Könyvekről mindenkinek

A Magyar Narancs, véleményem szerint, az ellenzéki magyar értelmiség lapja. A 2018.április 15-i szám a baloldal választási vereségét elemzi, s vannak is érdekes meglátásai. Nekem Vajda Mihály filozófus cikke tetszett leginkább, de mások is, pl. TGM, is írtak figyelemreméltó gondolatokat. Ám azt, hogy hogyan lehetne legyőzni Orbán Viktort és a FIDESZ-KDNP kormánykoalíciót, egyikük sem tudta megmondani. Azonkívül több cikkben is találkoztam orbitálisan trágár szavakkal, nekem ez soha nem tetszett. Ha valaki mérvadó akar lenni, ne káromkodjon. Mutasson jó példát, ebben is. 

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.