Bejegyzések

Milan Kundera címkéjű bejegyzések megjelenítése

Milan Kundera:Azonosság

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

Milan Kundera:Elárult testamentumok

 Milan Kundera könyve minden igényt kielégítő, magas szintű esszégyűjtemény. Az írások többsége az irodalom és zene kapcsolatával foglalkozik, de akadnak itt igencsak töprengésre késztető gondolatok közép-európaiságról, a régió történelméről, politikáról, az emigráns irodalmárok helyzetéről és még sok másról. Az Elárult testamentumok gondolatilag igen gazdag könyv, nincs módunkban, hogy egy rövid könyvajánlóban összefoglaljuk a tartalmát. Inkább csak néhány markáns gondolatot mondanánk el erről a könyvről, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy elgondolkoztassuk, intellektuális erőfeszítésre késztessük a majdani Olvasót.  Irodalom és zene Kundera szerint, bár irodalom és zene esztétikája különbözik, mégiscsak akadnak párhuzamok, pl. alkotók egyéni sorsában. Jómagam annyit fűznék ehhez, hogy a különböző művészeti ágak esztétikailag különböznek ugyan, lényegüket tekintve mégis egyek. Aki verset olvas, vagy Bach-fúgát hallgat, vagy Janacek- opera szövegének elemzésén töri a fejét, az mind

Mit tehet egy író, ha rosszul fordították a könyvét?

Vigyázni kell ám a műfordításokkal! Milan Kundera Cseh író egy francia kiadónak engedélyezte a Halhatatlanság című regénye megjelentetését. Alig hitt a szemének. Nem ismert rá a saját könyvére. Odaveszett az bizonyos sejtelmes kunderai próza, lett belőle tucatregény. Nyugat nem értette meg Közép-Európát, immár sokadjára. Kundera nem nyugodott bele a kudarcba. Visszafordítta a könyvet, majd újból lefordította, és egyedül hiteles francia fordításként ismerette el. Saját maga garantálta a minőséget. Azért, ha belegondolunk, Kundera ezt megteheti, mert ő már jegyzett ebben az irodalmi szakmában, stb. Egy első- vagy második könyves magyar író megtehetné ugyanezt? Talán igen, talán nem. Az adott kiadónál biztosan elásná magát, de lehet, hogy más kiadók meg tárt karokkal fogadnák. Nem tudom. Ha az én könyvem járna így, nem biztos, hogy mernék morogni. Túl sok pénz forog kockán. Vagy nem tudom.