Könyvekről mindenkinek

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra

 Történészek,politikatudósok számára valóságos kincsesbánya ez a könyv. Bepillantás egy letűnt korba,a Kádár-korszakba,a "létező szocializmus"elitjének világába. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970-ben rendezték. Ez a könyv a pártkongresszus legfontosabb eseményeit foglalta össze az akkori párttagok számára. Van a könyvnek egy amolyan bevezetője,amely áttekinti az MSZMP KB-nak az előző pártkongresszus óta kifejtett tevékenységét. A két leglényegesebb kérdésen,az 1968-as csehszlovákiai bevonuláson illetve az ugyanabban az évben bevezetett új gazdasági mechanizmuson,egyszerűen átsiklanak,mondván,hogy mindent jól csináltunk... A könyv első része egyfajta statisztikai áttekintés Magyarország akkori helyzetéről. E számadatokat és táblázatokat tanulmányozva az az ember benyomása,hogy 1967-1969. között megérkeztünk az aranykorba. A kötetben közölt számok szerint ugyanis minden nőtt. Nőtt a párttagok száma,nőtt az életszínvonal (itt említendő meg,hogy a X.kongresszu

 Erle Stanley Gardner az amerikai krimi egyik nagymestere,a 20.század egyik leghíresebb bűnügyi írója.A kölcsönkért lány esete c.könyvének főhőse -a Gardnertől megszokott módon-Perry Mason ügyvéd,akinek két segítőtársa Paul Drake magánnyomozó és Dell Street,a bájos és eszes titkárnő.  Részlet a cselekményből:Perry Mason és Della Street éppen hazafelé autóznak,amikor valami különöset vesznek észre az utcán. Minden második utcasarok előtt egy barna hajú,elegáns szőrmét viselő lány áll. Mason természetes kíváncsisága felébred. Szóba elegyednek egy Cora nevű lánnyal,aki elmondja,hogy ők nagyrészt kezdő színésznők,és újsághirdetésben jelentkeztek erre a furcsa állásra. Miközben beszélgetnek,megérkezik az állítólagos összekötő,és tíz dollárt átnyújtva,megköszöni a lány munkáját. Hines azt állítja,őt is hirdetésben toborozták,csak annyi a dolga,hogy átadja főnöke üzenetét. Masonnek gyanús lesz a dolog. Gyanúja csak fokozódik,mikor másnap az irodájában megjelenik Adele néni,aki afféle pótmamáj

 Feuer Mária:Kinek kell a modern zene?című munkája egyike volt a Magyarországon legkorábban megjelent művészetszociológiai könyveknek. Feuer Mária és munkatársai a Győri Filharmonikusok egyik hangversenyének közönségét faggatta ki kérdőív segítségével. Két fő kérdéskört vizsgáltak.1. Hogyan viszonyul a konzervatívnak ismert győri közönség Bartók Béla zenéjéhez(ne felejtsük el,Bartókot Magyarországon csak 1956 után lehetett játszani!)2. Miképpen érti meg a publikum a Bartók utáni magyar és külföldi modern zeneszerzőket?Azaz,mint a könyv címe is mondja:Kinek kell a modern zene? A válaszadók több,mint 90 %-a pozitívan nyilatkozott a hangverseny zenei kínálatáról. Megértették,de ebben nagy szerepe volt Sándor Jánosnak,a rendkívül agilis karmesternek,aki bevezetőt tartott a művek előtt,felkészítette a nézőket arra,amit hallani fognak,elmagyarázta,mi miért történik. A hangverseny látogatóinak többsége fiatal volt,maga is zenélt. Eddig a pozitívumok. Feuer Mária nem hallgatja el a dolgok árny

 Ne ijedjenek meg, nem a kedves keresztény Látogatóinkat akarjuk riogatni a pokollal. Pintér István könyve egészen másról szól:a futballról. Mégpedig a futball VB-k történetét ismerteti, rendhagyó mdon, egyéni stílusban, mégis, törekedve a tárgyszerűségre.  Megtudhatjuk, miért nem vett részt Magyarország válogatottja az első, 1930-as uruguayi VB-n. Csodálkozhatunk azon, milyen sokkot keltett, amikor a magyar válogatott 1934-ben kikapott Ausztriától, és kiesett. És elképedünk, mennyire nem tudott örülni a közvélemény az 1938.évi VB- ezüstéremnek. ( Bezzeg ma...de jó lenne...még egy negyedik hely is....). Átélhetjük az 1950.évi világbajnokság ominózus Brazília-Uruguay mérkőzését, amikor is milliók készültek ünnepre Brazíliában, és sírás lett a vége. Csakúgy, mint az 1954.évi VB-n, amikor is vereséggel felérő ezüstérmet szerzett csapatunk, Aranycsapatunk, Svájcban. Kikaptunk a döntőben attól az NSZK-tól, akit a csoportmeccsen 8-3-ra legyőztünk. A könyv hátoldalán ennek a meccsnek a Sebes

Olvastak már holland krimit?Jan de Hartog:A gyilkos és a lány című kitűnő könyve 1970-ben jelent meg magyarul,antikváriumokban és a nagyobb könyvtárakban talán még elérhető. A cselekmény a mutatványosok világában játszódik. Megismerkedünk a világ legkövérebb nőjével éppúy,mint a szuperhajlékony olasz ötösikrekkel,vagy a dongalábú bohócokkal,meg az ezerhangú emberrel. Minden milliőnek megvan a maga uralkodója. Az amszterdami mutatványosom között Boterman úr volt a király. Övé volt a kocsma,meg a hullámvasút,meg persze kölcsönzött is kedves kollégáinak,igen magas kamatra. Egy nap,a sátrak között,holtan találják Botermant. Mellete egy teljesen csupasz,tiszta kés. Vajon azzal a késsel ölték meg,vagy a gyilkos csak félrevezetésül rakta oda a fegyvert? És miért szaladt el a holttest felfedezője?Hová tűntek az áldozat részvényei? Miért gyújtják fel a hullámvasutat?És mi köze mindehhez a mutatványosok között újoncnak számító,de szépségével mindenkit megbabonázó türkmén lánynak? Mindezekre

A második világháború idején játszódik Vlagyimirov és Szuszlov kémregénye. Főhőse Mokij Gyemjanovics Karascsenko főhadnagy, akiről nem lehet tudni, hogy a németek vagy a szovjetek pártján áll. Náci-e, avagy kommunista. A történet úgy kezdődik, hogy 1941-ben Hitler serege megtámadja a Szovjetuniót- ez a Barbarossa- hdművelet. Karascsenko éppen járőrözik, de elfogja egy német osztag. Koncentrációs táborba kerül, alig képes túlélni. A táborban mindvégig megőrzi antifasiszta meggyőződését. Egyszer aztán német toborzótiszt jelenik meg a táborban. A foglyok közül akarnak Abwehr- ügynököket ( Abwehr: A német hírszerzés) toborozni. Karascsenko úgy gondolja, ha meg tudja téveszteni a németeket, és úgy tenni, mint a nácik híve és elszánt antikommunista lenne, akkor kikerülhet a lágerből, és szolgálhatja a hazáját. Önként, minden felettes kontrolltól mentesen kettős ügynökké válik. A németek küldetést bíznak rá, Karascsenko pedig azonnal jelentkezik a Vörös Hadseregnél és teljes, pontos képe