashatjuk,mint egy izgalmas,meglepetésekkel teli krimit,másodsorban viszont úgy is tekinthetünk rá,mint társadalomtörténeti forrásmunkára. Nem túlzás. A könyvben az alábbi,szociológusok által gyakran vizsgált problémákkal találkozunk: -Az urbanizáció hatása a tradicionális falusi társadalmakra.  -A paraszti mesterségből való kitörés a második generációnál. -Kulturális sokk vagy beilleszkedés?A németországi török vendégmunkások két útja. -Idegent szeretni:mi történik,ha török vendégmunkás szeret bele német nőbe? -A vállalkozás,mint kényszer vagy mint önmegvalósítás -A bürokrácia mint társadalmi kötőanyag. Aki viszont nem társadalomtörténeti forrásként,hanem szórakoztató bestsellerként olvassa Werner Toelcke könyvét,annak itt a cselekmény eleje: Ahrens,a sétahajó-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozó egy nap megment egy ifjú hölgyet két zaklatótól. Ahrens és Lotte szerelmesek lesznek. Csakhogy a lánynak van egy titka:korábban

 Bondarev ezt a könyvét 1981-1983. között írta,magyarul 1986-ban jelent meg. A Szovjetunióban még a kőkemény kommunista rendszer az úr,de azért kellő óvatossággal,már lehet beszélni tárasadalmi problémákról:az ifjúság új értékrendjéről,a középgeneráció hitevesztettségéről,az alkoholizmusról,a fogyasztói értékrend eluralkodásáról. Sőt,még Istenről is.  S ha már lehet beszélni,Bondarev:Játék című könyvében meg is teszi. Megoldást persze ő sem tud a problémákra,de a hatvanas évek hurráoptimista szocreál irodalmához képest már a problémafelvetés is előrelépés.  A regény főhőse,Krimov,sikeres szovjet filmrendező,díjat nyer Párizsban,de nem vágyik Nyugatra. Hazamegy,otthon azonban döbbenetes hír várja:nem engedik leforgatni új filmjét. Ennek az az oka,hogy a kiszemelt főszereplő,Irina,titokzatos körülmények között meghalt,állítólag belefulladt egy tóba. Baleset?Öngyilkosság?Netán gyilkosság? Nem lehet tudni. Azt viszont mindenki rudta,hogy Krimovnak viszonya van Irinával. A botrány elmúltáig

 Állatkert. Legtöbbünk számára gyermekkori élmény, egy szép vasárnap délután, mikor is apuval meg anyuval mégnéztük a ketrecben tarott majmot, meg a vízilót, meg ettünk egy fagyit, aztán irány haza, készülés a hétfői iskolára. Megcsináltad már a házit? Meg, persze... Kovács Zsolt: Állatok és állatkertek könyve arra döbbenti rá az Olvasót, hogy az állatkertek nem pusztán turistalétványosságok, vagy kisgyermekek hétvégi szórakozásai. Fontos szerepük van a fajmegőrzésben, a szaporításban, az egyes állatfajokkal kapcsolatos tudományos kutatásban. Szerző különbséget tesz a szafaripark, a vadaspark és a valódi állatkert között. Aztán szépen végigelemzi, melyek is a legfontosabb előnyei, problémái, feladatai egy modern állatkertnek.  Megfelelő, természetes közeget kell biztosítani a fajok számára. Kovács Zsolt kiemeli a svédországi Höör állatkertjét, ahol ugyan nincsenek árkos kifutók, de minden állatnak egy hektár (!) terület jut. A majmok el tudnak bújni, ha éppen szükségük van rá, a vendég

 A történelem legtöbbünk számára azoknak a tényeknek, folyamatoknak, személyeknek kusza halmazát- hálózatát jelenti, melyet egyfajta konszenzus alapján az iskolai tankönyvekben szerepelnek, és amelyet több-kevesebb lelkesedéssel megtanulunk. Edward H. Carr: Mi a történelem? című könyvében megkérdőjelezi ezt az álláspontot.  Carr szerint a történelmi tények nem állandók, sőt, maguk is alkotások, konstrukciók, melyeket történészek, úkságírók, politikusok és szakértők teremtenek meg. Az, hogy valamilyen tény történelmi tény-e, pusztán értelmezés kérdése. A történettudomány nem objektív, hiszen hipotéziseket állít fel, ezeket pedig megpróbálja más tényekkel összevetni. Különösen abban az esetben igaz ez, amikor egy történelmi eseményről egyetlen írott forrás áll rendelkezésünkre.  Carr szerint a történelmet nem csak történész vizsgálhatja, a szakembernek viszont vizsgálnia kell. A brit szerző nagyon nagy teret szentel könyvében a történész szerepének. Arra a következtetésre jut, hogy a tör

 Karl R. Popper könyve 1935-ben jelent meg,s tudományos körökben elég nagy vihart kavart. Popper ekkoriban még a tudományos szamárlétra alját taposta,sok idősebb tudós már azt is zokon vette,hogy ilyen fiatalon ennyire átfogó és vitatható témával foglalkozik.  Popper:A tudományos kutatás logikája című műve ugyanis megkérdőjelezte azt,hogy a tudomány által elért eredmények valamiféle abszolútumot jelentenének. Szerző szerint ezek az eredmények roppant változékonyak,egymást érik,egymással vitatkoznak,véglegessé azonban nem válnak. 21.századi fejjel gondoljunk csak arra,hogyan változtatta meg az emberi működésről alkotott képet a genetika.  A másik nagy állítása Poppernek méginkább kiverte a biztosítékot az akkori idők nagy koponyáiban. Popper ugyanis azt állította,hogy nem elég egy tudományos eredményt igazolni. Annak az eredménynek cáfolhatatlannak kell lennie. Merthogy könnyebb egy elméletet mérésekkel vagy kísérletekkel igazolni,mint azt bebizonyítani,hogy ilyen és ilyen körülmények k

 Sas Ede a 19.század végének- huszadik század elejének egyik legismertebb hírlapírója, bestseller-írója, és műfordítója volt. Írt ő mindent, ami létezik, szerelmi történetektől történelmi könyveken át verses eposzokig. Igazán sokoldalú polihisztor ember volt ő.  Legendás idők legendás hőse című könyve a nagy államférfinak, Kossuth Lajosnak életéről szól. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban az olvasó ifjúságnak ( ezért nem lenne bolondság újra kiadni, a nyelvezetben a régiességeket átírni, a " nyolcz képet" pedig mai digitális technikával modernizálni).  Sas könyvében a sokoldalú Kossuthból a katona-Kossuthot ragadja meg. Aki hadsereget toboroz a Habsburg ellen, aki a kápolnai csátánál elmondja- egyes kutatók szerint nem mondja- legendás imáját. Kossuth példaképpé válik, a nemzeti ügy és a Habsburg- ellenes szabadságharc bajnokává. A legendás idők legendás hőse igazi kurucos szemléletű ifjúsági regény. Ennek ellenére felnőttek is örömmel olvasták, mert a Sas tudott ú

 Anette Neubauer író és Betina Gotzen-Beek grafikus- ilusztrátor igazán kiváló könyvet alkotott. Az Egy igazi balerina című történet szereplői balettórákra járó kislányok. Egy napon megérkezik közéjük az orosz származású Szveta. Egy próba után kiderül, hogy jobban táncol, mint bárki a csoportban. Ezért aztán a lányok féltékenyek is lesznek rá. Különösen Liza, akit addig a legjobbnak tartottak, irigykedik az új jövevényre.  Szvetának mindössze egy barátja akad, Szandi, akit meg hív a születésnapjára. Kiderül, hogy Szvetának a mamája is táncos, méghozzá az Operaházban. Meg is hívja Szandit a következő előadásra.  tovább nem szeretnénk a cselekményt ismertetni, annyit elárulunk, hogy a végkicsengés pozitív. Ajánljuk ezt a könyvet hat-nyolc éves lányoknak. Szép történet a barátságról, az együttérzésről, és nem utolsósorban a művészetek fontosságáról, hatalmáról. Szveta története abban a világban játszódik, melyet a hat-nyolc éves gyermekek annnyira szeretnek.  Anette Neaubauer elkerüli azt

 Már a kissé régies írásmódból is következtethetünk arra, hogy itt bizony nem mai könyvről van szó. Pártos Sándor munkája 1898-ban jelent meg, eredetileg a Gyógyászat című orvosi szaklap tanulmányaként, aztán különnyömat is készült belőle, ami a korban az egyik legnagyobb tudományos elismerés volt.  Mai Olvasónak persze nem kell magyarázni, miféle jelentősége van a kéntartalmú gyógyvizeknek ( gyomor- és tüdőbetegségek kezelésére, méregtelenítésre alkalmazzák, de használja a kozmetikai ipar is), a 19.század úri közönsége azonban még vonakodott beleülni egy nagy halom büdös vízbe. Pártos Sándor így hát elővette azt az érvet, ami Magyarországon mindig is hatott: külföldön is így csinálják. Kénkezel a német, kénkezel a francia. Na, ez már aztán érv, Mindenesetre a magyar polgárság hamar megkedvelte a kéntartalmú vizeket, sőt, egy idő után már itták is. És rájöttek, hogy nem is olyan büdös. Turizmus, hajrá! Pártos Sándor különleges könyvét valami exkluzív tartalmakat is nyújtó antikváriumba

 Svédország gyönyörű. Tudta ezt már Závodszky Ferenc is, akinek tollából megjelent a Svédországról szóló kötet, a Panoráma Külföldi Útikönyvek sorozatban. Méghozzá 1979-ben. Akkoriban, a középjóléti elzártság idején, a legtöbb magyar embernek Svédország olyan volt, mint a Neptuunsz. Messze volt és furcsa volt.  Furcsa volt az, hogy Svédországban csak úgy épülhet lakóház, hogy minden lakáshoz tartozik parkoló ( lakótelepek,tízemeletesek szinte alig épültek, érthető okokból). Minden negyedik családnak volt autója, ez akkoriban kitűnő eredménynek számított. És ez az ország vendégszerető volt: állampolgári jogok illették meg azokat a bevándorlókat, akiknek még nem volt állampolgárságuk.  A király pedig nagyon szeretett régészkedni. Értett is hozzá.  Závodszky Ferenc olyan jól megírta ezt a könyvet, hogy az egyszeri embernek kedve támad azonnal Svédországba repülni. Megnézni a királyi pár nyaralóját, a drottningholmi kastélyt. Végigjárni a Gustav Adolfs Torg nevezetességeit. Megtekinteni, p

 Ádám Zsigmond könyvében az 1950-es és 1960-as évek néhány nagy port kavart magyarországi bűnügyéről olvashatunk,érdekes,izgalmas,ugyanakkor szakszerű előadásban.  Két fiatal ad hoc alapon megtámad egy gyanútlan taxisnőt,fényes nappal,Budapest közepén. Egy kalauz-sapka buktatja le a tettest,amit a kocsiban felejtett. Kirabolnak és meggyilkolnak egy homoszexuális férfit Budapesten (1957-ben). Mivel pénzt nem találnak az áldozatnál,elviszik a ruháit és ékszereit. Akkor buknak le,mikor el akarják adni a kabátot. Ellopnak két zsák kávét a gyárból és leütik az éjjeliőrt. Ráadásul a közlekedési vállalat egyik gépkocsiján menekülnek. Ez buktatja le a csoportot. Egy rendkívül udvarias modorú fegyveres rabló a budai hegyek turistáit fosztogatja. Elvesz pénzt,táskát,mindent. Profi módon menekül a helyszínekről. A normafai rém után egy rakás rendőr kutat,mégsem tudják elkapni. Aztán vét egy apró hibát. Fotósnak adja ki magát egy férfi,aztán fiatal lányokat szólít le. Azzal csábítja őket,hogy címl

 Jó régen vártunk már efféle könyvre. A német, mint idegen nyelv, magyar tanulók számára elég nehéz, nemcsak nyelvtanában, hanem szóanyagában is. Kalmár Éva Júlia könyve hiánypótló. Nagyon nehéz német szavakat tanulni pusztán szótárból, vagy éppen egy tankönyvi lecke zárófejezeteként, egymás alá írva. A TOP 2000 német szóval úgy tudunk német szavakat és kifejezéseket tanulni, hogy nem pusztán memoriterré tesszük ezeket, hanem használjuk agyunk kreatív részét is. Példamondatokat alkotunk, nem szótársszerűen magolunk.  Tudták Önök, mit jelent az, hogy "mitteilen"? Azt jelenti: közöl. Bevallom, soha használom ezt a szót. Mint ahogy a sich kümmern igét is ritkán alkalmazom a német beszédben, azt jelenti: gondoskodni. Ezek ritka szavak. Valóban sikerült Kalmár Éva Júliának és alkotótársainak kiválasztani a TOP 2000 német szót?  Ennek illusztrálására nézzük meg az 59. oldal szavait! Die Gebühr, die Geburt, das Geburtstag, der Gedanke, das Gedicht, geeignet sein, die Gefahr, és így

 Olvastak már izgalmas, okos, nagyon jó krimit? J.D.Robb könyve mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik, tiszta szívből ajánljuk minden krimikedvelőnek.  A cselekményről csak annyit ( krimiről lévén szó, túl sokat nem árulunk el), hogy valamikor a távoli jövőben játszódik, de nem sci-fi regény, hanem kifejezetten krimi. Szóval, hősünk, Rochelle, a fiatal, ambiciózus pszichológus. Egy napon Roarke, aki nem mellesleg Eve Dallas hadnagy férje, és egy nagy ifjúsági központ igazgatója, állást ajánl Rochelle-nek: vezesse ő a most épülő új szolgáltató centrumot.  Csakhogy van egy kis gond, és ez már az állásinterjún kiderül: Rochelle családi háttere nem a legideálisabb. Szülei öngyilkosok lettek, öccse, Lyle pedig egykor drogozott és bandatag volt, de pár éve kiszállt. Roarke azt mondja Rochelle-nek, ez nem baj. Különben már tudott minderről... Aztán megtörténik a baj. Egy éjszaka Lyle-t holtan találják. Eve Dallas hadnagy megállapítja:a halált gyilkosság okozta, de túladagolásnak akarták be

 Ez az a könyv, mely teljes mértékben megosztja az olvasóközönséget. Van, aki szerint Konrád György megalkotta a 20.századi magyar irodalom kafkai paradigmájú regényét, van, aki szerint ( hadd idézzem itt egykori magyartanáromat) " olcsó könnyfakasztás, megspékelve posztmodernnel".  Mi az igazság?  Az igazságot senki nem tudja, én csak azt tudom, hogy számomra mit is mond ez a regény, ez a Látogató. A közelmúltban olvastam újra, és rá kellett döbbennem, hogy sokat. És mivel még több, mint ötven évvel megjelenése(1969, éppen túl a csehszlovákiai beavatkozás után) után is sokat mond, meg kell állapítsam, hogy A látogató- jó regény.  Maga T., a tisztviselő, Konrád György allegóriája, mindig is létezett. Elhivatott, de nem zseniális értelmiségi, akit beszippant a bürokrácia. Szociális ügyekkel foglalkozik Erzsébetvárosban. Olyan élményei vannak, amelyekről külön-külön is regényt lehene írni. Öngyilkosok, gyermekeiket elhanyagoló vagy éppen el is hagyó szülők, alkoholisták, minden

 Szőnyi Szilárd és munkatársai nagyon szép könyvvel ajándékozták meg az egyetemes magyar olvasóközönséget. Az Isten hozott! című könyvben(szűk ez a szó) ismert emberek vallanak apaságról, anyaságról, és még sok olyan dologról, mely ezekkel összefügg.  Olvashatjuk Vass Gabriellának, a " szülésfüggő" szülésznőnek vallomását a természetes szülésről, és arról, hogy ez mekkora indulatot váltott ki egyesekben...Nagyon férfias és példamutató embert ismertünk meg Domokos Tamás doktorban, aki egy napon úgy döntött: a továbbiakban nem végez magzatelhajtó műtéteket. Főnöke egyenesen a keblére ölelte. Megszólal a könyvben a népszerű meseíró, Csukás István, akit minden gyermek ismer és ismert. Menyhárt Rita,aki a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ( igen , a Böjte Csaba vezette szervezet) neveltjéből lett nevelő, aki a mosolyt és a szeretet kimutatását tartja a legfontosabbnak. Nagyon meghatott Gál Magdolna története, aki egyedülállóként nevel sok gyermeket. Bálintné Varsányi Vilma pedig nagyo

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

 Ez a könyv 1985-ben jelent meg,s a magyar történelemben is korszakhatárt jelentő 1945.évtől számított 40 év sporttörténetét tárgyalja. Egyetlen nehézsége akadhatott a könyv szerkesztőjének:kit vagy mit hagyjon ki... Micsoda aranykora volt ez a magyar sportnak! Ekkor vált legnépszerűbb sporttá a labdarúgás.Nem is csoda,hiszen az Aranycsapat, Puskásék, később, a hatvanas években Alberték, a hetvenes években Fazekasék mai szemmel nézve csodálatos eredményeket értek el. De a többi labdajáték is jeleskedett:vízilabdában,röplabdában,kézilabdában,kosárlabdában is születtek nagyszerű eredmények (utóbbit tekintve 1955-ben férfi csapatunk Európa-bajnoki címet ünnepelhetett,legyőzve a Szovjetuniót). De voltak csodálatos eredményeink egyéni sportágakban. Sok olimpiai aranyat szereztünk úszásban,öttusában,ökölvívásban,bírkózásban. A korszak végére Magyarország a világ egyik kajak-kenu nagyhatalma lett.  És mégis...Hiába szerezték az érmeket olyan legendáink,mint Papp László,Balczó András,Kozma Pic

 Az 1980-as évekre elvárássá lett,hogy a modern mese,az játszódjék modern környezetben. Így aztán Rege Sándor kedves mesehősét,Gumimókust,aki egy lélekkel rendelkező játék,beköltöztették egy lakótelepi lakásba,ahol késhegyre menő csatákat vívhatott holmi sepŕűkkel és egerekkel. Valljuk be,ez a szédületes kalandhalmaz már a nyolcvanas évek gyermekeit sem hozta lázba. Így aztán Gumimókust egyszerűen elfelejtették,néhány év múlva pedig jöttek az egyesek áltak bárgyúnak tartott,mások szerint egyetemes humanitárius eszméket megtestesítő amerikai gumimacik.  Pedig van fantázia ebben a gumimókus-karakterben. Nem tudom,kicsoda Rege Sándor,nem ismerem őt,de talán némi modernizálással,kis szuperhős-jellemvonásokkal,ez a karakter bizony modernizálható. Jó lenne,ha a Móra Könyvkiadó leporolná,felruházná valamiféle varázserővel,ez esetben a 21.század csillogó szemű gyermekei is örömteljes szívvel fogadnák. Ne hagyjuk elsikkadni a 20.század jó ötleteit,inkább tegyük őket vonzóvá,csúnya szóval:fogyas

 A tragikus sorsú spanyol költőnek és drámaírónak, Federico García Lorcának, nem hagyott időt a történelem arra, hogy rendezze hagyatékát. Ez a Címnélküli színdarab a költő fiatalkorában keletkezett, magyarul könyv formájában a Vérnász című darabbal együtt jelent meg. Azért is tragikus a mű sorsa, mert García Lorca bizonyára átdolgozta volna ezt a darabot, ha megéri élete végét, és nem esik áldozatául a spanyol polgárháborúnak.  A Címnélküli színdarab igazi avantgarde alkotás, leginkább a korai Brechtre emlékeztet, csak éppen a betétdalok, a songok hiányoznak belőle. A szereplők eléggé furcsák: Szerzők, 1. és 2. néző, hang, szolga, fiatalember, súgó, Lady Machbeth(!). A darab témája pedig nem más mint a klasszikus kapitalizmus válsága, valamint a forradalom. A darab egyfelvonásos, a Szerző monológjával indul, aki rámutat arra, hogy a polgári világ rossz, és kellene valami, ami megváltoztatja ezt. A nézők morogni kezdenek, nem szeretik az ilyen szöveget, ők szórakozni jöttek a színházba