Könyvekről mindenkinek

 Mindenekelőtt soroljuk föl a teljes szerkesztői gárdát:Balogh Róbert,Bodovics Éva, Demeter Gábor,Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika, Vadas András. Meg kell említeni, hogy a kötet szerkesztői sok esetben fordítók is egyben, több tanulmányt is ők ültettek át magyarra. Azonkívül rendeztek egy- a magyar felsőoktatásban szokatlan- kísérleti szemináriumot is hallgatók számára- erről is olvashatunk a könyvben. A környezettörténet a történettudomány egyik legifjabb ága.Magyarul igen kevés szakirodalom látott napvilágot a témában, éppen ezért mondhatjuk, hogy a Táj-ember,tudás-zöldtörténelem című szöveggyűjtemény, mely a tudományterület legnagyobbjainak alkotásaiból válogat, hiánypótló. A könyv felépítése egyszer: egy rövid Bevezető után ( melyet a Szerkesztők szintén közösen jegyeznek), következnek a többnyire angol nyelvről lefordított tanulmányok, könyvrészletek.  Megtudhatjuk, mi a környezettörténet- pontosabban először azt, hogy mi nem a környezettörténet. Nem történeti néprajz vagy történeti

 Akit érdekel az ökofilozófia, az ökopolitika- mélyebben a napi pártpolitikai megközelítésnél- az ezzel a könyvvel kezdje! Lányi András mesterien összefoglalja, mint értünk a 21. században ökofilozófián, ökológián, ökopolitikán, kik azok a ökológusok, s mi az álláspontjuk egyes kérdésekben. Ahogy azt már sejteni lehet, a mozgalom- ha annak nevezzük- nem minden kérdésben egységes.  Megtudhatjuk, hogyan alakult ki Európában az ökológiai szemlélet, kik azok a környezetvédők, mi a különbség állatvédő és természetvédő között, lehet-e holisztikus szemlélettel közelíteni a környezetvédelemhez. Lányi András részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért vált visszafordíthatatlanná a bolygónkat sajnos egyre inkább eluraló környezeti katasztrófa. Szerző szerint azért, mert a fejlett világ liberális alapon álló elitjei egyfolytában a gazdasági növekedést tartották szem előtt. Holott véges erőforrásból nem lehet a végtelenségig növekedni. Lányi szerint a folyamatos növekedésalapú, mesterség

 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete konferenciát szervezett. A tanácskozás témája az volt,milyen lépéseket tesznek a kelet-ázsiai államok a környezeti problémák megoldására. A Salát Gergely-Szakáli Máté-Szász Réka szerkesztésében megjelent kitűnő könyv az ezen konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.  Mindenekelőtt nagyon szeretnénk megdícsérni a kötet címválasztását. Érdeklődést keltő,azonkívül remekül kifejezi az ázsiai országok környezetpolitikájának sok esetben felemás,furcsa,olykor kényszerpályán mozgó jellegét.  Hiszen például Kína kényszerpályán van. Xi Jinping kínai vezető elkötelezett ugyan a Zöld Kína,a Gyönyörű Kína kialakításának irányába, csak hát több évtized lemaradását kell ledolgoznia. Ugyanígy kényszerpályán mozog Duterte,a Fülöp-szigetek elnöke is,mivel a szegénység nagy,a környezetszennyező ipar pedig munkahelyeket teremt.  M

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

A 21.század a komplex ökológiai látásmód korszaka. Míg korábban az egyes életformákat egymástól elszigetelve vizsgáltuk, addig mára előtérbe került az egyes fajok, létformák, élőhelyek közötti kapcsolat vizsgálata. Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata. Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változtatta meg az egész Yellowstone Nemzeti Park életét a vezetőségnek az a döntése, hogy farkasokat telepít a part menti erdőkbe. Képet kapunk arról, mi köze van a lazacoknak a fákhoz, hogyan kerülnek állatok a kávéscsészébe és miért isszuk meg azokat, megismerhetjük a giliszták és vaddisznók első pillantásra nem nyilvánvaló kölcsönhatását. Együtt töprengünk azon, vajon a hangyák és levéltetvek szimbiózisának, vagy éppen a szúbogarak elszaporodásának az újonnan telepített bükkösökben, örülnünk kellene vagy éppen tenni ezek ellen. Olyan elképesztő adatokat tudhatunk meg, mint pl:az északi féltekén minden átlagos négyzetméteren 200 ezer egér él!

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

Mindannyian folyók és tavak közelében élünk, éppen ezért mindenkinek ajánlom olvasásra Joseph Reichholf:A vizek világa című ökológia könyvét. Reichholf nem arra vállalkozik, hogy minden egyes halat, rákot, csigát, amely folyókban és tavakban él, külön-külön bemutat, ezt a könyv terjedelme nem is tenné lehetővé. Szerző felvvázolja az egyes ökoszisztémák világát, kiemeli az ott zajló fontosabb folyamatokat, és közérthető nyelven bemutatja azt. Külön szól a tavakról, folyókról, tengerekről. a víz körforgásáról, a tápanyagokról és mérgező anyagokról, a vízparton élő növények jellegzetességeiről, a táplálkozási láncokról, de olyan, már az ökológia klasszikus hatósugarán kívül eső témákat is tárgyal, mint a tavak emberek általi feltöltése. Ha természettudományokról beszélünk, látnunk kell, hogy a 21. századra ezek a tudományok már nem külön léteznek. A természettudomány, mint rendszer, interdiszciplinárissá vált. A vizek világa jó példája annak, hogyan lehet ezt a rendkívül szerteágazó ud