Könyvekről mindenkinek

A túlvilági utas. Humoros és hátborzongató elbeszélések a XX-XXI.századból című könyv a magyar irodalom legnagyobb alkotóinak tollából tartalmaz válogatott elbeszéléseket. Ami a műveket összeköti, az a humor. Mert van a magyar irodalomtörténetnek egy kedélyesen anekdotázós, vicces, mondhatni: erősen röhögtető " vonala" is. Meg hátborzongató is. Az irodalomtörténészek megvetően a " szórakoztató" kategóriába sorolják ezen műveket. Nem kellene. A Pozsonyi Ádám által szerkesztett könyvben Jókai, Kosztolányi,Móra és társaik bebizonyítják, hogy igenis volt humoruk. Az alábbi könyvajánlóban minden novelláról írok egy-egy mondatot, afféle reflexiót.  Lauka Gusztáv:Mulatság a vasúton Pesttől Vácig.A tömegközlekedést már a 19.században sem tartották tökéletesnek. Az omnibuszon rettentő idegesítő emberek is utaztak. Nagy Ignác:Fürdői képecskék.Engem a novella végén feltűnő  fiatalember szerelmetesen bájos félműveltsége késztetett röhögésre. Vas Gereben:A megfogott vendég. A ka...

 Mielőtt ezt a könyvet kézbe vettem, s kinyitottam volna az első oldalon, két, kissé aggodalmas kérdést tettem föl magamnak. 1. Lehet-e még újat mondani Jókai Mórról? Nem lehetséges, hogy az elmúlt idők irodalomtörténészei már mindent megírtak a magyar irodalom ikonikus alakjáról? Tud-e még bármi újat közölni az érdeklődő olvasóközönséggel a 20.század végének irodalomtörténésze? Nagy Miklós:Jókai Mór cím könyve azt bizonyítja, hogy igen.Az egyes témákkal, területekkel kapcsolatban számtalan rész-megállapítás helyezi új megvilágításba a folyamatokat, nyelvi elemeket,történelem-értelmezést és nem utolsósorban a feledhetetlen Jókai-karaktereket.  2. A másik aggodalmam a következő volt:a modern irodalomtudomány más réges-régen túl van az egyoldalú történeti megközelítésen. Lehet-e olyan tudományos könyvet írni, melyben fellelhetők a modern irodalomtudomány eredményei, de azért megőrződnek a történeti szemlélet pozitív elemei is? S ha igen, lehet-e ilyen könyvet írni 19.századi, al...

 A huszadik század első felében Jókai Mór maga volt a magyar prózairodalom. Senki nem kérdőjelezte meg írói nagyságát, generációk nőttek fel nagyszerűbbnél nagyszerűbb könyvein. Aztán eljött a második világháború vége, egyben a kibontakozó hidegháború kezdete. Magyarországon a kultúra és a könyvkiadás irányítását a kommunisták ragadták magukhoz. Ők meglehetősen gyanakodva fogadták Jókai Mór írói életművét és személyiségét. Reakciósnak, túl polgárinak tartották, inkább a kortárs szocialista-realista irodalomra helyezték a hangsúlyt. Az 1960-as években aztán oldódott a Jókait ( is) körülvevő fagyos légkör, újra elkezdték könyveit kiadni ( egész sorozatot szenteltek életművének), Jókai a legolvasottabb magyar íróvá vált- halála után több, mint öt évtizeddel. Lengyel Dénes könyve hosszú idő után az első olyan munka volt, mely beható módon, magas szakmaisággal, de a művelt laikus Olvasó számára is érhető módon elemezte a Jókai-életmű egészét. Lengyel Dénes irodalomtörténeti műve maga is...

Nagyon népszerű,a magyar irodalom alapművei közé tartozó regény. Íme,gy rövid tömör olvasónapló. I.Egy különc 1822-ből A Törikszakad fogadóban találkozik egymással Kárpáthy János úr és Kárpáthy Abellino. Béla pénzt kér nagybátyjától, de az nem ad. Legfőbb kifogása, hogy Abellino, azaz Béla, párizsban költi el a pénzt. Az unokaöccs bosszút fogad.  II. Alku egy élő ember bőrére Párizsban Abellino kölcsönt próbál kérni Monsieur Griffardtól, az egyik legnagyobb bankártól. Kiderül, a bankár mindenről értesül, ami János úr közelében történik. Leendő öröksége rovására hitelez Abellinonak, egymillió frankot.  III.Rouseau sírjánál Az ermenonvelli-i erdőben három magyar ifjú sétál: Miklós, István és Rudolf. a nagy fraia filozófus sírjához mennek. Találkoznak egymunkással, aki szintén oda igyekszik. Leróják kegyeletüket, de a sír rendkívül rossz állapotban van. Vita robban ki, fejlúdhet-e Magyarország. Megállapodnak, holnap elmennek az ifjú óriások klubjába. IV. Az ifjú óriások  Pár...

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz.  A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miut...

 Jókai Mórt a kulturális köztudat elsősorban regényíróként tartja számon. Kevesebben tudják,hogy a "nagy mesemondó"kiváló elbeszéléseket,novellákat is írt. Ezekből tett közre kitűnő válogatást a Populart Kiadó Diák-és Házikönyvtár sorozata. Nézzünk meg egy párat ezekből az elbeszélésekből!A Nepean-sziget egy kalandos történet,fűszerezve némi romantikus miszticizmussal,ami rendkívül egyedivé teszi a művet. Ez a sziget afféle száműzetési hely,rettenetes bűnök (pl.apagyilkosság,kannibalizmus) elkövetői kerülnek ide,no meg azok,akiket a kormányzó el akar tüntetni. A szigeten az amúgy sem egészséges lelkületű emberek teljesen elállatiasodnak. Egy este fiatal lányt hoznak ide csónakkal. A lánynak hamar akad pártfogója,de visszanyerheti-e szabadságát az,akitől minden hatalom meg akar szabadulni?Külön ajánlom az Olvasó figyelmébe a dzsungel növényzetének rendkívül alapos,ugyanakkor élettel teli leírását.  Különös,hosszú címe van a következő elbeszélésnek:Hol leszünk két év múlva?avag...

 A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át.  E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről.  Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett.  Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is o...

 Jókai:Sárga rózsa című regényével vonult be teljes jogú tagként a magyar irodalom hatalmas seregébe a tiszántúli magyar puszta,a Hortobágy. Gulyások és csikósok,juhászok és kocsmárosok,marhakereskedők és révészek alakja kavarog előttünk,s ezen csodálatos kavargás közege,éltető tája a magyar puszta. A cselekmény egy igazi féltékenységi történet. Decsi János gulyásbojtár hazajön a katonaságból. Szerelme,a kocsmárosék lánya,a szépséges Klára,aki nem szereti,ha kisasszonynak hívják,odaadta ugyanazt a sárga rózsát a csikósbojtár Lacza Ferkónak,mint amit neki adott. Ráadásul ismeretlen eredetű fülbevalók is pompáznak a lányon,Klára azonban azt állítja,hogy ezek azok az ékszerek,amiket János vett neki,csak meg vannak futtatva arannyal. János bojtár hiszi is,meg nem is,amiket Klára mond. A lány ekkor cselt vet be. Egy cigányasszonytól kapott gyökereket,melyek állítólag szerelemkeltésre is jók. A lány belefőzi ezeket János borába. Mit tudja azt Klára,hogy ezek mérgező gyökerek! Közben a gu...

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka...