Könyvekről mindenkinek

 Vajon kellően ismerjük saját folklórunkat? Tegye szívére a kezét az, aki minden nap találkozik- " találkoztatja magát"- népi stílusú kulturális alkotásokkal! Aki miden nap hallgat népzenét, vagy patkókat tesz a húsvéti tojásra. Szerintem manapság nem sok ilyen ember van.  Dinara Mirtalipova kitűnő könyve, A képzelet erdeje, pontosan ezért íródott. Íródott? Inkább " alkotódott, készült, rajzolódott". Nekünk, 21. századi egyencivilizáción felnőtt felnőtteknek meséli el, mi is az a kelet-európai folklór.  Megtudhatjuk, hogyan kell spirituális jelentéssel bíró virágokat, fákat, madarakat rajzolni. Láthatjuk azt, hogy egy kissé unalmas, agyonminimalizált lakásból hogyan lesz élő otthon: rajzolt vagy hajtogatott növényekkel, gyönyörű dobozokkal, tárolókkal, de akár nagyobb méretű bútorokkal is. Most leszünk csak igazán kreatívak! És eddig az ajánjó. A vizuális gyönyörűséget nem lehet szavakkal leírni. Tessék megnézni, és könyv esetében furcsa szó, de: használni, ezt a kö

 Nemere Istvánt elsősorban krimi- és sci-fi íróként ismerjük. A Keresd meg álmomat! című,1987-ben megjelent könyve is tartalmaz klasszikus krimi és kalandregény-elemeket,a lényege azonban mégsem az izgalom és a szórakoztatás. Hanem a múltértelmezes. Lilla és Gábor afféle előnászúton vannak Európa egyik legszebb városában,Velencében. Azonkívül,hogy egymással foglalkoznak,nagyokat sétálnak,gondolám utaznak,megcsodálják a csodálatos palazzokat,a sirályokban gyönyörködnek. Ám találkoznak Gábor barátjával,Dirannal,aki örmény és nagyon haragszik a törökökre,az első világháború után történtek miatt. Diran rendkívül bosszúszomjas,gyűlöl minden törököt. Törökország miniszterelnöke pedig a közeli napokban látogat Velencébe. Ráadásul felbukkan egy titokzatos férfi,aki Diran nyomában jár,és sötét terveket forgat a fejében... Gábor és Lilla képviselik Európát,a feldolgozott történelmet. A békességet. Diran a Közel-Kelet,a békétlenség,a bosszúvágy szimbóluma. Hogy a két,egymást kizáró értékrend közü

 Dr. Michael Mosley könyve alapjaiban változtatja meg mindazt, amit eddig az emberi bélrendszeréről, az emésztésről, a fogyókúráról tudtunk. Az Okos belek csakis kísérleti eredményekkel alátámasztott tényeket tartalmazó, pontos, precíz egészségtudományi könyv, melynek ott a helye minden család polcán. Megtudhatjuk, mi is az a mikrobiom, és hogyan fedezték fel. Megismerhetjük azokat a fontosabb élőlényeket, melyek ezt a fantasztikus faunát alkotják, s a Szerző részletesen elmagyarázza, milyen hatásuk is van az emberi működésre. Olyan, a magyar egészségügyi szakirodalomban csak ritkán előkerülő fogalmakkal is megismerkedünk, mint a székletátültetés, a valóban személyre szabott táplálkozás, vagy éppen a bézs színű étrend, nem is szólva a bélféreg-diétáról. Dr. Mosley koncepciója a következő: ha rendben van a mikrobiomunk, azaz kellően sok fajból áll, egyik sem dominálja a másikat, akkor az emberi emésztőrendszer is rendben van. Milyen ételek segíteni helyreállítani megromlott mikrobiomunk

 András László:Váltóláz című könyve egyike azon figyelemreméltó irodalmi alkotásoknak, melyek az 1980-as években íródtak, de mára sikerült őket elfelejteni. Úgy jártak, mint a hajszárítók a fürdővízben: nem kapták meg a kellő figyelmet. Pedig színvonala, nyelvi igényessége, szövegformázása okán megérdemli, hogy jó könyvnek minősítsük. A történet főhőse az eges szám első személyű elbeszélő, aki ötvenes éveiben jár, házassága pedig tönkrement. Egy karácsony este- remek ízlésre vall- bevallja, hogy már három éve szeretője van. Innentől kezdve aztán örlődik két nő között: Ili vagy Gigi, Gigi vagy Ili. A férfi rádöbben, hogy gyáva. Fél döntést hozni. S a nagy félelem közepette mi vigasztalná meg emberünket, mint a múlt dicsősége? Főhősünkről kiderül, hogy harcolt a spanyol polgárháborúban, sőt, még fogságba is került. A férfi a fogság derűs pillanatainak felidézésével oldja az életére nehezedő stresszt. Milyen szép is volt, amikor tetűszétnyomó versenyt játszottak, mert a kártya tilos volt.

 Átementhető-e a hagyományos népi kultúra a 21.századba? Vagy épp ellenkezőleg: a történelemnek, a hagyománynak védekező pozíciót kell elfoglalnia a poszt-posztmodern rohanásában? Bölöni Domokos novellái, karcolatai azt a választ adják: mindkét megoldásra fel kell készülni. Mert olvashatunk ebben a könyvben olyan történetet, melyben a hagyomány legyőzte a mindenáron való újat akarást, de előfordul, hogy bizony a fordulat győz az erő felett. A Mosolygó kis pöttyös szovátai pisztráng- mely sajnos, melgjelenésének idején, 2014-ben, nem kapta meg a kellő kritikai figyelmet- éppen ezért album is, de dokumentum is. Egyszerre ábrázolja az állást és a mozgást. Erdély varázsát és a varázs eltűnését.  A Hangok a semmiből című novella főhőse elmagányosodik, egészsége is mind gyengébb lábakon áll, faluja is pusztul, elvándorolnak az emberek- így aztán teremt egy virtuális világot a rádiójával. Úgy beszél, mint a román rádió bemondónője, egy idő után ő maga lesz a rádió. Egészen addig, amíg... Az é

 Erle Stanley Gardner könyvének főhőse Perry Mason, a dörzsölt ügyvéd, akinek bravúros bírósági történeteit bűnözők generációi olvasták már.  Az alázatos zsaroló esete Mr.Bedford kellemetlen kalandjával indul. Megjelenik egy alázatos modorú, de roppant kellemetlen figura az irodájában, és közli, hogy titkokat tud Mrs. Bedford múltjából. A gazdag üzletember nagyon szereti a feleségét, ezért úgy dönt, fizet, különösen, amikor a zsaroló rendőrségi felvételekkel igazolja állításait. Húszezer dollárt kell kivennie a bankból, utazási csekkekben.  A fizetés úgy zajlik, hogy Bedfordot elkíséri egy szőke nő, és együtt választanak egy motelt. Külön szobát bérelnek, de természetesen együtt vannak. A nő megpróbálja elcsábítani a gazdag üzletembert, de ő ellenáll. Ezután sokáig várnak. Mr.Bedford és a szőke nő isznak egy-egy pohárral. Elalszanak. Mire Bedford felébred, a zakója mellére van tűzve egy felirat, miszerint: most már elmehet. A szomszéd szobában azonban ott fekszik a zsaroló vérbe fagyot

 Albert Camus nevét az egzisztencialista filozófiával szokták összekapcsolni. Ám ő nem szakmabeli filozófus volt,hanem szépíró. Első regénye a Boldog halál. A téma voltaképpen ugyanaz,mint a Szerző későbbi könyveiben:magány,elidegenedés-érzet,a különösség helye a polgári társadalomban. Összegezve tehát:az emberi szenvedés. A könyv főhőse,Patrice Mersault,idegenül érzi magát a francia uralom alatt álló Algír világában (Camus maga is algériai francia volt).Különböző menekülési módokat eszel ki,de ezek sorra kudarcba fulladnak. Először a gyermekkorát próbálja átmenteni felnőtt életére  Abban a szobában alszik,ahol anyja meghalt,őrzi édesanyja emlékét. Ám hamarosan belátja,hogy ez nem megoldás. A szerelem lesz a következő menekülési kísérlet. Csakogy Mersault-nál igazi szerelem nem létezik,csak valamiféle barátsággal egybekötött vágy. Ez persze a nőknek kevés,úgyhogy hősünk nem tud kialakítani tartós párkapcsolatot. A következő kísérlet az intellektualizmus,a filozófia. Hősünk megismerkedi

 A mai gyerekek már alig hallanak természetes visszhangot, mindent ellepett a digitalizáció és az ipari zajszennyezés. Wéber Anikó:Visszhangország című könyve- már olvasni tudóknak szóló kitűnő gyermekkönyv- visszavezet bennünket a természetes mesevilághoz, az apró kis csodák ünnepéhez. Eközben azonban nem feledkezik meg arról, hogy 21. századi gyermekeknek szól a könyv, akik már más tapasztalatokkal rendelkeznek, mint szüleik. De azért igénylik az azonosulást. A főhős, a kis Cinke voltaképpen bárki lehetne, az osztályból, az iskolából, vagy éppen a szomszédból. Eltűnni minden gyermek szereten időnként, főleg, ha nem tud megbírkózni egy adott problémával. És hang alapján tájékozódni, keresni a kapcsolatot egymással és a félig még emlékeinkben élő reális világgal- na, ennél jobb aztán nincs is!  Józan, őszinte emberi szereteten és valódi emberi érzéseken alapuló, mégis korszerű könyvet tett a gyermekek polcára a Szerző és a Kiadó. Remélhetőleg minél többen elolvassák majd.  Pozsonyi Pag

 Makkai Sándor:A magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyve 1927-ben jelent meg. Ady Endre ekkor már nyolc éve halott,ám a költészete körüli viták nem csitulnak. A konzervatívok szemében Ady még mindig csak egy semmire lázadó,erkölcstelen tollforgató,a baloldali gondolkodásúak viszont szellemi elődjüket látják benne,nem is teljesen alaptalanul. Makkai Sándor könyve,ahogy ma mondanánk,demitizálja Adyt. Megkísérli bebizonyítani,hogy nem erkölcstelen,igenis ügyelt a versformákra,nem ivott olyan sokat és nem állt szemben az előkelőkkel. Makkai azt szeretné,ha Ady bekerülne a Horthy-korszak irodalmi kánonjába. És persze az iskolai tananyagba. Ezen törekvését csak részben koronázza siker. Adyt nem lehet megfosztani szélsőségeitől,mert Szabolcska Mihály lesz belőle. A szalon-Ady nem kell senkinek,pláne nem kell az ifjúságnak. Ady Endre a magyar költészet és zsurnalisztika forradalmára. Ezt a dicsőséget még a mégoly kiváló Makkai Sándor sem veheti el tőle. Mindazonáltal a könyv tart

 Megírható egyetlen vastag könyvben a blues története? Hiszen a blues olyan, mint egy hatalmas fa hatalmas gyökere, ebből a zenéből származik a későbbi rock and roll, R&B, soul, és még ki tudja, miféle és hányféle zenei irányzat. Kovács József bebizonyította, hogy a feladat teljesíthető, bár bizonyos kompromisszumokat azért kellett kötni. A blues története a kezdetektől napjainkig kitűnő könyv, a zenetörténet egyik alapműve.  Miért is mondhatjuk ezt? Egyrészt azért, mert társadalmi kontextusba ágyazza a zenét, rámutat az amerikai rabszolgaság és a blues kapcsolatára, ugyanakkor megcáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a blues " fekete zene" lenne. Olyan, Európában ismeretlen előadókat ismerünk meg a könyvből, mint Bessie Smith, Ida Cox, Rory Gallagher ( nem vagyok a zenében teljesen tájékozatlan ember, ám be kell vallanom, korábban soha nem hallottam az ír gitárfenoménról), Magic Sam. De olyan, ismert előadókról is rengeteg újat megtudunk, mint a hatvanas évek egyik kult

 Tom Wittgen álnév. Ingeborg Siebenstadt a művész eredeti neve és jó realista bűnügyi regényeket írt, könyvei elsősorban a keleti blokk országaiban voltak népszerűek. A Magánélet című regény főhőse Eiserbeck magánnyomozó, aki tíz év amerikai tartózkodás és szakmai tapasztalatszerzés után látogat haza, az akkori kelet-németországi Passau környékére és nyit ott irodát, ahogyan azt már megszoktuk, csinos, szőke titkárnővel.  Egy nap egy egyszerű parasztasszony állít be Eiserbeck irodájába. Eltűnt a lánya. Csakhogy amikor a magánnyomozó kérdezgetni kezdi, valahogy bizonyos dolgokat nem árul el a hölgyről. Például, hogy viszonya volt az utazási irodában a főnökével. És hogy az erdésszel is volt némi kapcsolata. Aztán egy gyanús fiatalember is képbe kerül. Anyuka azért nem beszélt a három férfiról, mert attól félt, szégyenbe kerül a lánya... Sajnos, nem szégyenbe került, hanem meghalt. Levágott fejét az útszéli árokban találták meg. Valaki rettenetesen haragudott rá.  Tom Wittgen: Magánélet

 Federico García Lorca ikonná vált. Ő lett a világirodalmi kánon szenvedélyes hős lovagja,igazi spanyol,költő és tragikus halált halt katona. Mindemellett háttérbe szorult Federico Garcia Lorca,az író. Pedig az olyan színvonalat elért művei,mint pl. a Vérnász c. dráma,mely többször megjelent önálló könyv alakban is,jól példázzák,mekkora tehetség is volt ez a spanyol fiatalember. A darab a hagyományos színmű,és az igazi,szenvedélyes mediterrán népballada ötvözése. Az első jelenetből megtudjuk,hogy a fiatal fiú nősülni készül. Az anya sajnálkozik fia "elvesztésén",miután férjét és másik fiát késes verekedésben elvesztette.Különösen ideges lesz az asszony,mikor megtudja,hogy a kiszemelt lány korábban jegyese volt Leonardonak,aki ahhoz a családhoz tartozik,akik megkéselték az asszony férjét és fiát.Ráadásul az esküvő napján,kora reggel,Leonardo beállít a lányhoz. A vége,amint azt fantáziadús Olvasóink már kitalálták,egy tragikus végkimenetelű leányszöktetés. De ennekva darabnak a

 A magyar gyermekkönyv-kiadás az utóbbi években eléggé magasra tette a mércét. Menyhért Anna könyvének kézbevétele előtt volt is bennem olyan kérdés: lehet-e manapság egy tengerimalacról sablonmentes történetet írni? Nos, a Tengerimalacom története ( már a cím is játékos, hiszen voltaképpen a család történetét, a szülők gyermek iránti szeretetét festi meg a szöveg és a remek képanyag) bebizonyítja, hogy van még eredetiség az ilyen sztorikban.  Apa allergiás lesz a tengerimalacra. Nyilvánvaló: a kissrácnak le kell mondani az állatról. Ezután visszatekintés következik, hogyan került Gömbi a házhoz, miért morgott eleinte Anya, hogyan és miért csatázott Gömbi és Picur- és ami a legjobb a sztoriban: előkerül Apa halas naplója, amit még gyermekkorában írt. Ebből pedig az derül ki, hogy kitartással minden sikerül.  Nagyon okos gyermekkönyvet írt Menyhért Anna, van benne valami eredendő jóság, amely azonban sosem éri el a giccshatárt. Ez egy kőkeményen 21. századi történet,úgy ,ahogy azt egy g

 Douglas Clarknak, mint krimiírónak nevét kis hazánkban nem jegyzik. Kár, mert a Gyilkosság a leányiskolában nagyon profi módon megírt bűnügyi regény. Nem azt állítom, hogy a könyvespolc dísze, de mint szórakoztató könyv kiemelkedik műfajából.  A vidéki angol leányiskola igazgatónője titokzatos körülmények között meghal. A rendőrség idegenkezűség nyomát nem találja. Balesetre, szívszélhűdésre vagy öngyilkosságra gyanakodnak. Ám van egy igencsak gyanús körülmény. Miss Holland aznap felhívta az édesanyját,és azt mondta, meg akarja látogatni és egy örömhírt közölni vele. Azonkívül találtak Máltáról szóló utazási prospektusokat. Aki Máltára készül, valószínűleg nem lesz öngyilkos...A boncolás kimutatja,hogy Miss Holland halálát aranyeső-mérgezés okozta. Az aranyeső termése olyan, mint a borsóé, talán összekeverhette főzésnél? Az áldozat képzett botanikus volt, aligha követett el ekkora hibát.  A helyiek- némi presztízscsata után- a Scotland Yard segítségét kérik. Masters felügyelő és csapa

 A 20.század közepén az USA templomai elkezdtek kiürülüni. A hívőket egyre kevésbé érdekelte a prédikáció. A homiletika nagy alakjai előtt nyilvánvalóvá vált, hogy meg kell újítani az amerikai protestáns prédikálást. Koppándi Botond Péter teológiatanár könyve róluk, a nagy megújítókról szól. Azokról a prédikátorokról, akik kollégáik erőteljes ellenszenvét legyűrve sürgették a hit takarójának eldobását, a hallgatóság bevonását a prédikációba, új formák bevezetését, és az evilági témákról, a mindennapi életről való szólást, persze, ütköztetve a fogyasztói társadalom világát a biblikus értékrenddel. Megszületett az új homiletika. Fred Craddock az induktív megközelítést javasolta, egyesből az általánosba érkezünk. A textusnak többféle értelmezése lehet, mert minden hallgató másképp értelmezi. Eugene Lowry, aki maga is kiváló jazz-zongorista volt, a prédikálást művészetnek tekintette. David Butrrick a retorikus elemek visszahozását sürgette, valamint a mozzanatokra épített prédikációstruktú

 Dénes Tamás csodálatos futballkönyve visszaröpít bennünket az időben. Vissza, oda, amikor még Jürgen Klinsmann rugdosta a német válogatott sorsdöntő góljait, amikor még Ronaldo irányította a brazil válogatottat és próbált valahogy kijönni a sajtóval, amikor még Zinedine Zidane nevétől volt hangos a francia és az európai sportsajtó, vagy éppen a holland Dennis Bergkamp volt a virágkorát élő angol klub, Arsenal vezéregyénisége.  Dénes Tamás: Az Aranylabda csillagai című könyve azért lehet kellemes időtöltés minden focirajongó számára, mert szerencsés egyvelege az adatbázisnak, és a könnyed sportújságírásnak. Emberileg is közel kerülnek hozzánk ezek a labdarúgók, akik egész életüket a sportra tették fel- talán ezért is lettek ilyen sikeresek. Pedig emberileg annyira különböznek! Az iráni Azizi teljesen más egyéniség, mint Del Piero, vagy Dennis Bergkamp. De pont ez a szép a futballban. Hogy teljesen más embereket, különböző nemzeteket közös nevezőre hoz.  Az Aranylabda csillagai című kön

 Steve Jones nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy folytassa, a 21.század ismeretelemeivel feltöltse Charles Darwin természetes kiválasztódásra alapozott biológiai evolúcióelméletét. A feladatot sikerrel végrehajtotta, remek könyv kerekedett ki ebből a próbálkozásból, mely minden érdeklődő ember számára komoly szellemi kaland lehet. A 21.századi Olvasót átjárja Darwin szelleme.  Megtudhatjuk, hogyan avatkozott bele az ember ( legfőképp az ipari forradalom) az evolúció természetes menetébe. A Galápagos-szigetek példáján keresztül megismerjük, mekkora veszedelmet okozott a flóraidegen állatok betelepítése az őshonos állatvilágban. Talán kissé a divatnak is engedve, Jones felhívja figyelmünket az élővilág megőrzésének fontosságára, ugyanakkor pl. a kaliforniai méhek példáján keresztül rámutat, hogy olykor az állatvédők is tévednek ( hogy pontosan miben, az kiderül a könyvből). Ám az ember nem pusztán kérokat okozott, a tudományos előrelépések apró sorozata segítheti a fajok evolúci

 Szentkuthy Miklós (1908-1988) A magyar irodalom egyik legkülönösebb szépírója. Műveiben a klasszikus módon vett szépirodalom keveredik a filozófiával és a korszerű pszichológiával. Szentkuthy Miklós Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas, szóval már életében felismerték írói zsenialitását. Melyet a Fejezet a szerelemről című könyv maximálisan igazol. Nem könnyű olvasmány, inkább azoknak ajánljuk, akik már elolvasták és szellemükben fel is dolgozták a Nyugat korszakának legfontosabb alkotóit.  A könyv cselekménye röviden a következő: egy középkorias, észak-itáliai városka szörnyű napra ébred, mivel meghalt a pápa, aki mellesleg a város szülötte volt. Az ilyenkor szokásos, Itália földjén eléggé érzelmes gyászünnepséget a város polgármesterének kellene megszerveznie. Csakhogy ő most nem tud erre koncentrálni, magánéleti problémái miatt. Felesége hosszú ideje ágyhoz kötött beteg, ő pedig, mint később kiderül, az asszony beleegyezésével, egy prostituálthoz jár. Csakhogy a prostival is kezdenek ba

 Steigervald Krisztián könyvének más az alcíme is beszédes: Hogyan értsük meg egymást? A első, ami a könyv kézbevételekor felmerült bennem: valóban harcban állnak a generációk? Valóban olyan kibékíthetetlen az ellentét az X ,az Y és az alfa között? Erről azt gondlom: ha harcban ritkán állunk is, az értetlenség megvan. Az X generáció tisztességben megöregedett vállalkozói nem értik, ,a Z-s fiatalok miért nem kötődnek annyira a munkahelyhez. A nagymamik nem értik, miért nem eszik az unokájuk húst és miért kés spagettit a karácsonyi asztalra. A Generációk harca című könyv pontosan abban segít, hogy ezt az értetlenséget eloszlassuk magunkban és másokban is, és meglássuk más generációk pozitív értékeit, szokásait, viselkedési normáit is. Tudták például, hogy a veteránok generációját építők generációjának is nevezhetjük? Vagy kérdezték már valaha Z-s gyermeküktől, hogyan függ össze a mogyorókrém nem-fogyasztása a föld védelmével? Belegondoltak már abba, hogy az unoka nem azért foglalja le ma

 Falusi Márton könyvében érdekes tárgyat választott:a kultúrát, azon belül az irodalmat, azon belül pedig az esszét. Napjaink felpörgő és a kommerszet értékké emelő világunkban olyan sok komment, vélemény, amatőr politikai megnyilvánulás lát napvilágot, hogy megfeledkezünk arról, hogy voltak a magyarságnak olyan mesterei, akik képesek voltak a fejükben tárolt elképesztő ismeretet úgy továbbadni, hogy az több volt puszta véleménykifejezésnél. Önálló irodalommá vált. Sajnos, középiskolai oktatásunk még mindig mostohagyermekként kezeli az esszét, a szöveggyűjtemények legfeljebb mutatóban hoznak belőle egyet-kettőt, hogy lássa a kütyükön felnőtt diáksereg, hogy ilyen is volt.  Pedig Németh László, Csoóri Sándor, Tamási Áron, Sütő András, vagy a műfaj alkotói etalonjának tekintett Cs.Szabó László olyan maradandó értékeket tettek le a magyar kultúra asztalára, amelyet nemcsak őrizni, de továbbfejleszteni is kell, hogy mindig élő, minden korosztályból kikerülő olvasóközönség számára relevánss

 G.R.Evans könyve kitűnő összefoglalása a középkori vallástörténetnek- és ehhez kapcsolódóan a társadalom- és mentalitástörténetnek. Megtudhatjuk, hogyan látta a középkori ember a világot, milyen elképzelései voltak a kozmoszról. Részletesen elmerülünk a hit világában: mit gondoltak a középkoriak Istenről, az angyalokról, az eredendő bűnről és az azért való bűnhődésről. Részletesen tárgyalja a Szerző a középkoriak Jézus-képét, és a Róla szóló vitákat. Isten volt? Isten fia volt? Csak ember volt, aki tanított és gyógyított? Ezek a viták a középkor teljes időszakát felölelik.  S ha vita övezte Jézus személyét és az Újszövetséget, még inkább vita övezte az egyház felépítését és irányítását. Szükség van-e római pápára? Szükség van-e papokra? A Hit a középkor világában című könyv részletesen ismerteti a pápaság és a Német-Római Császárság közötti hatalmi és ideológiai küzdelmeket, azt a történelmi folyamatot,amit a köztörténet csak invesztitúraharc néven ismer. Evans világossá teszi, hogy n

 Erről a könyvről- mára könyvritkaság lett-  a későbbiekben fogunk részletesebb recenziót írni. Most csak egy rövid vázlatot " terjesztenénk" a Kedves Látogatók elé. Az áldozat, mint prezentáció- ez Németh László drámájának fő témája. Németh László nem a teljes bibliai történetet viszi színpadra, hanem azt az eseménysort, amikor a fogságba esett Sámsont a filiszteusok felvonultatják, mint a rómaiak afféle diadalmeneten az elfogott és megtört barbár vezetőket. Sámson belenyugodva, sztoikusan várja a véget, míg a vezetők, azaz a győztesek annál nyugtalanabbak. A dráma csúcspontja véleményem szerint a Delilával való beszélgetés. A darab 1945-ben keletkezett, közvetlenül a második világháború után. Németh László már akkor látta, hogy Magyarország sok esetben erőszakos szovjet megszállása, a régi típusú polgári erőkkel való leszámolás semmi jót nem sejtet.  Ha történelmi parabolaként olvassuk a drámát, Sámson a magyar nemzet, Sámson levágott haja pedig mindaz az eszmei-kulturális

 Theodor Béza Kálvin János utóda, a második nemzedék vezéralakja volt,így hát nincs autentikusabb személy,aki Ķálvin életéről könyvet írhatna. Milyennek is mutatja be szeretett mesterét az életrajzíró? A legfontosabb,amit Béza kiemel,az istenfélelem,vagy ahogy ő nevezi: kegyesség. Ez nem is volna meglepő egy egyházalapító férfiútól,ám Béza pontosan azért hangsúlyozza ezt,hogy ellensúlyozza a Kálvin hataloméhségéről már abban az időben is keringő pletykákat. Kálvin nem szereti a hatalmat,ha a genfi polgárokkal összeütközésbe kerül,az mindig utóbbiak hibája,mert eluralkodott rajtuk a pártoskodás,és nehezen tudnak szabadulni a pápista befolyástól. Ellenfeleivel,a teológiailag más nézeten levőkkel Kálvin János kettős mércét alkalmazott. A hamis hitet valló teológusok ellen kíméletlenül fellépett,a hétköznapi ember tévelygéseit viszont elnézte. Szervét Mihályt Béza gonosz,kártékony és gyáva embernek mutatja be,de feltűnően keveset szól a két egyházfi konfliktusáról.  Feltűnő,milyen sok kife

 Madeline Miller görög mitológiai környezetben játszódó regénye- véleményem szerint- a 21.század eddig eltelt évtizedeinek egyik legjobb könyve. Jómagam kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolában.  A történet főhőse, Kirké, a meglehetősen vérmes természetű és olykor kegyetlen Heliosz napisten lánya, nimfa. Ám a családban ő az utolsó, már ami a megbecsültséget illeti. Testvérei csúfolják, apja szerint semmire sem jó, anyja nem szereti a rikácsoló hangját, egyszóval, a családon belüli elvetettség-érzés tipikus példájával állunk szemben ( ez egyébként a 21.században is gyakori jelenség). Csoda, hogy Kirké vigasztalásra vágyik, és beleszeret egy halandó, szintén elvetettség-érzéssel küszködő hajóskapitányba? Még nincs tudatában varászséerejének, de átváltoztatja Glakukoszt, a hajóst, aki azonban ezek után nem őt, hanem Szküllát választja feleségül. Kirké bosszúból átváltoztatja Szküllát szörnyeteggé, aki tengeri hajósokra vadászik.  Ám a görög istenek világában nem nézik jó szemmel, ha e

 Szent-Györgyi Albertről,a Nobel-díjas tudósról már nagyon sokat tudunk. Ismerjük és használjuk a C-vitamint,tanulunk arról,milyen felfedezéseket ért el Szent-Györgyi Albert a rákkutatásban. Wisinger István kitűnő könyve bevezet bennünket Szent-Györgyi Albertnek,a magánembernek,a kémnek,a politikusnak igencsak titokzatos világába. E világ egyik eleme lesz aztán a tudományos kutatás.  Szent-Györgyi Albert személyisége nem mi dennapi volt. Amint a könyvből kiderül,imádta a kalandokat. Vitorlázórepülőjével Portugáliában szenvedett balesetet. Első házassága válságba került,felesége szeretője (aki nem volt más,mint a cselédlány...) pisztollyal rálőtt. Az első világháborúban belelőtt a saját karjába. A második világháborúban önként ajánlkozott közvetítőnek Magyarország és a nyugati szövetségesek között. A szegedi egyetemen röplabdázott a hallgatókkal,és elérte,hogy a numerus clausus hirhedt törvényét ne alkalmazzák hallgatóira. Tanár létére ő volt a diákmozgalom vezetője.  A második világháb

 Iszaak Babelnek a világirodalomban egyedülálló könyve voltaképpen két hosszabb,egymásba kapcsolódó elbeszélésfüzér. Az író szándéka az volt,hogy egyfajta tablót fessen nekünk a 19.század végének-20.század elejének oroszországi zsidóságáról. Helyszínül pedig azt a kikötővárost,Odesszát választotta,amely a kor Kelet-Európájának egyik legnyitottabb,legkozmopolitább városa. Babel történeteiben találkozunk zsidókkal,oroszokkal,ukránokkal,lengyelekkel,tatárokkal,és még számtalan más nemzet fiaival és lányaival.  A történetek nyelvi megformálása sok helyütt az Ószövetséget idézi. Ám tartalmában legfeljebb Izrael népének bálványimádó,s épp ezért hanyatló korszakai juthatnak eszünkbe. Rengeteg italozás,kártyázás,szétvert családok,gengszterizmus,és betegség betegség hátán-ilyennek rajzolja Babel Odessza népét. Babel ábrázolásában Odessza az új Babilon. És mégis:ezekből a történetekből,ha alaposan olvassuk,felénk árad valami rejtett humánum,alvó emberség. Hiába zárják be a kocsmában fizetni nem

 Olyan keveset tudunk mi, európaiak, Japánról. Még a műveltebbek is csak az ország emblematikusnak számító technikai kütyüiről hallottak. Roger J.Davies és Osamu Ikeno ezt a tudatlanságot kívánja oldani könyvével, melynek címe:A japán észjárás. Ismerkedés a kortárs japán kultúrával.  Megtudhatjuk, miért is használnak a japánok a nyugatiak számára érthetetlen szavakat. Eltűnődhetünk azon, hogy mi, formálisan egalitárius világhoz szokott nyugatiak, szívesen élnénk-e az amae-nak nevezett édes függés állapotában. Vajon irigyelnénk a "mennyekből alászállott" igazgatósági tagokat, kulturális funkcionáriusokat, vagy annyit mondanánk rájuk: na, már megint egy politikai ejtőernyős... Amit biztosan irigyelnénk, az a bigaku, a japán szépérzék, mely- ellentétben Európával ás Amerikával, sőt, ha jobban belegondolunk, még Kínával is- az élet egész területére kihat. Japánban a művészet, az esztétika szervesen összeforrt a hétköznapi élettel, ott van a gondolkodásban, a ruházkodásban, a gyer

 Ezt a könyvet azoknak ajánljuk,akiket egyaránt érdekel a történelem,a filozófia és a színház.  Georg Büchner a német drámaírás zsenije volt,1813-1837.között élt.Stílusát az irodalom-és színháztörténészek általában realistának minősítik,ebben szerintem nincs igazuk. A Danton halála című dráma (magyarul többször is megjelent könyvalakban)legfeljebb annyira realista,mint Csehov vagy Sartre. Büchner zsenialitása pontosan abban áll,hogy a valós cselekmény hátterében a drámaírás felemelkedik a filozófia szintjére. Mert a történelwmkönyvekből ismerjük a cselekményt. Robespierre kivégezteti Dantont,megteremtve ezzel a nagy francia forradalom egyik legendáját. De Büchner nem a történelemről akar velünk beszélgetni.  Hanem Istenről. Létezik erény? Pontosabban:létezik Erény?Ha létezik,mennyiben keresztény és mennyiben polgári,emberi alkotás? Mi az,amit megtehetünk az erény nevében? Lehet-e erényes az,aki ellensége a szabadságnak?  Isten teremtette a világot? Ha Ő teremtette,bele is avatkozik ann

 Richard Parker amerikai Szerző:A hetedik ház című könyve sodró cselekményvezetésű, izgalmas thriller.A főhős,Will,az átlagnál kissé jobb módban élő középvezetők életét éli. Feleségével,Carlával,még mindig szenvedélyes szerelem fűzi össze.  Lányuk most lett 18 éves,és barátjával,Luke-kal a Távol-Keletre utaztak,néhány hetes nyaralásra. Egy este Will megdöbbentő e-mailt kap. Lányát elrabolták,fogva tartják valami baromfitelepen,szája betömve,keze hátrakötözve. A szadista emberrabló azt kéri Willtől,hatoljon be hét családi házba,és mindegyikből hozzon el valamit. Az elsőből például egy karkötőt,amit a meggyilkolt,kiszúrt szemű családfő kezéről kell lehúznia.Vajon miért játssza a gyilkos emberrabló Willel ezt a szadista játékot?És mit fog találni Will a hetedik házban? Richard Parker könyve minden krimikedvelő számára feledhetetlen élményt nyújt.  

 Nagyon szép tudományos karriert futott be Vermes Géza professzor. Makón született, a második világháború után emigrált, Angliában kötött ki, és 39 évesen már Oxfordban volt a zsidó tudományok professzora. Nem kis teljesítmény... A zsidó Jézus című könyvében a profeszor Jézus és a korabeli zsidóság viszonyát vizsgálja. A Biblia szövegrészeit együtt elemzi a korabeli és későbbi rabbinikus irodalommal. Így keres választ a következő kérdésekre: - Jézus valóban gyógyított és ördögöket űzött? És ha igen, akkor hogyan tette ezt? Valamint: ő volt a korban az egyetlen ördögűző? - Jézust nevezeték-e saját korában Úrnak, vagy ez utólagos megnevezés?  - Jézus valóban próféta volt? És ha próféta volt, voltaképpen miről prófétált? - Miért gyűlölték a farizeusok Jézust? Mi volt az ellentét oka? Szerepet játszott-e az üdvtörténetben az, hogy a korabeli zsidó közvélemény lenézte a galileusokat? - A törvény valóban törvény volt, a szó mai értelmében, vagy inkább csak útmutatás? - Valóban van adatunk ar

 Magyar Elek szakácskönyve- ma így mondanánk- a két világháború közötti időszak egyik bestsellere volt saját műfajában. Az ínyesmester 1000 új receptje 1945-ig négy kiadást élt meg. Nagyon szerették a háziasszonyok. Miért is? 1. Valóban áttekintette a teljes magyar konyhát Budapesttől Csallóközig, Pécstől Székelyföldig.  2. Leírásai mindenki számára érthetők, megvalósításukhoz nem kell sem különösebb eszköztár, sem méregdrága alapanyagok. 3. Egy ételnek több fajtáját is közölte, töltött káposztából például ötfajta receptet is találunk- ha figyelembe vesszük az apró kis módosításokat.  4. Részletes recepteket közöl diétához, speciális táplálkozási igényekhez. Ez akkoriban új volt.  5. Pörköltösített. A pörkölt egyszerű étel, férfiak is el tudják készíteni, úgyhogy Magyar Elek könyve nemcsak a női nem köreiben volt népszerű. Például a pacalpörkölt leíását itt találjuk meg először, teljes valójában. És nem körmöspacalként, hanem önálló ételként.  6. A konyhatechnikáról is részletes ismert

 Zilahy Lajos a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írója, mondhatnánk: bestseller-szerzője volt. A lélek kialszik című könyve nem ért el akkora eladási példányszámokat, mint pl. a Halálos tavasz, de sok irodalombúvár szerint Zilahy legmaradandóbb értékű könyve ez. Önéletrajzi jellegű lélekrajz, mindemellett izgalmas regény. A cselekmény lényege a következő: a Zilahy családban meghal az apa, a család elveszíti üzleti kapcsolatait, és hamarosan csődbe megy. Az író, a fiatal Zilahy, Pestre jön, joghallgató lesz, el is végzi az egyetemet, de állást nem talál, kénytelen fizikai munkát vállalni. Mindeközben otthon is áll a bál, Rózsa, az ifjú lány, egyfajta se veled-se nélküled kapcsolatban él egy vasutassal- végül később összeházasodnak. Az ifjú jogász pedig elhatározza, Amerikába megy. Anyja nem helyesli elhatározását, de végül ( úgysem tud mást tenni) beleegyezik. Az ifjú jogász a hajón megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, aki azonban segíti őt a túlélésben. A

 Avagy A Short Narrative of an Extraordinary Delivery of Rabbets. Ez a könyv Angliában jelent meg a 18.század elején. Magyarországon még senki sem vette a bátorságot,hogy lefordítsa,pedig igazán mulatságos lenne 21.századi tudásunkkal olvasni egy ilyen könyvet. Egy Godalming nevű kisvárosban élt Mary Toft,aki terhes lett,ismeretlen apától...Mary egy napon látott egy nyulat.Pár nap múlva bejelentette,hogy nyulakat szült. A dolognak országos híre lett,György király professzionális tudású anatómusa,azaz udvari orvosa pedig megállapította,hogy a hír igaz,Mary Toft tényleg nyulakat szült. Hihetetlen,hogy ezt a korabeli angol közvélemény képes volt elhinni,de így történt. Mary igazi sztár lett a nagyvárosokban,saját falujában viszont már nem látták szívesen.  Évtizedek múlva rájöttek,hogy Mary csalt. Valószínűleg elvetette a gyereket,s helyette prezentálta a nyuszikat.  Hát ez a nyulak világrahozatalának igaz története.

Garaczi László, avagy Garalaci, avagy Gara Laci, büszkén és boldogan maga mögött hagyta az óvodáskor időarányosan növekvő kínjait, és megérkezett a várva várt paradicsomba, azaz az általános iskolába. Valamilyen csoda folytán eljut a hatodik osztályba. Ahelyett, hogy enyhülnének a kínok, talán még fokozódtak is.Ezekről a kínokról vall a Pompásan buszozunk! Egy lemur vallomásai 2. című könyv. Talán felvetődhet bennünk, hogy Garalacinak, avagy Gara Lacinak, még pontosabban Garaczi Lászlónak beilleszkedési gondjai voltak, de ezeket a negatív megközelítéseket hamar elhessegetjük, mivel Garaczi Lászlóból nagy író lett, tehát ő csinálta jól. Mindenesetre: ha ma lenne Garalaci iskolás, egészen biztosan elvinnék a nevelési tanácsadóhoz. Hogy miféle kínokon is kellett keresztülmennie gy általános iskolásnak az 1960-as években? - Gyermekutáló, fülhúzogató tanárok, tanárnők. Apuka méteres aláírása, kioktató szövege sem vesz el sokat ezen személyek erőszakosságának éléből. - Bandák egymás közti h

Az amerikai irodalom egyik legmagasabban kvalifikált szerzője megalkotta saját hattyúdalát. Pontosabban: gondoskodott arról, hogy szépen búcsúzzon az irodalom világától. John Updike (1932-2009) megírta létösszegző regényét. Az idő vége felé...A könyv főhőse, Ben Turnbull nyugalmazott pénzügyi tanácsadó, megpróbál magának békés öregséget teremteni. Nincs könnyű dolga. 2020-ban járunk, egy amerikai-kínai háború után, mely gyakorlatilag lefelezte az emberiséget. Az állami szolgáltatások csak ímmel-ámmal működnek, bűnbandák uralkodnak a vidékeken, a békés polgárok pedig védelmi pénzeket fizetnek nekik. Ebben a történelmi-politikai szituációban akar Ben nyugalmas nyugdíjas életet élni. ( Ben lehet az egész emberiség allegorikus képe. Mindannyian szeretnénk már egy kevésbé hisztis, nyugodalmas világot). Hogy miért nem sikerül Bennek elérnia, amit akar? Hát, ennek több oka is van. - Védelmi pénzt fizet egy bandának, de a bandák helyébe mindig újak jönnek és egyre többet követelnek. Hősün

Garaczi László Egy lemur vallomásai című trilógiája az ezredforduló egyik legnagyobb könyvsikere volt, agyonolvastuk, röhögtünk rajta, de azért óvatosan kritizáltuk is, szóval, a Mintha élnél könyvvel kezdődő sorozat elérte azt, amit papíralapú kulturális terméknek csak ritkán sikerül: beszéltek róla. Minek is köszönhető ez a mai napig tartó, sokszor zajos siker? Megpróbálom összeszedni pontról pontra, aztán meglátjuk, mi maradt ki... 1. Garaczi szerény önfeltárulkozása. Annyit mond el magáról, főképpen gyermek-és ifjúkoráról, hogy érdekes legyen. Nem nagyképűsködik, nem szenteskedik, de nem is veszi fel a rosszfiúpózt. Arányosan vagány. 2. Elképesztő nyelvi humor. Ez az a bizonyos nyelvi humor, amit Magyarországon a Holló Színház hozott divatba ( említés is történik róluk a könyvben, igaz,csak egyszer, de elég az...). A cselekvő sokszor keveredik a cselekménnyel, illetve a cselekvés tárgyával. Ettől olyan angolos lesz a humor. A nyelv amúgy is szintekre, rétegekre bontott, s minden r