Könyvekről mindenkinek

 Szélesi Sándor könyvét azoknak ajánljuk, akik egyformán szeretik a történelmet és a krimit. A szellemtáltos legendája című, rendkívül izgalmas könyv egyszerre repít vissza a múltba, és kínál izgalmas, 21.századi  történetet. Méghozzá egyszerre, szinkronikus szerkesztéssel! Ez emeli ki A szellemtáltos legendáját a hasonló témájú könyvek közül. Ami a történelmet illeti: utazunk a római időkbe, amikor a Dunántúl még Panonnia provincia volt, ám a kegyetlen rabló markomman seregek támadást intéztek a terület ellen, és tönkreverték a rómaiakat. Két menekülő legionárius pedig elássa kincseit- nem biztos, hogy mindketten életben maradnak. Aztán közeledünk a jelen felé:a 13.században tatár hadak dúlják Magyarországot, egy kis csapat a mocsárba menekül, ám túl hamar feladják, mennének vissza a menedékül szolgáló barlangból, mind odavesznek, az a kevés, aki megmenekül, minden értékét hátra kell ,hogy hagyja. A 15.században pedig Hunyadi Mátyás királyunkkal találkozunk, akinek bizony megtetszett

 Wilbur Smith a kalandregény modern nagymestere. Kitűnő stílusérzék,könnyed,mégis igényesnek ható stílus jellemzi könyveit. Jó példa erre A hetedik tekercs című alkotása is,ami hamar nemzetközi bestsellerré lett. Royan,a kitűnő régésznő és Nicholas,a fiatal,jóképű és dúsgazdag mecénás-ahogy az már kalandregényekhez illik,szeretik egymást,de félnek bevallani érzéseiket-rábukkannak egy Taita nevű,ókori egyiptomi szolga feljegyzéseire. A tekerecsek homályosan említést tesznek Mamose fáraó sírjáról is. A két fiatal úgy dönt-talán elhamarkodottan-hogy expedíciót indítanak és megtalálják a sírt. Csakhogy mintha Taita szelleme folyton akadályozná őket céljaik elérésében. Szellemek,ijesztő jelenségek,dúsgazdag amerikai vetélytárs felbukkanása-lehet,hogy Egyiptom magába zárja titokzatos kincsét? Vagy lehetséges,hogy nem is okkult szellemi erők,hanem nagyon is emberi szándékok ijesztik el a régészeket? Wilbur Smith könyvét elsősorban azoknak az Olvasóknak ajánljuk,akik szeretik a feszültségtelje

Bóna István könyve elsősorban régészeknek és régészet szakos hallgatóknak készült, mégis, ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyarság középkori történelme iránt. Az Árpádok korai várairól című munka két részből áll: egy több, mint 70 oldalas bevezető tanulmányból, illetve a várak régészetileg pontos rajzaiból. Bóna István elsősorban azt kifogásolja, hogy az Árpád-kori magyar történelmet még mindig a mítoszok befolyásolják, elsősorban a Bóna által " nagy képzelőerővel megáldott vagy megvert"Anonymus nézetei. Ezért a középkorral foglalkozó történettudomány megpróbálja a régészet eredményeit alárendelni saját elméleteinek, még akkor is, ha a tárgyi leletek ellentmondanak egy-egy történészi koncepciónak. (Recenzens itt hiányolja, hogy nem esik szó a kivételekről...).Bóna István szerint a várkutatás elsősorban régészeti, nem pedig történészi feladat. Bóna ezek után részletesen elemzi az Árpád-korból- vagy állítólag onnan- fennmaradt várakat. Megkülönböztet római falakkal

László Anna:Felépítjük Bábel tornyát című könyve a magyar irodalom nagyszámú Elfelejtett Zseniális Alkotásai-nak egyike. A könyv egy kisregényt, valamint elbeszéléseket tartalmaz. A címadó kisregény hőse Miklós, egy húszas évei elején járó átlagos magyar fiatalember. Amikor az újságban azt olvassa, hogy régészek megtalálták a bibliai építménynek, Bábel tornyának maradványait, azonnal elhívást érez: fel kell építenie azt a tornyot, helyre kell állítania, amit az évszázadok leromboltak. Csapatot toboroz, melynek felépítése a hatvanas évek anarchisztikus jellegét tükrözi:nincsenek vezetők, nincsenek utasítások, mindenki szabadon dolgozik, s ha nem dolgozik, hát nem dolgozik, a többiek majd eltartják. Persze, már az építkezés elején konfliktusok robbannak ki, aztán bekövetkezik a tragédia: egy bedrogozott lány meghal. A munka káoszba fullad. A regény a naivitás, az utópizmus lehetetlenségét bizonyítja. A 68-as nemzedék reményeit siratja- de legalább elsiratja, még a hetvenes évek közepén