Könyvekről mindenkinek

 Csorba Géza könyvében nem kisebb feladatra vállalkozott,mint arra,hogy röviden,nagyközönség számára is érthető és követhető módon összefoglalja Amadeo Modigliani-nak,a huszadik század egyik legegyetemesebb hatású olasz festőjének életútját,pályaképét. A feladatot sikerrel teljesítette,kitűnő könyvvel örvendeztette meg a Szerző és a Kiadó a képzőművészet iránt érdeklődő igényes Olvasókat. E rövid könyvajánlóban először egy művészetelméleti-művészettörténeti kérdésre szeretnék kitérni,majd a kötet végén található,eredeti művekről készült fotók kapcsán szólnék néhány szót. Tekinthető-e egységesnek a 20.század első évtizedeiben kibontakozott párizsi iskola?Abban az értelemben mindenképp,hogy a mára legendává vált festőművészek elhozták a világnak a "látás forradalmát",megmutatták,hogy a természet,a lélek,a tárgyak nemcsak lineárisan,az emberi szem pillanatnyi időtartamra kiterjedő érzékelését alapul véve ábrázolhatók,hanem ettől eltérő idő-és térbeli paradigmák alapján is. Picas

Mindannyian ismerjük Monet, Manet, Apolliniare, Picasso és a huszadik század többi modern festőjének, írójának nevét.De kik voltak az ő támogatóik? Kik patronálták őket, kik vásárolták meg könyveiket, kik olvasták műveiket? Herbert Frank őket mutatja be nekünk, az avantgarde művészet sokszor nagy kockázatot vállaló, olykor irdatlan összegeket költő támogatóit,valamint presztízsveszteséget gyakran vállaló pozitív kritikusait,szellemi útitársait. Érdekes módön az első jeles támogató mindjárt egy híres író, Émile Zola,a naturalizmus atyja. A francia akadémikus festészet giccses zsánerképein szörnyülködő impresszionsták valami újat akartak a festészetben, valami mást, mint ami addig volt. Az örök magányos Cézanne-nal az élen önálló kiállítást rendeztek, amit a " kedves" nézőközönség hahotázva fogadott. Zola az első perctől támogatta az impresszionistákat,cikkeiben hosszú éveken át védelmezte őket.Ám ezeket a cikkeket kevesen olvasták.A polgárság szemében a festészet pusztán meste

Azaz: a Vadászó Kentaur. Az antik műalkotás 1993-ban került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába, s ha már így adódott, írtak is róla, neves szakember tollából, egy angol nyelvű művészettörténeti könyvet. A könyvből megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be valójában az antik mitológiában a kentaur alakja. Képet kapunk az egyiptomi hellenisztikus művészetről, ennek társadalmi vonatkozásairól. Megismerhetjük az antik épületszobrászat titkait, az anyag kezelésétől kezdve a különböző - ma így mondanánk- piaci szempontok figyelembevételéig. Meglepő lehet sokunk számára, de a kentaur alakja a keresztény hagyományban is tovább élt, erről is képet ad nekünk Török László. The Hutting Centaur című könyv angol nyelvű, ennek ellenére olvasása nem nehézkes, jó nyelvtudással, némi angol szakszókincs ismeretével könnyen olvasható. Ajánljuk elősorban művészettörténészeknek, de történészek, építészek is haszonnal forgathatják.