Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme: Mi segíti a világ stabilitását? Nekem nagyon rokonszenves, ha valaki humorosan, mégis szakszerűen szól tudományos kérdésekről. Közelebb hozza az érdeklődő Olvasóhóz a tudományok sokszer nem könnyen megérthető igazságait, lehetővé teszi a személyes reflexiót, egyfajta otthonosság-érzést sugároz, és felkelti a fiatalok figyelmét az adott téma iránt ( ez utóbbi talán a legfontosabb). A hálózatkutatás bizony nem egykönnyen megérthető új tudományág, hiszen gyökeresen át kell alakítani, ki kell nytni hozzá gondolkodásunkat, új paradigmák segítségével kell megértenünk az eddig ismert rendszereket- sok jelenségről pedig el kell fogadnunk, tudmányos bizonyítékok által, hogy nem egyszerűen adatok és információk véletlenszerű halmaza, hanem rendszer. Csermely Péter kitűnő könyve, A rejtett hálózatok ereje, kitűnő humoros bevezetés- és egyben remek monográfia- mindazok számára, akik érdeklődnek a hálózatkutatás iránt. Vannak itt emojik, ahogy ma mondanánk, vicces lábjegyzetek, a s

 A hagyományos közgazdaságtudománynak két fő ága van:a makroökonómia és a mikroökonómia. Vannak azonban a közgazdaságtannak olyan területei, melyek mindkét szakmai ágazattal kapcsolatban állnak, sőt, interdiszciplináris módon más tudományok eredményeit, módszereit is bevonják vizsgálódásuk körébe.A fogyasztáskutatás ezek közé tartozik. Számba veszi, mit és mennyit fogyasztunk, felteszi a kérdést, milyen gazdasági-történelmi-pszichológiai okok magyarázzák fogyasztásunk sajátosságait. Igen erős kapcsolata van a gazdaságpszichológiával, a tudományág empirikus eredményei a pszichológiában alkalmazott kísérleti módszerekkel születtek meg.  Dan Ariely és Jeff Kreisler arra válalkozott könyvében, hogy megértesse velünk, közgazdaság iránr érdeklődő laikusokkal, hogy mit, mennyit és miért fogyasztunk, milyen érzelmek befolyásolnak bennünket vásárláskor, mire tartunk igényt az eladó részéről, miért érezzük olyan csábítónak a nagyáruházak akcióit. A (túl)költekezés pszichológiája segít nekünk abb

 Julia Shaw német-kanadai pszichológus kutatási területe az emlékezet. Pontosabban:azt kutatja,hogyan és miért alakulnak ki az emberekben hamis emlékek-például arról,hogyan születtek,hogyan történt egy büncselekmény,hogyan talákkoztak híres emberekkel,stb. Emlékezeti illúziók című könyvében összefoglalja addigi kutatásainak eredményeit.  Megtudhatjuk,mi a szemantikus emlékezet és az epizodikus emlékezet,s hogy melyik hogyan torzul. Egyáltalán:arra az alapvető kérdésre is választ kapunk,jó-e az az embernek,ha pontosan vagy pontatlanul emlékszik. Milyen szinten manipulálható az emlékezet?-tesszük fel a kérdést-Tényleg lehetséges olyan emlékeket elültetni az ember elméjébe,melyeknek semmi valóságalapjuk nincs?Jómagam kissé borzongva olvastam a gyermekekkel végzett,"Tea Károly herceggel"című új-zélandi kísérletet,s elképedtem az eredményen:egy háromhetes manipuláció után a hatévesek 31,a tízévesek 10 százaléka hitte azt,hogy valóban teázott a brit trónörökössel. Ugyanez lehetsége

 Mindannyian emlékszünk dolgokra, és mindannyian felejtünk el dolgokat. Alan Baddeley könyve nemcsak azért hasznos, mert feltárja az emberi emlékezet mélyebb struktúráit, hanem azért is, mert ötleeketet ad mindazoknak, akik saját emlékezet-problémákkal küzdenek, vagy pl. olyan gazdasági ágazatban dolgoznak, ahol az emlékezetnek fontos szerepe van. Az emberi emlékezet című könyv nyelvezete azonban erősen szakmai, elsősorban psszichológusoknak készült.  Az első nehézség már az "emlékezet" szó definíciójánál felmerül. Baddeley szerint úgy közelíthetjük meg legjobban az emlékezet fogalmát, ha olyan betegeket vizsgálunk, akiknek emlékezete teljesen sérül vagy hiányos. Egy negyvenes éveiben járó televíziós műsorvezető példáján ismerhetjük meg az emlékezet ( s annak elvesztése, az amnézia), jelentőségét. Baddeley fiktív kísérletbe fog, emlékezetdobozt készít, majd felteszi a kérdést: mi volna a legfontosabb ,amit ebbe a dobozba beletenne. Melyek azok a kérdések, melyek az emberi eml

 Karl R. Popper könyve 1935-ben jelent meg,s tudományos körökben elég nagy vihart kavart. Popper ekkoriban még a tudományos szamárlétra alját taposta,sok idősebb tudós már azt is zokon vette,hogy ilyen fiatalon ennyire átfogó és vitatható témával foglalkozik.  Popper:A tudományos kutatás logikája című műve ugyanis megkérdőjelezte azt,hogy a tudomány által elért eredmények valamiféle abszolútumot jelentenének. Szerző szerint ezek az eredmények roppant változékonyak,egymást érik,egymással vitatkoznak,véglegessé azonban nem válnak. 21.századi fejjel gondoljunk csak arra,hogyan változtatta meg az emberi működésről alkotott képet a genetika.  A másik nagy állítása Poppernek méginkább kiverte a biztosítékot az akkori idők nagy koponyáiban. Popper ugyanis azt állította,hogy nem elég egy tudományos eredményt igazolni. Annak az eredménynek cáfolhatatlannak kell lennie. Merthogy könnyebb egy elméletet mérésekkel vagy kísérletekkel igazolni,mint azt bebizonyítani,hogy ilyen és ilyen körülmények k

A könyv a DAB Endokrinológiai Munkabizottsága 1983.május 27-én tartott kerekasztal-konferenciájának előadásait tartalmazza. A Diabétesz nagyon fontos téma, sajnos, a kötet megjelenése óta eltelt több, mint 30 évben gyakorisága semmivel sem csökkent. Éppen ezért mindenkinek ajánljuk, aki szakemberként valamilyen szinten közreműködik a diabéteszes makroangiopátia gyógyításában. Olvashatunk a könyvben a hiperlipoproteinémia prevalenciájáról, a nem-inzulin-dependens cukorbetegségről, a postprandiális lipémia és a post-heparin-lipoprotein-lipáz aktivitása közötti összefüggésről. Részleteiben megismerhetjük a Joslin-klinikán 1935-1980.között végzett kutatásról, melyet I.típusú cukorbetegekkel végeztek. Kitér az előadó a stressz, a személyiség illetve cukorbetegség összefüggéseire, melyet Roseman kutatásainak bemutatásával támaszt alá. Megismerhetjük a különböző szakmai véleményeket azzal kapcsolatban, hogy a diabéteszes makroangiopátia lokalizációjában különbözik vagy nem különbözik a nem

Minden írónak van egy kísérletező korszaka. Amikor még nem tudja, mely műfaj, mely hangnem, mely tematika hozza meg számára az igazi hírnevet ( van olyan író, akinek csak ilyen korszaka van...). Szóval, a világhírű sci-fi író, Ra Bradbury sem úgy kezdte, hogy minden készen volt. Ő is keresgélte helyét azon a hatalmas piacon, amit " amerikai irodalom"- nak hívnak. Az Októberi vidék című könyv Ray Bradbury krimijeit és kíséretet-novelláit tartalmazza. A Bradybury-s milliő már megvan: a halál állandó közelsége, folyton ősz és tél, depresszió és melankólia, világformáló bölcsesség, mely szorult helyzetekből kihozza az embert, a jellem, mint rejtett dimenzió- a fiatal Bradburynek már volt világlátása, formavilága még nemigen.  Egy farmerről kiderül, hogy ő maga a halál, aki a szomszédokat pusztítja. Két idős asszony, igazi falusi pletykafészkek, megidézik volt szerelmüket, és sötét erőkkel szövetkeznek annak érdekében, hogy követhessék őket. Emberek megtanulnak repülni, pontosa

Két kitűnő tanulmány egy kötetben. Heller Ágnes a könyv megjelenése idején a magyar filozófiatudomány egyik reménysége volt. Az ösztönök illetve Az érzelmek elmélete ennek megfelelően lenyűgözően okos, és elképesztően tudományos. Heller Ágnes arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ember ösztönlény-e. Azaz: az érzelmek és az inttelektus az ösztönből fejlődtek-e ki, vagy egészen önálló emberi " jellemvonásoknak" tekinthetők. A tét óriási. Ha ugyanis az ember ösztönlény, akkor voltaképpen bizonyítást nyert az evolúció. Ha nem, akkor az ember egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható lény. A 21. századi keresztény Olvasó számára ez egészen triviálisnak tűnik, mi a jó válasz, de Kádár idején, a materializmus tombolásakor efféle kérdéseket még felvetni sem volt ildomos. Heller Ágnes nagyon érdekes végkövetkeztetésre jut. elutasítja az ösztönök meglétét tagadó, illetve az ösztönök egyeduralmát hirdető pszichológiai elméleteket. Szerinte az ember ösztön- maradványokkal rendelkezik,