Könyvekről mindenkinek

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

 Bernadette Devlin baloldali politikus,mai napig fontos szerepet játszik az ír baloldali politika menetében. A lelkem ára című önéletrajzi könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Nagy-Britinnia,Észak-Írország és Írország 20.századi politika-és társadalomtötténeti tényei,folyamatai iránt. Nem árt némi háttérismeret az olvasáshoz:kik voltak 1945 után Nagy-Britannia miniszterelnökei,milyen politikai folyamatok határozták meg Nagy-Britannia és Írország viszonyát,stb. Devlin műve a szó eredeti értelmében vett memoár:szubjektíven látja a történelmet s benne saját szerepét. A személyes sors és az ország sorsa folyton egymásba fonódik,ettől,no meg a cselekmény rendkívüli dinamikája miatt lesz rendkívül élvezetes,olvasmányos ez a könyv. Külön érdekesség a mű keletkezéstörténetében, hogy A lelkem ára című könyvet eredetileg a Szerző édesanyja kívánta megírni, csak neki- romló egészségi állapota miatt- erre már nem maradt ereje.  Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy van a műnek egy

 Wéber Attila elvállalta a jelenlegi magyarországi történetírás talán potenciálisan legnehezebb feladatát- és sikerrel megoldotta. Jól használható, objektív, a politikatörténet spektrumán túlmutató történeti elemzést, kiváló monográfiát írt a rendszerváltásról. Ajánlom ezt a könyvet minden történésznek, politológusnak, szociológusnak, és mindenféle "mókusnak", pl. egyetemi hallgatóknak is, akik foglalkoznak ezzel a korszakkal. Nagyon szeretágazó témájú könyv A rendszerváltás kora, éppen ezért a már megszokott spoilert most elhagynánk, inkább néhány rövid reflexiót fűznék ehhez a kitűnő tudományos teljesítményhez.  1. Az világos, hogy a magyarországi ( és a többi kelet-európai országbeli) rendszerváltás nem jöhetett volna létre, ha nincs a Szovjetunió politikai irányváltása az 1980-as évek közepén, a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett glaaznoszty és peresztrojka. Csakhogy az egésznek volt egy bizonytalanság-faktora: a kelet-európai államok vezetői és társadalma ( amely ekkori

 Dr. Bajnai László Európa egyik legkomolyabb urbanizációs szakembere, egy városfejlesztéssel foglalkozó cég vezérigazgatója. Fenntartható urbanizáció című könyve egyszerre tankönyv, történeti áttekintés a témáról, illetve esettanulmányok gyűjteménye. Minden építészettel, várostervezéssel foglalkozó szakembernek és egyetemi/főiskolai hallgatónak szívből ajánljuk ezt a könyvet. ( alcíme:A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata).  Már a bevezető fejezetben megismerkedünk Barcelona újjáépítőjének, a modern urbainizáció megalapítójának, Ildefonso Cerdá katalán mérnöknek nevével, akinek 1867-ben megjelent úttörő művéből a Szerző többször idéz. Nagyon okoks ötletnek tartjuk, hogy a szakkönyvpiacon meghonosodott szokással ellentétben ( előbb jön az elmélet felvázolása, majd gyakorlati példák), Bajnai László előbb a konkrét gyakorlati példákat mutat meg az Olvasónak, utána tér rá az elméleti és a történeti részre. Ez nagyon jó ötlet, minden szakkönyv-írónak ajánljuk figyelmébe.  Megi

A könyv magyarra fordított címe:A remény testamentuma:Martin Luther King legfontosabb írásai és szónoklatai. Ha valakinek azt mondjuk: Martin Luther King, eszébe jut a polgárjogi mozgalom, a faji egyenlőségért való küzdelem. A The Testament of Hope...című igencsak terjedelmes kötet Martin Luther King új arcát, a többség számára ismeretlen vonásait is felfedi. Mindenekelőtt azt érdemes leszögezni, hogy Martin Luther King nem afféle hivatásos politikus volt, soha nem keresett pénzt politikával. King baptista lelkész volt, aki legfontosabb küldetésének az emberek Istenhez terelését és a keresztény állapotban való megtartását tekintette. A polgárjogi mozgalom iránti elkötelezettsége éppen abból fakadt, hogy látta, hogy magukat kereszténynek nevező emberek a rasszizmus útjára léptek, s vissza akarta őket hozni onnan, vissza az igazság útjára. Azt is látta King tiszteletes, hogy sok afroamerikai éppen azért nem képes igazán kereszténnyé válni, mert az elnyomás akadályozza ebben. Martin

Spiró Györgyöt már megint üldözik. Legalábbis Spiró György ezt mondja. illetve: ezt sugallja. Az Egyéni javaslat című, 2019-ben megjelent, humoreszkeket tartalmazó könyv ezen üldöztetés jegyében fogant. Az antidemokratikus, szólásszabadságot korlátozó, hiperaljas magyar fideszokrácia elnyomja az olyan őszinte, makulátlan, mindig a kisemberek érdekét szem előtt tartó kitűnő magyar írókat, mint Spiró György. Aki- mily nemeslelkű- humorral felel a gaz rágalmakra, szóval fenyíti a brutális öklöket. Ha mindenki olyan volna, mint Spiró György, akkor Magyarország és Európa is rövid időn belül felvirágozna, és a szegény telepieknek sem kellene többé csirkefejet enni, beérhetnék a combjával is. Aki Spiró Györgyöt illetve az általa favorizált közéleti-politikai (mert nem ugyanaz, ugyebár: a mindig gondolkodó, folyton a nép és a demokrácia fejlesztésének lehetőségein tűnődő bölcs író csakis fölötte állhat a sosem gondolkodó, bárgyú konzervatív politikusnak, aki ráadásul önző is, mert anyagias

Olaszországban járunk. Az 1970-80-as években forrongott az olasz politikai élet, ekkoriban rabolták el Aldo Moro-t, mindenféle szélsőséges és teljesen agyament szervezetek próbáltak maguknak pozíciót foglalni Olaszország politikai életében. Faragó Jenő könyve, a P-2 páholy titkai, ebbe a világba vezet el bennünket. A könyv műfaja elviekben non-fiction, sajnos azonban, olykor elő-tör a Szerző egyébként remek fantáziája is... A P-2 páholy egy olyan, befolyásos személyiségekből álló titkos- pontosabban: félig titkos- csoport, mely igyekezett minden minisztréiumban, nagyvállalatnál, pozíciókat szerezni magának. Aztán afféle gazdasági önsegélyező egylétként minden projektre lecsaptak, amiből csak hasznot reméltek. Faragó Jenő hosszasan elidőzik annál a kérdésnél, milyen ideológia mozgatta ezeket az embereket, főként Licio Gallit, akit a P-2 vezetőjeként ismertek. Vajon szabadkőművesek voltak, vagy éppen szélsőjobboldaliak? Szerintem egyik sem. Pénzéhes, kapzsi politikusok, maffiózók és e

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag