Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Személyes márkaépítés introvertáltként Dr.László Móni könyve sok ember számára adhatja vissza reményt. Van ugyanis egy olyan közfelfogás a magyar ( és tegyük hozzá:az európai-amerikai) társadalmakban, hogy az boldogul a világban, aki remekül megtalálja másokkal hangot, folyamatosan- és jól- kommunikál, szereti őt a környezete,stb. Tehát, mondjuk ki: extravertált ( a könyvhöz hasonlóan használjuk itt mi is az " a" betűs alakot). De mi lesz akkor az introvertáltakkal? A közfelfogás szerint a " csendeseknek". a " visszahúzódóknak" csak a másodhegedűs szerepe marad, vezető állásban eleve ne is reménykedjenek, hiszen ott " jól kell tudni bánni az emberekkel", tudni kell érvényesítetani magadat stb. Ez a közfelfogás, amit sajnos, egyes üzleti tanácsadók csak felerősítenek.  László Móni: Titkos hírnév című könyve egyetlenegy dologról szól: hogy mindez nem igaz.  Nem igaz, mert az introvertált és extravertált között pusztán csak annyi a k

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

Virginia Woolf regényének témája: az emberi létezés az időben és a térben. A műnek a hagyományos értelemben vett cselekménye nincs. Hat főalak viaskodik önmagával,a létezéssel és egymással. A történet pedig egyetlen nap alatt játszódik, úgy, hogy minden időpillanatnak szimbolikus jelentősége van, pontosabban:a szereplők belső világa tulajdonít ezeknek az idő-morzsáknak szimbolikus jelentőséget . S hogy kik a szereplők? A sikeres bestseller-író, a háziasszony, az örökké reménytelenül szerelmes középkorú férfi, a kicsiben utazó üzletember, szóval, csupa boldogtalan ember. Kivsit hasonlítanak ránk... A Hullámok című könyv az angol és egyetemes irodalom kiemelkedő alkotása. Nem könnyű olvasmány,inkább csak haladottabbaknal ajánljuk. 

Ormos Mária, a nemrégiben elhunyt kiváló történész könyvét elsősorban a történelem szakot kezdő egyetemisták számára ajánljuk. Afféle történelem-elmélet ez, érthető, világos nyelven megfogalmazva, elfogulatlanul. A történelem és a történettudományok az első lépcső lehet a történelem komoly, igényes tanulmányozása felé. Az első rész a történelemmel, mint fogalommal, a történelem megismerhetőségével és ezen megismerhetőség korlátaival foglalkozik. Szó esik arról is, hogy a történelem segéd- és társtudományai mennyiben járultak hozzá a történelem egészének megértéséhez. Ormos Mária röviden szót ejt a különböző történettudományi iskolák ( pl. pozitivizmus, államtörténet, Annales-iskola) szerepéről is. A könyv második része a történeti idővel foglalkozik. Azt gondoljuk, ez sima ügy, nincs ezen mit beszélni- aztán kiderül, hogy mégis van. Akik ismerik a Bibliát, tudják, hogy a Könyvek Könyvében lineáris időszemlélettel találkozunk, míg a többi kori civilizáció inkább a ciklikus idő elméle

Nemere István (jé, egy magyar író, akinek van saját honlapja: nemere.hu  ,elsősorban sci-fi könyveiről, és újabban történelmi könyveiről ismert, az olvasói vélemények tekintetében erősen megosztó Szerző.Láz című, 1988-ban megjelent könyve a kiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. Műfaja: lélektani krimi. Az 1980-as évek Magyarországán járunk. Egy férfi beleszeret egy nőbe. Ágnes azonban férjnél van, férje mérnök, szeretője viszont választás elé kényszeríti. Ágnes a férjét választja. A szerető megbolondul, követni kezdi a mérnököt, telefonon fenyegeti, az áldozat már eljut az üldözési mánia határára. Ám ekkor történik egy váratlan fodulat, egy különös gyilkosság... Ami a legjobb ebben a könyvben, az az, hogy a múlt és jelent idősíkja keverve jelenik meg. Nemere játszik térrel és idővel, így vezeti el Olvasóit története világába. A könyvet inkább csak antikváriumokban lehet beszerezni, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. 

Azt a címet is adhatták volna. Gasztronómia, kicsit másképp... Nagyon jó elképzelés és gyakorlat, mindig is sejtettem, hogy a fogyókúra nem egyenlő az aszketikus koplalással, sőt, mióta láttam azt az interjút, melyben egy vívónő arról beszélt, milyen jó dolog is a csokidiéta, kedvem támadt süteménnyel, csokoládéval, bármilyen édességgel fogyni. Czanik Balázs személyi edző könyvével most megtehetem. Czanik Balázs olyan témáról beszél őszintén, melyet a legtöbb fogynivágyó ember még csak érinteni sem mer. A Sütizz és fogyj! remek recepteket tartalmazó, jól megírt, és ami fontos: nagyon empatikus könyv, mindenkinek ajánlom, akinek a BMO-indexe magasabb az optimálisnál! Csak ne vigyük túlzásba! Red Dream Kft, 2017. xxxxxxxxxxxxxx Itt egy másik blogom, ha van egy kis némi percnyi pontnyi időd, nézd meg ezt is: versekesnovellak.blogspot.com

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a

Kazuo Ishiguro könyvei lektűrök. Akkor is szembe kell néznük ezzel a ténnyel, ha az író 2017-ben elnyerte ( nála jóval esélyesebb jelölteket megelőzve) az irodalmi Nobel-díjat. Másfelől Kazuo Ishiguro nagyon-nagyon jó lektűríró, talán meg lehet kockáztatni azt az állítást, hogy új műfajt teremtett a lektűrön belül mégpedig a posztmodern lektűrt. A posztmodern lektűr átveszi a 20.század második felének íróitól a tér-és időbeli nemlineáris vonalvezetést, szabadon bánik a cselekménnyel, igyekszik minden sablont elkerülni- ezáltal maga is sok esetben válik sablonossá. De a Napok romjai című könyv ( a japán Szerző nem ezért kapta a Nobelt) valóban levet magáról mindenféle egyenruhát. Főhőse egy komornyik, aki éppen gazdát cserél, és próbál visszaálmodni egy békésebb, úribb világot, amikor is komornyikok még úriembernek számítottak, nem volt háború, legfeljebb az előszelét érezték, és mindenki olyan úri társaságbeli módon viselkedett, hogy éppenhpgy súrolja a sznobizmus határvonalát, de nem

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru