Könyvekről mindenkinek

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő