Könyvekről mindenkinek

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Ennek a Hamish Machbeth- sztorinak kétfajta olvasata lehetséges. Egy könnyedebb és egy keményebb. A könnyedebb olvasat alapállása az, hogy egy jó hangulatú angol krimit olvasunk. Idegen utazók érkeznek a skóciai faluba, lakókocsijukkal letáboroznak a lelkészlak mögött. A férfi rendkívül nagyképű, de úri modorú, a hölgy pimasz modorú, mocskos szájú, de mindemellett sokkal emberibb. A falu lakói megkedvelik a sármos Seant, legalábbis eleinte. Aztán fordulatot vesznek a dolgok, Sean egyre antipatikusabb lesz, az asszonyok egyre jobban ellene fordulnak, aztán egy éjszaka holtan találják a titokzatos utazót. Ha így olvassuk a M.C. Beaton könyvét, igazán kellemes élményben lesz részünk, a gyanúsítottak köre széles, az olasz vendéglőstől a lelkész feleségéig bárki elkövethette a bűntényt. Van azonban egy másik, ezoterikusabb olvasat, mely szerint a zöld szemű, titokzatos modorú Sean valójában a Sátán. A Sátán, aki elveszi Wellington lelkész hitét, a derék pap annyira kiábrándul Istenből,