Könyvekről mindenkinek

 Leonardo Sciascia (1921-1989) a modern olasz irodalom egyik legérdekesebb alakja. Volt újságíró, baloldali politikus ( az Európa Parlamentbe is bejutott). Igazi hazája Szícília. Sciasciának magyarul is több műve megjelent, érdemes éeltművét alaposabban tanulmányozni.  mindjárt el isk ezdhetjük Az ember, aki nem emlékezett semmire című kisregénnyel! Élvezetes, izgalmas, mind az emberi természetről, mind a politika természetéről sokat megtufdunk belőle.  Egy kis spoilert adok a könyvről, ahogy azt már megszoktuk, utána pedig lehet érdeklődni a könyvtárakban, antikváriumokban.  Az igaz történet alapján írt kisregény cselekménye valaimikor az 1920-as években játszódik, Olaszországban. Ahhoz, hogy a történetet megértsük, tudnunk kell, hogy még az első világháború után tíz évvel is kerültek elő olyan emberek, akiket a háború sodort el szülőföldjükről: fogságba estek, vagy sebesülten feküdtek valahol, vagy új életet próbáltak kezdeni az ország valamely más táján, stb. Ezt feltétlenül tudnunk

 George Sava ( 1903-1996) Londonban magánpraxist folytató sebészorvos volt. Csengettek című könyve az 1930-as évek nagy orvosi sztorijaiból ad közre néhányat, persze, hogy autentikus legyen, mindegyiknek Sava doktor a főhőse. Megannyi megható emberi történet,félreértéseken alapuló humor, orvosi kudarcok és sikerek, új eljárások és bevált módszerek adaptálva a 20.század harmincas éveinek világához- 19 történet, realista módon leírva. A Csengettek című könyv olvastatja magát, ha egyszer elkezdtük, nincs az a pénz, amiért letennénk. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány történetet kiemelünk a sokból, reflektálunk ezekre, hogy így faragjunk kedvet az olvasáshoz. Irodalomtörénetileg annyit érdemes mondani, hogy az 1930-as években kezdett megjelenni a brit könyvpiacon az orvosi bestseller. Sava könyve is az lett, ám igen magas színvonalú és nagyon életszerű, tekintve, hogy praktizáló orvos eseteiből állt össze.  A Meghasadt a szíve, némileg spoileres című novella főhőse öt olasz, akik egyszerr

 Alessandro Manzoni a 19.századi olasz romantika vezéralakja,Jókai kortársa. Jegyesek című regénye bevonult az európai irodalomtörténetbe. Magyarországon talán kevésbé issmerik ezt a kónyvet,sőt,irodalomtanításunk az egyénként igen eredeti személyiségű íróról is megfeledkezett. Ezért közlök most itt,ebben a kónyvajánlóban,egy rövid spoilert.  Az író,azaz Manzoni,éppen egy tizenhetedik szazadi itáliai kéziratot tanulmányoz. Nem sok öróme van benne:a krónika tele van stilisztikai hibákkal,nyelvezete durva, ömlengö,dagályos,mondatai végtelen hosszúak,olykor logikátlanok. Valami azonban van ebben a történetben,ami megfogja a 19.század íróját. Manzoni levéltári kutatásokat végez,elolvas sok könyvet a 17.századi Itália történelméről,utánajár a krónikában szereplő személyeknek,végül alapos háttértudással  felfegyverkezve belevág a történetbe. Amely egy csodálatos,igazi 19.századi tájleírással kezdődik,melyből a Comoi-tavat és vidékét,a különleges Fűrészhegyet ismerhetjük meg.A jámbor és békés

 Italo Calvino a 20.századi olasz irodalom egyik legnagyobb alakja volt.Műveiben a komikum szerepét vizsgálta az irodalomban, regényei, elbeszélései többnyire metaforikus- allegroikus értelmezést kívánnak meg. A cselekmény mögött mindig ott lapul egy nagyobb összefüggésbe ágyazott gondolat a társadalomról, vagy csak úgy általában az emberi természetről. A kettészlet őrgróf című regénye látszólag történelmi regény, valójában a jelenről, Olaszország akkori társadalmáról szól. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk, amiből talán kedvet kap az Olvasó Calvino életművében történő mélyebb kutakodáshoz.  A cselekmény a koraújkorban játszódik. Bohámiára ráront a török, apokaliptikus pusztítást hozva az országra. Mindenfelé hullák, megcsonkított tetemek, pestisben elpusztlut állatok. Medardo di Terralba őrgróf és csatlósa, Curtizo, bevonulnak. Élete első csatájában a hazafias felbuzdulástól lelkes őrgrófot egy buzgó török kardja szabályosan félbevágja. Az orvosok mindent megtesznek ér

 Aki élt és olvasott már a huszadik század második felében, annak nem kell bemutatni Mattyasovszky Jenőt és az ő Hód-történeteit. Közép-Európában ez volt a bestseller, hivatalos és kevésbé hivatalos utakon terjedtek ezek a könyvek Magyarországon, Csehszlovákiába, Romániában, Németország keleti részén, és milliók olvasták őket. A Hód és az elárult ügynök is kiváló, izgalmas, feszült kém-és krimitörténet, egy rövidke spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni mindazoknak, akiknek ez a sztori kimmaradt, vagy épp azoknak a fiataloknak, akik kíváncsiak arra, milyen is az igazi, jó, vérbő magyar krimi.  Tehát jöjjön a spoiler! Otto Hauser egy német cég képviseletében rendszeresen megfordul Magyarországon ( egyébként a céget egy kétes multú, a második világháborúban gyaús tevékenységet folytató, torz külsejű és lelkű úriember vezeti). Drága budapesti szállodákban lakik, szórja a pénzt, fiatal hölgyekkel ismerkedik. Így kerül látóterébe egy fiatal hölgy, Mária, aki cigarettát árul egy pesti szállób

 Inès Cagnati (1937-2007) olasz-francia író, az európai irodalom kiválósága. Mose avagy a síró gyík című regényével egy magatartásforma, egy, a diktatúrákhoz és a technokata világhoz való alapállás előtt tiszteleg. Egy nagyon rövid spoilert közlünk erről a mediterrán irodalom pikareszk regényeinek hagyományát követő műről. A könyvet gyakorlottabb Olvasóknak, főként irodalomkedvelő felnőtteknek ajánljuk- de miért ne próbálkozhatna meg vele fiatal ember is, ha még nem megy, legfeljebb egy időre félreteszi. Mose idős falusi ember, akinek a modern idők, a mindinkább elgépiesedő világ egyre kevésbé tetszik.Ő a kis falu csendes világát kedveli, ahol mindenki ismer mindenkit, az embereknek nincsenek titkai egymás előtt, és a legfontosabb hírhozó a postás, akivel egy pohár bor mellett el lehet beszélgetni arról, mi történt a szomszéd faluban. Felesége halála után Mose elhagyja faluját, elindul álmainak tája, a velencei tengerpart felé. Ahogy vándorol, úgy belső monológ formájában megismerjük M

 Elena Ferrante napjaink egyik legismertebb olasz írónője. Magyar nyelven Olvasók számára talán a Nápolyi regények című trilógiája a legismertebb.  Véletlen találatok című könyve a The Guardian című rangos nemzetközi lapban megjelent publicisztikák gyűjteménye. E rövid könyvajánlóban természetesen nincs mód arra, hogy valamennyi, e könyvben közölt, egymástól sokban különböző írások teljességét elemezzük, inkább csak a főbb gondolatokra, tendenciákra világítunk rá.  Nagyon szimpatikus, ahogy Ferrante a publicisztikát, mint műfajt értékeli( erre utal a cím is:Véletlen találatok). Valóban: a kötetben közölt írások tematikailag nagyon sokrétűek, ezért aztán jó őket olvasni:olyan, mintha az élet teljességében ugrálnánk, kőről-kőre.  Megtudhatjuk, hogy az írónő azért nem szeretett naplót írni, mert folyton félt ,hogy megtalálják, és valaki beleolvas, azonkívül a naplóban is megörökített fiktív szöveget. Nagyon érdekesnek találom A félelem című írást: az életmódgurukkal ellentétben Ferrante n

 Andrea Camilleri könyve újabb húsz Montalbano-történetet tartalmaz. Általánosságban a Szerző remek karakterteremtő képességét,valamint a történetek eredetiségét emelhetjük ki. A művek hangulata igazi olaszos:pörgős,dinamikus. Most villantsunk fel néhányat a történetekből,persze nem lelőve a poént,hanem csak kedvcsináló jelleggel,ahogy az egy könyvajánló bloghoz illik. Előfordul,hogy a betörő megijed,és zsákmány nélkül távozik. Ez történik a Főpróba című elbeszélésben. S hogy mitől ijed meg a sokat látott hetvenéves betörő?Attól,hogy a házigazda meghalt,aztán felkel,aztán ugyanezt teszi a felesége is. Mi értelme ennek az egésznek?Montalbanót nem hagyja nyugodni az eset... A bűnügyi irodalom igazi remekműve A szegény Maria Castellino c.novella. Az áldozat egy hetvenéves,de még mindig dolgozó prostituált. Vajon a pincérként dolgozó férj,a búbánatos Serafino volt a tettes?Vagy valamelyik idős ügyfele haragudott meg Mariára?Esetleg a gyilkossághoz a felette lakó kétgyermekes anyukának van

Nagyon igényes megjelenítésű bookazine. Szép Krisztina szerkesztő és csapata olyan szakácskönyvet alkotott, melyet haszonnal forgathat mind a kezdő, mind a gyakorlott háziasszony/ háziúr, / gasztronómus, meg aki főzni szokott. Néhány megjegyzés az Egytálételek című könyvről, mintegy ajánlásképpen: - Nagyon korrektek, mindenki számára érthetőek a receptleírások. Egy átlagpsi ntelligenciájú, barátnőjének főzni kívánó húszéves srác éppúgy megérti, mint egy gyakorlott háziasszony, aki a családi összejövetel alkalmából főzne valami egyszerűt. - Kultúrsemleges. Ez azt jelenti, hogy szinte minden nagyobb konyha ételei és alapanyagai megtalálhatók a receptek között. Van itt távol-keleti étel ( Thai tésztaleves húsgombóccal), olasz ( Pancettába tekert hal citromos újburgonyával, Újburgonyás frittata spárgával), mexikói ( Mexikói egytál), illetve magyaros ( Füstölt paprikás sertéspörkölt) ennivaló. - Nagy hangsúlyt fektet az egészséges táplálkozásra, külön fejezetet szentel az egészséges ét

Olaszországban járunk. Az 1970-80-as években forrongott az olasz politikai élet, ekkoriban rabolták el Aldo Moro-t, mindenféle szélsőséges és teljesen agyament szervezetek próbáltak maguknak pozíciót foglalni Olaszország politikai életében. Faragó Jenő könyve, a P-2 páholy titkai, ebbe a világba vezet el bennünket. A könyv műfaja elviekben non-fiction, sajnos azonban, olykor elő-tör a Szerző egyébként remek fantáziája is... A P-2 páholy egy olyan, befolyásos személyiségekből álló titkos- pontosabban: félig titkos- csoport, mely igyekezett minden minisztréiumban, nagyvállalatnál, pozíciókat szerezni magának. Aztán afféle gazdasági önsegélyező egylétként minden projektre lecsaptak, amiből csak hasznot reméltek. Faragó Jenő hosszasan elidőzik annál a kérdésnél, milyen ideológia mozgatta ezeket az embereket, főként Licio Gallit, akit a P-2 vezetőjeként ismertek. Vajon szabadkőművesek voltak, vagy éppen szélsőjobboldaliak? Szerintem egyik sem. Pénzéhes, kapzsi politikusok, maffiózók és e

Egy modern kori ember identitása sokféle elemből épül fel: ösztönökből, szüleitől tanult viselkedésformákból, szocializáció során szerzett-elutasított értékekből. De mi történik akkor, ha valaki teljesen elveszíti mindenfajta identitását- kivéve a kulturálist? Márpedig Eco: Loana királynő titokzatos tüze című könyvének főhősével pontosan ez történik. Az idős antikvárium-tulajdonos közlekedési balesetet szenved, amnéziás állapotba esik, mindent és mindenkit elfelejt- kivéve a könyveket. Hogyan épül újra az emberi személyiség az írott kultúra által? Erre a kérdésre keresi a választ a világhírű olasz író. Hogy megtalálja-e, az számomra kérdéses. A regény cselekményvezetése olyannyira valószerűtlen, olyannyira szürreális, hogy két-háromszáz oldal után kénytelenek vagyunk megállapítani: hétköznapi mesét olvasunk. Ha veled vagy velem ugyanez megtörténne, el sem hinnénk. Mert csoda. Kultúr-mozaikokból, regényrészletekből, plakátokból- és ebből következően: történelemből- összeálló csodálat

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

A Hatnyelvű szinkron szótár még 1992-ben jelent meg, de kevés, azóta jobb könyvvel találkozhatott az Olvasó a magyar könyvpiacon- legalábbis a többnyelvű szótárak műfajában. 970 oldalon, hat nyelven ( angol, német, magyar, olasz, spanyol ,francia) ismerteti a leggyakoribb szavakat, ráadásul az ábécérendet nem egy nyelv alapján állítja fel, hanem variálja a különböző nyelveket. Pál József és munkatársai olyan könyvet alkottak, mely az egész családnak hosszú időn át nagyon hasznos segítség. Egyetlenegy hiányosságát talán megemlíthetjük ennek a nagyszerű könyvnek: a kifejezések hiányoznak belőle. Dehát ezek részletes tárgyalása nagyon megnövelte volna a terjedelmet. Külön meg kell dicsérni a kivitelezést, mert a borító anyaga lehetővé teszi, hogy ne kelljen a könyvet néhány év agyonhasználat után kidobni. ( Pál József és Zrínyi Kiadó, 1992.)

Amikor egy kezdő sakkozó elindul a mesterré fejlődés rögös útján, edzői először a klasszikus nyílt megnyitásokat tanítják meg neki. Épp ezért kell minden kezdő sakkozónak átnézni Paul Keres könyvét, mert rengeteget tanulhat belőle a klasszikus nyílt megnyitásokról. Azt ugyan furcsának taláom, hogy pont a ritkán játszott hármas huszárjátékkal kezdi, dehát minden megnyitáselméleti szakkönyvnek megvan a maga belső logikája. Ami igazán izgalmas: Az olasz megnyitás Möller-támadását Keres játszhatónak tartja, bár egyenlőnek hozza a belőle kialakuló középjátékot. A kettőshuszárban világos halovány előnye kimutatható, ám a skót megnyitás ( Kaszparov még csak ezután jön!) Szerző szerint inkább sötétre előnyös, csakúgy, mint a Königsgambit, azaz a királycsel. Ami a legmeglepőbb: a dán cselben elég sok világosra előnyös változat akad. Érdemes kipróbálni, persze, inkább csak gyengébb ellenfél ellenében.