Könyvekről mindenkinek

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz.  A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miután az író

 Jókai Mórt a kulturális köztudat elsősorban regényíróként tartja számon. Kevesebben tudják,hogy a "nagy mesemondó"kiváló elbeszéléseket,novellákat is írt. Ezekből tett közre kitűnő válogatást a Populart Kiadó Diák-és Házikönyvtár sorozata. Nézzünk meg egy párat ezekből az elbeszélésekből!A Nepean-sziget egy kalandos történet,fűszerezve némi romantikus miszticizmussal,ami rendkívül egyedivé teszi a művet. Ez a sziget afféle száműzetési hely,rettenetes bűnök (pl.apagyilkosság,kannibalizmus) elkövetői kerülnek ide,no meg azok,akiket a kormányzó el akar tüntetni. A szigeten az amúgy sem egészséges lelkületű emberek teljesen elállatiasodnak. Egy este fiatal lányt hoznak ide csónakkal. A lánynak hamar akad pártfogója,de visszanyerheti-e szabadságát az,akitől minden hatalom meg akar szabadulni?Külön ajánlom az Olvasó figyelmébe a dzsungel növényzetének rendkívül alapos,ugyanakkor élettel teli leírását.  Különös,hosszú címe van a következő elbeszélésnek:Hol leszünk két év múlva?avag

 A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át.  E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről.  Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett.  Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is olvashatjuk- mert ah

 Jókai:Sárga rózsa című regényével vonult be teljes jogú tagként a magyar irodalom hatalmas seregébe a tiszántúli magyar puszta,a Hortobágy. Gulyások és csikósok,juhászok és kocsmárosok,marhakereskedők és révészek alakja kavarog előttünk,s ezen csodálatos kavargás közege,éltető tája a magyar puszta. A cselekmény egy igazi féltékenységi történet. Decsi János gulyásbojtár hazajön a katonaságból. Szerelme,a kocsmárosék lánya,a szépséges Klára,aki nem szereti,ha kisasszonynak hívják,odaadta ugyanazt a sárga rózsát a csikósbojtár Lacza Ferkónak,mint amit neki adott. Ráadásul ismeretlen eredetű fülbevalók is pompáznak a lányon,Klára azonban azt állítja,hogy ezek azok az ékszerek,amiket János vett neki,csak meg vannak futtatva arannyal. János bojtár hiszi is,meg nem is,amiket Klára mond. A lány ekkor cselt vet be. Egy cigányasszonytól kapott gyökereket,melyek állítólag szerelemkeltésre is jók. A lány belefőzi ezeket János borába. Mit tudja azt Klára,hogy ezek mérgező gyökerek! Közben a gulyán

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka