Könyvekről mindenkinek

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, akkor kezd

 A magyar irodalomtörténet máig élő legendás könyvsorozata a Szép Versek. Az 1978-as kötet olyan költőóriások műveiből tartalmaz hihetelenül értékes válogatást, mint- mások mellett- Ágh István, Balázsovits Mihály, Baranyi Ferenc, Csukás István, Fodor András, Gergely Ágnes, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Nagy Gáspár,Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,Szécsi Margit, Tandori Dezső és sokan mások. Óriások ők, a magyar irodalom óriásai, akiknek könyveit megjelenésük idején az utolsó darabig elkapkodták. Most, több, mint negyven évvel a kötet megjelenése után, azokat a verseket emelném ki a könyv rendkívül gazdag terméséből, melyek a ma, a 21.század embere számára a leginkább releváns mondanivalót hordozzák.  Bella István:Innen és túl című költeménye az istenkeresésről, az ember spirituális énjének feltalálásáról szól. Az ember ebben a világkorszakban a mélységben él, elválasztva a magasabbrendű erőktől. De azért próbál magasabbrendű lenni, próbálja meglátni, megtalálni Istenét, besz

 1964-ben, a Diákkönyvtár sorozatban jelent meg (Harsányi Zoltán válogatásában, szerkesztésében) a Fiatal Magyar költők.Válogatás a mai magyar lírából című antológia. Hát, finoman szólva is irigylésre méltó a könyvben szereplő költők névsora. A teljesség igénye nélkül:Baranyi Ferenc, Bede Anna,Fodor András,Jobbágy Károly,Juhász Ferenc,Kalász Márton, Mezei András,Nagy László,Orbán Ottó, Szécsi Margit, Tornai József, Simon István és mások verseiből válogathat a Kedves Olvasó. Sokféle stílus, irányzat megfér egymással ebben a kötetben. Ebben a picinyke könyvajánlóban a versek közül válogatunk néhányat, mintegy figyelemfelkeltésként.  Baranyi Ferenc:Húgom. A vers mondanivalója kettős:sajnálja a falut, amiért elveszített egy fiatalt, ugyanakkor félti húgát a várostól. A politikusoknak (fényes szellők) pedig azt üzeni: ne fújjanak olyan nagyon... Maróti Lajos: A tér élete. Az elméleti fizikusból hétkötetes költővé avanzsált professzor a tudományos világkép és a művészi világkép ellentmondása

 Csontos János a közelmúltban hagyott itt bennünket. Nagyon hiányzik a magyar irodalmi életből. Mindig volt a verseiben valami meglepő,valami olyan,amit a legtöbb költő nem vesz észre,csak ő. Az irodalmon túli extra,az minden írásművében ott volt. Hiányzik a lendülete,szellemi és fizikai dinamizmusa (ha emlékeim nem csalnak,8 vagy 9 folyóiratot alapított,illetve szerkesztett).  Para. Hódolat a magyar költészetnek című könyvével kapcsolatban nem az a kérdés,hogy miért,vagy hogy a parafrázis egyenrangú-e a teljesen eredeti költészettel. Csak azt kérdezhetjük magunktól:hogyan képes ezt valaki ilyen magas szinten művelni?Hogyan képes valaki ennyire jól felérezni Balassi Bálintot,Csokonai Vitéz Mihályt,Petőfi Sándort,József Attilát,Nagy Lászlót,Pilinszky Jánost és a magyar költészet többi gigantikus óriását? És magáról a parafrázis művészetéről is kérdezhetünk:mi a célja?Biztos,hogy pusztán a szórakoztatás?Kell ezekbe az újragondolt versekbe humor?Vagy éppen az a cél,hogy a 19.századi költő

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában.  Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni.  Kezdjük egy akkoriban r

 Tudta-e,Kedves Látogatónk,hogy az a furcsa cselekvéssorozat,amit ma olvasásnak nevezünk,csak a 18.század végén alakult ki?A kultúra történelmének korábbi évszázadaiban az emberek másképpen olvastak. Nem halkan,magukban,hanem hangosan,sokszor közösségben. A költeményeket (ideértve például az ókori görög drámákat is,hiszen versben íródtak azok is!) pedig zenei kísérettel adták elő. (Ezt a szempontot iskolai irodalomoktatásunk gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja).Dinnyés József,a Daltulajdonos,munkássága tehát sokévszázados hagyományt éleszt újjá. Versek,zenével előadva. A legnagyszerűbb költemények szövegét és kottáját pedig megtaláljuk a Dalaim könyvében.  A Dalaim könyve a magyar költészet csodálatos kincsestára. Istenes költészet,magyarságversek,szerelmi líra,tájleíró költemény,ars poetica-szinte nincs olyan,a magyar költészetben meghonosodott téma, mely ne szerepelne a Dalaim könyvében. A költők nagyrészt kortársaink:nem titkolt célja ennek a könyvnek,hogy megismertesse ol

 Atyavilág,micsoda névsor!A teljesség igénye nélkül:Ágh István,Bella István,Csoóri Sándor,Hajnal Anna,Illyés Gyula,Juhász Ferenc,Nagy László,Rákos Sándor,Somlyó György,Weöres Sándor...Ebbe a válogatásba már egyáltalán bekerülni is óriási dolog volt. Egy ilyen könyvajánlóban nincs mód arra,hogy valamennyi remekművet kielemezzük. Önkényesen kiválasztottunk hát néhányat a remekművek közül,s egy-egy mondattal ajánljuk őket Látogatóink figyelmébe. Benjámin László:A költészet változásairól. Mindössze 4 sor,mégis nagyon sokat mond arról,miképpen látja egy alkotó az irodalmat. Benjámin a költészet témáinak,képeinek eliparosodása,el-technicizálódása ellen emel szót. Kert kontra művi tárgy... Csoóri Sándor:Számonkérés. Hiába őrzi meg gyökereit,az anyaföld ízét az ember,az öregedéssel,a világ változásainak követésével mégiscsak elveszti azt. Ez a vers egyébként ma,a 21.században is nagyon aktuális. Kalász László:Fáradtan mint. Az Isten képére teremtett ember olykor megfárad,fizikuma legyengül,gon

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rokonsz

Aki arra gondol, hogy ez valami istenkáromló könyv, ezért veszi kézbe, az bizony csalódni fog. Vámos Miklós ebben a kötetben emlékezik. Pályatársakra, sztorikra, cenzorokra és áldozatokra, kocsmákra és vendégeikre, háziasszonyokra és dörzsölt szinglikre. Egyvalami köti össze őket: mindannyian írók voltak, vagy az irodalmi élet közelében mozogtak. Olyan emberekkel találkozunk a könyv lapjain, mint Karinthy Ferenc, Örkény István, Arthur Miller (bizony!), Gáll István, Ring Lardner, Berkes Erzsébet, Mándy Iván- és a második részben sok könyv, ami ma már alig kapható. Az isten szerelmére voltaképpen személyes kultúrtörténet, néha pletykázós, néha komoly, mindenesetre nagyon élvezetes olvasmány. Nálam a Vámos TOP 10 listán a Zeng a zének mögött stabilan a második helyet birtokolja. Nem akarok értekezni arról, hogy milyen jól elviszi az Olvasót a történelemhez, sokkal jobban, mint egy tudományos mű- szerintem ezt a tapasztalt Vámos-olvasó már úgyis tudja. Mindenesetre azon elgondolkodtam,

Ha így készül valaki a számadásra, azaz a Végső Ítéletre, akkor nincs miért nyugtalankodnia. Csoóri Sándor ( 1930-2016) remek esszéista volt, logikus, ugyanakkor szellemileg hatalmas mozgásterű. Azt gondolom, Csoóri ezekbe az esszékbe minden beleadott: életet, műveltséget, szellemet, lelket. A könyvben közölt írások a legváltozatosabb témákról szólnak- látszólag. Mert a végső tanulság mindegyikben ugyanaz: akár a 80 huszár című film forgatókönyvéről van szó, akár Nagy László költészetéről, akár egy otthon töltött hétvégéről, minden út egyfelé visz. Az irodalom nincs élet nélkül, az irodalom szolgája az életnek, szolgája a nemzetnek, és ha nem ad erkölcsi tartást, akkor utat tévesztett. Csoóri egyszerre objektív és szubjektív, személyes és általános. Nyoma sincs ezekben a írásokban semmiféle pártpolitikának- nemzetféltésnek, aggódásnak annál inkább. Egy kis, nem egészen egyoldalas írást pedig mindenki figyelmébe ajánlok. Az a címe: Változó idők, változó erkölcsök. Arról szól, hogyan

A Hét évszázad magyar versei című antológiát a mára meglehetősen rosszhírűvé vált Király István irodalomtörténész és munkatársai válogatták, a kor viszonyaihoz képest meglehetősen okosan. Az 1960-as években járunk, muszájból tehát be kellett tenni a csapatba néhány szocreál költőt, a III. kötet nagy részét, viszont Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Nagy László, és végül de nem utolsósorban József Attila költeményei teszik ki. A több, mint ezeroldalas könyv nagy része tehát még a 21. században is olvasható. Csakhogy... Bármilyen nagyszerű költők szerepeljenek is a könyvben, két negatív tendencia világosan kiszűrhető: 1. A magyar irodalom a 20. század végén alaposan eltávolodott az emberi lét végső okától és céljától: Istentől. A magyar költők- szándékuk szerint-  folyton Istent keresték, keresték őt a természetben, a szerelemben, a kőművesmesterségben, a nagymama evésre hívó szavában, a Szabadság-híd újjáépítésében, csak éppen abban nem, ami Isten valójában. Is