Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme:Hogyan született meg a mai világunk és mit tegyünk,ha meg is akarjuk őrizni? De miért is Nagy átmenetek a könyv címe? Vaclav Smil szerint a Föld jelenlegi állapotát olyan nagy változások,a korábbiakhoz képest teljességében eltérő jelenségek,ugrások formálták,melyeket csak úgy érthetünk meg,ha megkeressük ezen jelenségek történelmi előzményeit.   Elsőként Smil a demográfiai átmenetet tárgyalja,mint 21.századi világunk meghatározó elemét. A fejezet elején felhívja a figyelmet arra,hogy néhány vezető kutató tagadja a demográfiai átmenet folyamatát,mivelhogy túl nagy az eltérés az egyes országok között. Smil ezt az érvet azzal cáfolja,hogy ennek ellenére az átmenet minden fejlett otszágban lezajlott,igaz,eltérő sebességgel és ütemben. A premodern társadalmakban magas a termékenység és a halandóság. Az ipari társadalmakban csökkenni kezd a halandóság és a termékenység,végül mindkettő drasztikusan lecsökken. Franciaországban már 1827-től kezdődően megfigyelhető a szül...

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megé...

Hogy Észak-Koreáról nem tudunk semmit, az még csak érthető. De hogy Dél-Korea is ennyire kiessen a látókörünkből, az már nem egészséges. Dél-Korea a világ egyik leggyorsabban fejlődő, legmagasabb életnívót és oktatási színvonalat biztosító országa. Mi csak annyit tudunk róla, hogy Kistigris. De hogy ez pontosan mit takar, miért ért el a Koreai Köztársaság ekkora sikereket, az már rejtély. Boyé Lafayette de Mente könyvének alapkoncepciója az, hogy a fejlődés mindig hagyományba ágyazott. A jelen sikerei nem érthetők meg a történelem, a néprajz, a kultúra elmúlt évszázadai nélkül. A koreai észjárás című könyvében Boyé Lafayette de Mente kísérletet tesz arra, hogy ábécérendben elmagyarázza nekünk a koreai kultúra alapjait. Megtudjuk, mit is jelent a Hoesa, a koreai vállalatok állítólagos családközpontúsága, melyet egyre több munkavállaló kérdőjelez meg. Megtudjuk, miért viselkednek furcsán a koreaiak az oegugin, azaz a külföldi személlyel való találkozás során, és képet kapunk a koreai ...

Alcím:Életek és sorsok Észak-Koreában Barbara Demick könyvéből végre megértettem. Megértettem, miért váltak a koreaiak, ez az oly büszke nemzet, a világ elgelszántabb és legordasabb diktatúrájának majdhogynem tehetetlen áldozataivá. Megértettem, miért istenítik még éhezve is nagy vezérüket az éhségtől alélt észak- koreaiak. Megértettem, hogyan képesek dolgozni orvosok fizetés nélkül, megértettem, miért hajlandók elviselni még az éhséget is. Szinte sírtam, amikor az anyának választania kellett, hogy magának vásárol-e rizst a feketepiacon, vagy pedig fiának gyógyszert, szintén a feketepiacon, mert a patikában nincs, sőt, patika sincs. Megértettem, hogyan élte túl ez az ország- illetve:már aki túlélte- az 1990-es évek elképesztő éhínségét füvekkel, fakérgekkel ( mint nálunk a tatárjárás után...). Mert " nincs mit irigyelnünk a világtól" ezt sulykolja a hazug propaganda, s sok kreai tényleg elhiszi azt, amivel a diktatúrák oly gyakran érvelnek: hogy nálunk is ross...