Könyvekről mindenkinek

 Clare Mackintosh a modern bűnügyi irodalom egyik legnagyobb alakjává nőtte ki magát. Történetei izgalmasak,kacifántosak, a történetmesálás pedig kifejezetten innovatív, ugyanazt az eseménysort, folyamatot, mindig több nézőpontból látja és láttatja az Olvasóval. A Nyugodj békében! című könyve tele van váratlan fordulattal, az olvasó csak csettint és ámuldozik: hogy én erre miért nem jöttem rá?? A történetmondás nemlineáris, nem a kronológiai sorrendben ismerjük meg a dolgokat, az alábbi spoilerben mégis időrendben haladunk. Annál nagyobb lesz a meglepetés, amikor a Kedves Látogató kézbe veszi a könyvet.  A fiktív történet napjainkban játszódik, Nagy-Britanniában.Tom és Caroline Johnson kisvárosban élnek,és a tehetős embere közé tartoznak: már három generáció óta tulajdonukban áll a legjobb autószalon. Felnőtt lányuk, Anna, egyetemre jár. Egy szép napon Tom Johnson kiautókázik a közeli tengerpart legmagasabb sziklájára, szépen leveszti a karóráját, majd leugrik a szikláról. Mindenki meg

 Szita Györgyről, mint íróról, szinte semmit sem sikerült megtudnom. Magánnyomozás című könyve viszont remek, eleven, izgalmas bűnügyi regény. De annál jóval több:egyfajta látlelete, lenyomata a késő Kádár-korszak Magyarországának, megjelennek benne a hanyatló kommunizmus jellegzetes karakterei és élethelyzetei. Érdemes tehát a könyvet történészeknek is elolvasniuk. Ebben a rövid könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilert közlünk a könyvről,s megpróbálunk egy kisé mögé nézni a cselekménynek.  A fiktív történet Magyarországon játszódik, valamikor az 1980-as évek közepén. Varga Sándor, a környék leginnovatívabb, de meglhetősen ellentmondásos jellemű agrárszakembere, nyomtalanul eltűnik. A rendőrság két hónap megfeszített nyomozati munka után még odáig sem jutott, hogy a holttest előkerüljön. Vargát tehát nem nyilvánították holtnak. Tóth százados szakmai lelkiismeretét nem hagyja nyugodni az ügy, és elhatározza: magánnyomozásba kezd. Megpróbálja megtudni, milyen ember (volt) ez a Varg

 Bernadette Devlin baloldali politikus,mai napig fontos szerepet játszik az ír baloldali politika menetében. A lelkem ára című önéletrajzi könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Nagy-Britinnia,Észak-Írország és Írország 20.századi politika-és társadalomtötténeti tényei,folyamatai iránt. Nem árt némi háttérismeret az olvasáshoz:kik voltak 1945 után Nagy-Britannia miniszterelnökei,milyen politikai folyamatok határozták meg Nagy-Britannia és Írország viszonyát,stb. Devlin műve a szó eredeti értelmében vett memoár:szubjektíven látja a történelmet s benne saját szerepét. A személyes sors és az ország sorsa folyton egymásba fonódik,ettől,no meg a cselekmény rendkívüli dinamikája miatt lesz rendkívül élvezetes,olvasmányos ez a könyv. Külön érdekesség a mű keletkezéstörténetében, hogy A lelkem ára című könyvet eredetileg a Szerző édesanyja kívánta megírni, csak neki- romló egészségi állapota miatt- erre már nem maradt ereje.  Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy van a műnek egy

 Nagyon-nagyon felelősségteljes írói feladatot kapott Sophie Hannah:tovább írni Agatha Christie-nek, a Krimi Királynőjének gyik legzseniálisabb karakterét. Poirot történetei tehát tovább folytatódnak- sophie Hannah ugyanis nagyon jól megoldotta a feladatot. A háromnegyed rejtélye című könyvet akár maga Agatha Chritie is írhatta volna. Ebben a könyvajánlóban, szokásunk szerint, egy rövid spoilert közlünk, de arra kérek minden krimirajongót, ne hagyja ki ezt a könyvet, remekül sikerült. Ajánlom minden krimi-, és Agatha Christie-rajongónak!  Hercule Poirot rettenetesen fel van háborodva. Valaki ugyanis hamis leveleket küldözget a nevében. Négyen kaptak ilyen levelet: Sylvia Rule, John Mccrodden,Annabell Treadway, Hugo Dockerill. mindegyik levélben ugyanaz az üzenet áll, elképesztően rossz helyesírással: megvádolják a címzettet, hogy megölte Barnabas Pandyt. A négy címzett közül eleinte csak az igen-igen furcsa természetű, moondhatni: kissé depressziós, és nagy kutyarajongó Annabell hiszi

 A.A.Milne neve, remélhetőleg, ismerős a legtöbb magyar Olvasó számára...Bizony, a Micimackó írója " közönséges" újságíróként és bűnügyi regényíróként kezdte, mielőtt remekművét megírta volna, ezen műfajokban alkotott bestsellereket. A micsoda négy nap! angol krimi, Karinthy Frigyes frodításában, úgyhogy az egy mondatra jutó nyelvi játékok, ironikus szókapcsolatok száma megközelíti a végtelent. Milne könyve úgy angol krimi, hogy közben parodizálja is műfaját. E rövid könyvajánlóban spoilert közlünk a könyvről, de egyetlen pillanatra se felejtsük el, hogy Karinthy magyarításában ismerjük a művet. A szimpla cselekményleírás itt édeskveset mond.  A történet az 1920-as- 30-as években játszódik, Angliában.Jenny, egy fiatal, katonatiszti családból származó huszonéves lány, minden bátorságát összegyűjtve felkeresi jogos örökségét, azaz nagynénje elegáns bérházát. Csakhogy Jane néni holttestét találja ott, akinek semmi keresnivalója nem volna azon a környéken, lévén,hogy a néni nem v

 Alessandro Manzoni a 19.századi olasz romantika vezéralakja,Jókai kortársa. Jegyesek című regénye bevonult az európai irodalomtörténetbe. Magyarországon talán kevésbé issmerik ezt a kónyvet,sőt,irodalomtanításunk az egyénként igen eredeti személyiségű íróról is megfeledkezett. Ezért közlök most itt,ebben a kónyvajánlóban,egy rövid spoilert.  Az író,azaz Manzoni,éppen egy tizenhetedik szazadi itáliai kéziratot tanulmányoz. Nem sok öróme van benne:a krónika tele van stilisztikai hibákkal,nyelvezete durva, ömlengö,dagályos,mondatai végtelen hosszúak,olykor logikátlanok. Valami azonban van ebben a történetben,ami megfogja a 19.század íróját. Manzoni levéltári kutatásokat végez,elolvas sok könyvet a 17.századi Itália történelméről,utánajár a krónikában szereplő személyeknek,végül alapos háttértudással  felfegyverkezve belevág a történetbe. Amely egy csodálatos,igazi 19.századi tájleírással kezdődik,melyből a Comoi-tavat és vidékét,a különleges Fűrészhegyet ismerhetjük meg.A jámbor és békés

 Robin Cook az orvoskrimi műfajának talán legnagyobb alkotója,minden könyve bestseller lett a nemzetközi piacon. A Halálfélelem a megszokott erejű és mennyiségű izgalommal ajándékozza meg az Olvasót,ugyanakkor kicsit ki is tekint az orvoskrimi műfajának megszokott sablonjaiból. Lássunk egy nem túl terjedelmes spoilert erről a kitűnő könyvről! Dr.Jason Howard az USA egyik legnagyobb városában,Bostonban dolgozik,a Jó Egészség Klinikán. Páciensei-akik általában a középkorúak és az idős középosztálybeliek közül kerülnek ki-megmagyarázhatatlan módon kerülnek rosszabb állapotba,gyakran hirtelen,minden előzmény nélkül súlyos betegek lesznek,majd a szövődményekbe belahalnak. Cedric Harring például,akinek étrendjében túl sok a koleszterin,életmódjában pedig kevés a mozgás,a vállalata által előírt éves orvosi alkalmasságin még teljesen normális értékeket mutat. Néhány hét múlva,a zsúfolt bostoni forgalomban vezetve,igen heves mellkasi fájdalomra panaszkodik. Még eljut a kórházig,ott felhajt a já

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak