Könyvekről mindenkinek

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

Fridrich Bridel, eredeti nevén Bedrich Bridel, 17.századi jezsuita hittérítő volt- méghozzá abból az igazi régivágású fajtából, aki száraz kenyeret eszik, rongyos ruhában jár, gyűjt a szegényeknek stb. 1658-ban jelent meg 22 verset tartalmazó kötete, A kis jászol. eredetileg karácsonyi kötetnek készült, de Bridel zsenialitása és formabontása túllépett ezen.  A könyv Szerzőjének célja az volt, hogy bemutassa Jézus születését- méghozzá minden érdekelt szempontjából. Mária, József, a kíváncsiskodó családtagok, a napkeleti bölcsek- mind-mind megszólalnak a kötet lapjain. Ez a megközelítés akkoriban teljesen szokatlan volt, a katolikus egyház nagyhirtelenjében nem is tudta, mit kezdjen ezzel a könyvvel. Végül, mivel Bridelnek Csehországban igen nagy tekintélye volt, elfogadta. De azért soha nem népszerűsítette agyon. Bridel a barokk formához sem nagyon kötötte magát. 532 soros előszót, ahogy ma mondanánk: ajánlót írt a kötethez, mely leginkább arról szól, hogy Isten nagy, mi pedig kicsi

Nagyon nehéz feladatot vállal magra az a teológus, aki összefoglaló lexikont ír a Bibliáról. Nemcsak azért nehéz ez a feladat, mert a Biblia szent könyv, azért is, mert a keresztény teológia napjainkban elképesztő sebességgel szállít új elméleteket és adatokat a Biblia egyes személyeiról alkotóiról, a bibliai fogalmakról, s ezeket egy lexikon-szerkesztőnek be kell tudni építeni munkájába, akár úgy, hogy elfogad egy új eredményt, akár úgy, hogy elutasítja azt. Az is fontos tehát, hogy mi NEM olvasható egy lexikonban. A Herbert Haag nevével fémjelzett Bibliai lexikon kimerít minden, a laikus Olvasónak tényekkel szembeni elvárását.Elképesztő mennyiségű adatot tartalmaz, talán többet, mint maga a zsidó és keresztény vallás Szent Könyve. Ismertet egymással ellentétes tudományos nézőpontokat, ezzel látszólag megfelel korunk normáinak. Olyan, más exikonokban csak elvétve olvasható címszavak is szerepelnek itt, mint "fogadó", "Jabbok", "Jézus hét szava a kereszten&q

Hodász András, a fiatalok körében népszerű András atya, ebben a könyvben közzéteszi az internetes fórumán legtöbbször feltett kérdéseket, és az azokra adott válaszokat. A Praliné a léleknek biblikus szellemű könyv, mindennapi életünk és szellemi valóságunk elemzése során legmesszebbmenőkig Krisztus akaratát és szeretetének útját követi. Az első tematikus blokkban morális kérdésekre kapunk választ. Például: használhat-e keresztény ember társkereső oldalt? Mi az álláspontja az Egyháznak az önkielégítéssel kapcsolatban? Kötelező-e Krisztushívő embernek megházasodnia? Miért ösztönzi az egyház a gyermekvállalást? A második blokk teológiai kérdésekkel foglalkozik. Megtudhatjuk, van-e tisztítótűz, miért teremtette Isten a világot, mit suttog a katolikus pap mise alatt, mit gondol az egyház a földön kívüli életről. A harmadik blokk hitéleti kérdéseket tárgyal, katolikus szemszögből. Kiért kell imádkozni? Hogyan viselkedjünk a szentmisén? Az egész Bibliát el kell olvasni? A harmadikhoz szor

Aki azt várja, hogy, na itt egy jó kis botránykönyv, az csalódni fog. Tony Coffey: Katolikus voltam című könyvében nincs szó pápák magánéletéről, a szexuális dolgok is csak érintőlegesen kerülnek szóba, egyszóval: nem bulvár. Nem is keresztényellenes, sőt. Coffey nagyon pontosan, bibliai alapelvek alapján, mutat rá a katolicizmus tévedéseire, hibáira, olykor szándékos hazugságaira. A katolikus egyház, a Szerző szerint, már azzal is bűnt követ el, hogy nem egyedül a Bibliát, hanem a tradíciókat is figyelembe veszi vallásgyakorlata során. Hibázik akkor, mikor Máriát Jézussal egyenrangúvá nyilvánítja, hibázik, mikor a cölibátust erőlteti, hibázik, mikor elutasítja a Szent Szellem-keresztséget, és elutasítja azt a tételt, miszerint Jézus áldozata egyszeri és örökkévaló volt. Coffey könyve meglehetősen pontosan, ám mindvégig megértően fogalmaz. Nem az egyszerű hívők ellen irányul, hanem az egyházi vezetésen ( Coffey szerint a pápai hatalomnak sincs bibliai eredete) kéri számon a katolikus e