Könyvekről mindenkinek

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

 A Hód jelentkezik a magyar mesterkém egyik első sztorija, 1979-ben jelent meg könyv alakban, aztán képregény formájában is feldolgozták. Érdemes ezt a könyvet jogtörténészi szemmel is olvasni, mert gyakorlatilag keresztmetszetét adja a Kádár-korszak joggyakorlatának nyomozati eljárási gyakorlatának. Egy rövid spoilerrel indítunk, akit nem érdekel, a következő bekezdést nyugodtan ugorja át.  Eltűnik egy nagyon csinos, szőke nő, bizonyos Tajthy Mária. Eleinte nem kavar nagy port az ügy, minden nyomozó azt gondolja, valami fiatalemberrel kódorog valahol. Nyár van, előfordul...Csakhogy " Vitorlás Józsi", a Balaton környékén dolgozó életművész különös történetről számol be. Néhány nappal ezelőtt látott egy, az eltűnt személyre megtévesztésig hasonló fiatal szőke hölgyet a Sass Panziónál- csak éppen ő németül beszélt, és egy német férfi oldalán kellette- pontosabban:óvta magát. De amikor Józsi magyarul szólt hozzá, egy szóval elárulta magát, mert azt mondta: nem. Nem azt mondta, h

 M.Malinski fiataloknak szóló keresztény életmódtanácsadó könyvsorozatának 2.kötete a Nem mindegy!Lendület és fény. A könyv óriási sikert aratott mind Lengyelországban,mind Nyugat-Európában. Az 1970-es években uralta a keresztény kónyvek bestseller-listáját. Némi frissítéssel,egy-két mondat megváltoztatásával ma is megállná a helyét.Illetve...de olvassák végig a könyvajánlót,és kiderül.  Malinski könyve-és ez a 21.században nagyon is időszerű-másról sem szól,csak a felelősségről és az élethez való bölcs hozzáállásról. Akár a továbbtanulásról,akár a megfelelő baráti kör kiválasztásáról,vagy éppen a házasságról ír a Szerző,mindig a megfontoltságot,a józanságot ,az arany középút tartásának fontosságát hangsúlyozza. Rengeteg konkrét példán keresztül mutatja be az egyes élethelyzeteket. A fiú,aki csakazértis alapon nősült,hogy a szülei felnőttnek tekintsék;a fiatal lány,aki két udvarló közül választhatott,ide-oda cikázott közöttük,míg aztán végképp elrontotta az életét;egy másik ifjú hölgy,

Le a kalappal a magyar fordító előtt, ugyanis sokkal jobb címet adott a könyvnek, mint az eredeti (A Good Year). Amúgy Peter Mayle: Bor, mámor, Provance című könyve a 21.század első összeurópai bestsellere volt, romantikus regény, ugyanakkor a kibontakozóban lévő gasztroőrületet is igen jó érzékkel meglovagolta. A Bor, mámor, Provance lényege nem a cselekmény, nem az, hogy egy vonakodó angol fiatalúr mégiscsak beleszeret a csinos kaliforniai lányba, nem, nem ez a lényeg- hanem a hangulat. A klasszikus francia előkelőség ötvöződik a mediterrán tűzzel, hévvel, vérrel. Az egymásnak feszülő üzleti érdekek nem vezetnek erőszakhoz, úriemberek csatáznak úriemberekkel, a háttérben pedig végtelen gazdagság. Kirúgják a srácot a pénzügyi állásából? Sebaj, majd örököl a nagybácsitól franciaországi kastélyt! Ez olyan jellegzetesen nyugat- európai gondolkodás. Tetszett is a könyv az ottani olvasóknak, több millió példány kelt el belőle, igazi bestsellerré vált, Provance idegenforgalmát pedig alapo

Fred Pearce: Népcsuszamlás c. könyve nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy eligazítja az Olvasót a 21.század demográfiai válságainak megértésében. E kitűzött célt Fred Pearce nagyrészt el is érte, nézeteivel, megállapításaival jórészt egyetérthetünk, kivéve talán egy témát: a migrációt illetően. Szerző sajnálatos, de visszafordíthatatlan jelenségnek tartja a migrációt, mi, magyar Olvasók ennél jóval optimistábban viszonyulunk a dologhoz: szerintünk a migráció igenis visszafordítható. Ám a tárgyalt részt-témákat a jó tollú Szerző nagyon adatgazdagon, objektíven tárgyalja. Mi a közös az eugenikában és a fogamzásgátlásban? Hogyan járult hozzá Kína népességrobbanása a gazdaság fejlődéséhez- vagy épp ellenkezőleg, pont a népességrobbanás akadályozza a további fejlődést? Mi az oka Nyugat-Európa demográfiai hanyatlásának? Miért terjedt el bizonyos országokban az egykézés? Az egyházak miért veszítették el a családok feletti szellemi hatalmukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat válasz

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság című könyve értékes hozzájárulás. Hozzájárul egyfelől a közgazdasági gondolkodás kitágításához, másfelől a művelt, de hétköznapi ember számára a fogyasztói társadalom működésének megértéséhez. Az örömtelen gazdaság című könyv főbb gondolatai az alábbiakban foglalhatók össze- tudván azt, hogy minden ilyen összefoglalás a recenzens önkényén alapul. 1. A közgazdászok eddig nem kellő súllyal vették figyelembe a pszichológiai tényezőket. Az ember nem racionális lény, hanem választásait, döntéseit irracionális, csakis lélektani megközelítésben értelmezhető tényezők mozgatják. 2. Az ember mindig stimulálja önmagát. Az extrovertált és az introvertált személyiségnek más-más stimulációs adagra és formára van szüksége. 3. Nagyon lényeges a 98. oldalon olvasható gondolatsor: a szenvedés elkerülésére irányuló fogyasztói magatartás előbb-utóbb kielégül, az örömre való törekvés azonban kielégíthetetlen. 4. Az USA lemaradt Európa mögött, mert nem megfelelőe

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom