Könyvekről mindenkinek

 Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom egyik legismertebb, egyben legkülönlegesebb alakja. Regényeiben, novelláiban úgy keveredik álom és valóság, hogy közben kultúrák és szellemi irányzatok ütköznek.  Pelevin:Gyengéd Érintések Művészete c. könyve két kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz.  A Iakinf című műben négy, egymástól látszólag teljesen elütő fiatal- Tyimofej, Andron, Ivan és Valentyin- akik már megjárták Ázsia nagy hegymászóparadicsomait, úgy döntenek, hogy idén egy kis levezető jellegű túrát csapnak a Kaukázusban. Ahogy megérkeznek céljuk felé, meglátnak egy hegyről lefelé bicikliző öregembert, aki valami borzalmas kiejtéssel énekel francia sanzonokat. A srácok kíváncsiak lesznek, ki ez a furcsa öreg fickó. Kiderül, hogy nem más, mint Akinfij Ivanovics, a túravezetőjük. Akinfij roppant érdekes embernek bizonyul, esténként rendszeresen történetekkel szórakoztatja- vagy inkább elgondolkodtatja, megrémíti?- a fiatalokat.  Az egyik ilyen sztori arról szól, hogy Akinfij Ivanov

 Wilbur Smith a kalandregény modern nagymestere. Kitűnő stílusérzék,könnyed,mégis igényesnek ható stílus jellemzi könyveit. Jó példa erre A hetedik tekercs című alkotása is,ami hamar nemzetközi bestsellerré lett. Royan,a kitűnő régésznő és Nicholas,a fiatal,jóképű és dúsgazdag mecénás-ahogy az már kalandregényekhez illik,szeretik egymást,de félnek bevallani érzéseiket-rábukkannak egy Taita nevű,ókori egyiptomi szolga feljegyzéseire. A tekerecsek homályosan említést tesznek Mamose fáraó sírjáról is. A két fiatal úgy dönt-talán elhamarkodottan-hogy expedíciót indítanak és megtalálják a sírt. Csakhogy mintha Taita szelleme folyton akadályozná őket céljaik elérésében. Szellemek,ijesztő jelenségek,dúsgazdag amerikai vetélytárs felbukkanása-lehet,hogy Egyiptom magába zárja titokzatos kincsét? Vagy lehetséges,hogy nem is okkult szellemi erők,hanem nagyon is emberi szándékok ijesztik el a régészeket? Wilbur Smith könyvét elsősorban azoknak az Olvasóknak ajánljuk,akik szeretik a feszültségtelje

 Előrebocsátom:Hernádi Gyula igencsak különös könyvét a protestáns keresztények némi idegenkedéssel fogják olvasni-ha egyáltlán...-merthogy ezoterikus,mondhatni:okkult. Akik viszont nem tartoznak az emberiség ezen csoportjába,elég érdekesnek fogják találni. A halál halála c.kónyvben Hernádi Gyula nem mást kutat,mint a hosszú élet titkát,az emberiség ősi álmát.Hernádi a püthagóraszi számelméletig,amely voltaképpen az Univerzummal való együttrezgés elmélete,valamint a középkori alkimisták kutatásáig megy vissza. Bár némi kétellyel,de elfogadja,hogy Saint-Germain grófja 261 évig élt.  Hernádi Gyula szerint mi magunk is tehetünk azért,hogy élettartamunkat megnyújtsuk. Ehhez egy bonyolult,a BNO kódhoz kapcsolódó számmisztikai eljárást kell alkalmaznunk,melyből megtudhatjuk,milyen betegségek lesznek a legveszélyesebbek életünkre. Ez ellen aztán védekezhetünk,a kónyv fel is sorolja a legfontosabb gyógymódokat,az antibiotikumoktól kezdve a gyógynövényeken át az álomfejtésig,a kozmogenerátor-kú

Az 1970-es években- legalábbis az akkori idők irodalmi gurujai ezt állították- válságba került a hagyományos próza. ebből a válságből két út ágazott el: - a posztmodern- ezzel most külön nem foglalkozunk, szerintem mindenkinek megvan a véleménye róla - a mágikus realizmus. Ez az irányzat elsősorban Latin-Amerikában lett népszerű (Garcia Márquez: Száz év magány), de jutott belőle Európába, mégpedig annak keleti részére is. Sorin Titel román prózaíró: Asszony, íme a te fiad című regénye valahol a Regátban, a kommunizmus legsötétebb történelmi pillanataiban játszódik. Sofia együtt él- pontosabban kifejezve: egy szobában lakik- egyik fiával és menyével, mérhetetlen szegénységben. Sofiát az utóbbi napokban rémálmok gyötrik. Egy nagy házban van, a házban sok ajtó, az ajtón sok lakat. Át kell vergődnie, egész a legutolsó szobáig, ahol is meglátja legkisebb fia véres holttestét. És ez az álom kísérti Sofiát napról napra, hétről hétre. Közben feltárul a család élete, a múlt, ahol is Sofia-

Pető Gábor Pál esszéi és cikkei sokoldalú, nyitott gondolkodású emberről tanúskodnak. A témák rendkívül érdekesek és változatosak: lesz-e a jövben tablettaeledel, vajon csalt-e a nemlétező asszisztensekkel dolgozó brit pszichológus, hogyan fog megbírkózni az emberiség a növekvő zajjal, stb. Ami igazán megfog ebben a könyben, az az okkultizmus elleni elkötelezett küzdelem. Pető Gábor Pál hosszasan elemzi mindazoknak a hókuszpókuszoknak a trükkjeit, melyeket tudomány címen próbáltak eladni a 20. század végi magyar és külföldi közvéleménynek. horoszkópok, bioritmus-elmélet ( nem a tudományos értelemben vett bioritmusról van szó!), mindenféle Hold- elméletek, természetesen az ufók- Pető Gábor Pál következetesen áltudománynak minősíti mindet, és valószínűleg igaza is van. Szerző a józan ész nevében támad mindent, ami azon kívül esik. Jól teszi. Szükség van ilyen szellemi emberekre. akik nem feltétlenül istenhívők, főképp nem kreacionisták, viszont világi érvekkel küzdenek az irracionális

A szocializmus legsötétebb korszakában tilos volt beszélni ufókról, parapszichológiáról, csodás gyógyítókról, meg más efféle irracionális dolgokról. a marxizmus szilárdan tartotta magát. Aztán jött Nemere... A Titkok könyve akkora bestseller lett, hogy olvasni amúgy alig "szokó" háziasszonyok rohantak le a legközelebbi közértbe ( mert ott is lehetett kapni), hogy megvegyék " ennek a Nemerének" a könyvét. A Titkok könyvét. Olyan korszak volt ez, amikor az emberek még vágytak arra, hogy megtudják a titkokat. Nemere István aztán el is árulta. A könyvből kiderül, hogy ufók igenis léteznek, az amerikai és a szovjet katonai vezetés is eltitkolja létüket. Kiderül, hogy semmi különös nincs abban, ha valaki a bőrével tud olvasni, vagy kitalál olyan dolgokat, melyek tőle többszáz kilométerre történnek. Minden okkultnak nevezett jelenség igaz, és aki mást állít, az lepaktált a hatalommal. Talán ez a Titkok könyvének legnagyobb fogyatékossága, mai, 21. századi szemmel. Alter

Voltál már szeánszon? Én már voltam, de tudtam, hogy humbug az egész, csak kíváncsi voltam rá. Az Allan-Schiff-Kramer német szerzőhármas könyvéből megbizonyosodhatunk arról, hogy minden okkult szellemidéző, halottlátó, spiritiszta, kártyajós és egyéb efféle népség csaló. Pontosabban: a Szerzők, nagyon ügyesen, azt mondják, hogy leleplezik a csalók trükkjeit. Ez jogilag másképp hangzik. A Hamis szellemek, igazi csalók című  könyvből megtudhatjuk, hogy kopognak a szellemek, hogyan utánozzák elhunyt személyek hangját, hogyan táncolnak az asztalok ( volt, hogy maga a spiritiszta fázott rá trükkjére, és belehalt), hogyan repülnek a tárgyak (a magyarázat egyszerű:valaki dobálja), mikor haragszanak a szellemek és mikor vidámak, hogyan lép kapcsolatba a médium az állítólagos túlvilági erőkkel, hogyan kell utánozni elhunyt személy kézírását, szóval, változatos a kelléktár. Egyvalami közös ezekben a technikákban:mindegyik manipulatív, ha nem rosszabb...Az emberek pedig hiszékenyek, kell nekik

Van a magyar és európai könyvkiadásnak egy nagy rákfenéje: a lányregény. A huszadik század óta irtózatos mennyiségű lányregény jelent meg a könyvpiacon, ezek töredéke bizonyult maradandó értékűnek. Ugyanakkor az folyamatosan felnövekvő lány-generációk mindig biztosítanak elegendő fogyasztópiacot az efféle könyveknek. Cookie O'Gorman: Nindzsalány című könyve kamaszlányoknak szól, valószínűleg nem kerül be a világirodalom kánonjába. Főhőse egy koreai lány, akinek élete a kung-fu, ám egyszer csak felbukkan a Nagy Ő, természetesen nem valami közönséges ágrólszakadt melósgyerek, hanem a szenátor fia képében, és megkezdődik az udvarlás... Én nem szeretném, ha a gyerekem ilyen könyveket olvasna, vannak kamaszlányok számára ennél sokkalta építőbb jellegű irodalmi művek. Nem tagadom, hogy ifjúsági irodalomra szükség van, de valahogy össze kellene egyeztetni a piaci igényeket az esztétikummal. Ettől válik a dolog hitelessé. Arról nem is szólva, hogy keresztény szemmel vizsgálva, a kung-f

Rift Valley: különös földrajzi képződmény, mely kettévágta Afrikát. Ami ettől délre és nyugatra található, az valami más, mint amit mi, európaiak ismerünk. Gianni Giansanti és Paolo Novareslo könyve ezt a másságot, ezt a végeérhetetlen Afrikát mutatja be nekünk, nagyon jól megírt szövegekkel, sokszor a témához csak közvetve kapcsolódó képekkel. Milyen is ez az Afrika? válaszként csak néhány címszó: törzsi, természetben élő, okkult, erőszakos, szóbeli, tradicionális. Ez az az Afrika, amiért 19.századi kalandorok eladták európai házukat, hogy egész életükön át a Fekete Kontinensen éljenek, aranybányákat és földbirtokokat vásároljanak. Nos, a Giansanti-Novareslo szerzőpáros könyvében arra mutat rá, hogy ez az Afrika eltűnőben van. Szegénység, iszlám, reménytelenség, ál-modernség, és minden korábbinál felerősödő, olykor a kereszténységet a hagyományos törzsi hitvilággal mesterségesen egyesítő okkultizmus. Nem jó. S ha megnézzük a megjelenés évét ( 2004.), akkor megértjük, miért igyeksz

Nagyon húzós-vonós, feszes cselekményvezetésű könyvet adott nekünk Deborah Harkness. Minden sci-fi- és fantasy-rajongónak ajánlhatjuk. Ugyanakkor hozzá kell tennünk: nem pusztán irodalmi szórakoztatásról van szó, hanem valami többről. Deborah Harkness mond valamit a világról. Azt mondja, hogy az " éjszaka árnyai" mindig elkísérnek. Lehetsz te erkölcsös ember vagy okkult boszorkány, szakmában kiváló vagy éppen semmihez nem értő senkiházi, a démonok, ördögök, boszorkányok mindig ott vannak veled. Bármit teszel, elkísérnek. Még az időbe is elszökhetsz, mint a regény főhősei, Deborah és Matthew, a vámpír teszi: visszalépnek Shakespeare korának Angliájába, hogy a múltban találják meg gyökereiket. Nem sikerül, mert a történelem is el van átkozva. Aztán arról is szól- legalábbis számomra- Az éjszaka árnyai című könyv, hogy ami látszólag gonosz és embertelen, az valójában nem akar gonosz és embertelen lenni. A gonosz- mint például a vámpír Matthew- igazából jó szeretne lenni, iga

Önnek mi a véleménye az Ájurvédáról? Az ősi indiai orvoslást a történelmi keresztény egyházak, főként a katolikusok, egyre inkább elfogadják. A karizmatikus keresztények okkultnak tartják. A hagyományos európai orvoslás szakemberei egyszerűen kuruzslásnak  bélyegzik, míg hívei fanatikusan imádják. De mit is tudunk az Ájurvédáról? Konkrétan nagyon keveset. Ezért kell elolvasni Dr. Vasant Lad könyvét, aki szépen, korrektül végigvezeti az Olvasót ennek az ókori gyógymódnak minden aspektusán: a diagnosztikán, a természetes gyógyszereken alapuló kezeléseken, a testi és mentális tréningeken ( pl. fiatalság megőrzése), az immunrendszer erősítésén, az állítólagos testi harmónia megteremtésén. A könyv tárgyilagos, szól a módszer korlátairól is. Ugyanakkor nem mehetünk el szótalnul amellett, hogy- semmit sem ír az alapokról. Miért higgyük azt, hogy az egészséges emberi testben valamiféle anyagi és spirituális harmónia uralkodik. Miért fogadjuk el a diagnózis felálításának ezt módját a ná

Talán Az eastwicki boszorkányok Updike legnagyobb karrier befutott regénye. Készült belőle  színdarab ( Magyarországon is bemutatták), musical, egész estés játékfilm, filmsorozat. A népszerűség tehát adott- és ekkor kezd el az ember gyanakodni. Vajon nem csúszott át a regény túlzott popularitásba? A közönséget mindig is érdekelte az okkultizmus. Azért érdekelte, mert tiltott gyümölcs. Tiltja a kereszténység, tiltják az iskolában a józanabb tanárok, s tiltja az ember józan esze: hiszen boszorkányok nem is léteznek, a tárgyakat nem lehet gondolat által elmozdítani stb. Ám az ember " játékos" énje is megszólal:hiszen ez csak egy könyv, egy film, itt minden megtörténhet, itt megeshetnek olyan dolgok, melyek a hétköznapi életben nem. És itt tévednek az okkult írók és filmesek. Egy regény nemcsak egy akármi könyv, egy film nemcsak egy látnivaló. A látottak-hallottak- könyvből olvasottak nagyon is beleégnek a tudatba, főleg a fiatalabb befogadók tudatába. És ezek a tudattartalmak

A miszticizmus soha nem megy ki a divatból. A modernkori  emberek szeretik érezni, hogy az általuk alkotott látható világ mögött ott lapul egy láthatatlan, mindenki által sejtett, de senki által nem tapasztalt szféra.És szeretnek ebbe a tudatba alaposan beleborzongani. Amíg a miszticizmus divatos lesz, addig a Da Vinci-kód által elhyresült bestselleríró, Dan Brown is divatos lesz. Könyveinek hőse, Robert Langdon mindenhezértő univerzális egyetemi professzor ( ahogy egy magyar krimisorozat- paródiában korábban elhangzott: úszik és kúszik és balettozik), valami technológiai zseni legújabb felfedezését elemzi és dicséri egy konferencián- csakhogy a zsenit megölik, kezdetét veszi a kalandok sorozata, melyet- át- meg átszőnek a rejtélyes szimbólumok. Az okkult miszticizmus eme kriminalizált diadalmenete pedig egy " elképesztő" fordulattal ér véget. Természetesen keresztényellenes éle is van a dolognak,hiszen enélkül hogy is lehetne a könyvet eladni... Na jó. Ennyi elég is. Sze

Felnőtteknek szóló mese? Gyermekeket felnőtté érlelő kalandtörténet? Mindkettő, ugyanakkor egyik sem... A címadás a hírpotáloknál mostanában divatba jött szokásra hajaz: adjunk az anyagnak minél hosszabb címet, hátha akkor jobban odafigyel rá a célközönség. Ettől eltekintve Romain Puertolas könyve messze nem hírpotál-kategória, sőt! kellemes, modern tündérmese, melyben egy asszony mindent legyőz, hogy nevelet lányát láthassa. Hiába tör ki a csúnya izlandi vulkán, hiába esküsznek össze az elemek a család ellen, az anya még repülni is megtanul, mégpedig tibeti szerzetesektől- és akkor itt, ezen a ponton megállunk. A meglehetősen hosszú című A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony című könyv ugyanis egyrészt multikulturális, másrészt okkult. Hogy miért multikulti, azt könnyű belátni, az európai anyának véletlenül pont arab nevelt lánya van. Az okkultizmusról pedig: az anya tibeti szerzetesektől tanulja a repülés művészetét. Harry Potter, csak fordítva. Így má

Rákos Péter: Önismeret dióhéjban. Jegyek, játszmák, álarcok című könyve- keresztény szemszögből vizsgálva- merő okkultizmus. Horoszkópok, aszcendens, humanisztikus asztrológia,ilyesmi....Ami pedig okkult, az de facto istenellenes, éppen ezért nem is szeretnénk bővebben ezzel a könyvvel foglalkozni.Asztrológia-ellenes vagyok. Vessen meg emiatt bárki. Az a kérdés azért felmerülhet, miért is gondolja valaki, hogy a sorsa meg van írva a csillagokban. Mert ha meg van írva, akkor hová van megírva, a csillagok felszínére? A csillagok mozgásába, a legtöbb csillag nem is mozog, a bolygók mozognak. Ez tehát logikátlan. Azonkívül, mint már mondtuk: okkult. Inkább nézd meg ezt a blogot: hirek168.blogspot.com xxxxxxxxxx Továbbra is keresünk Magyarországon található lakóingatlanokat. Ha rendelkezik ilyennel, és eladná, vagy bérbe adná azt, írjon a csaladokhoz@gmail.com címre. Adja meg elérhetőségét, meg azt, hogy melyik településen lakik, és érdeklődés esetén visszahívjuk. 

Az önismereti könyvek tarolnak Magyarországon. Ez részben jó, részben viszont rossz. Azért jó, mert azt jelzi, hogy az emberek kíváncsiak önmagukra, szeretnének magukról a tévézési és vásárlási szokásaikon túl valami mélyebbet is megtudni. Az viszont már nem jó, hogy a megjelent önismereti könyvek jelentős része az ezotéria irányába mozdul el. Az ezotéria- legalábbis amit annak neveznek- okkult dolog, mert az égi hatalmak közreműködését a földi boldogulás érdekében akarja felhasználni. Büky Dorottya és Feldmár András: A barna tehén fia című könyve egyáltalán nem ilyen. A Szerzők egy székely népmeséből indulnak ki, többezer éves forrásból táplálkoznak, s ennek tanulságait igyekeznek adaptálni a mai Olvasó számára. Életmódról és gondolkodásról, férfiakról és nőkről, házasságról és magányról, gyermeki és felnőtti lelkületről tanulhatunk nagyon sokat, ha elolvassuk ezt a rendkívül gördülékenyen olvasható, minden nagykorú számára nyugodalmas szívvel ajánlható könyvet. Székely tradíció és