Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

Manfred Flügge nagyon fontos történelmi könyvet írt. A Nagyváros lélek nélkül voltaképpen az Anschulssról szól, Ausztria Németország általi elfoglalásáról, úgy, ahogy azt a politikusok, az értelmiségiek, a művészek, a sportolók megélték. Bécsben, 1938-ban az történt, hogy egy ország önként megadta magát a hitleri elnyomó gépezetnek- legalábbis így tanítják iskolai történelemkönyveink. Flügge könyvéből megtudjuk, hogy Schuschnigg kancellár rendszere, bár erősen jobboldali volt, és a demokratikus értékek helyett a hivatásrendiséget hangsúlyozta, mégis, önálló Ausztriában és nem német tartományban gondolkodott. Ennek ellenére hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák közvélemény ne ellenségesen tekintsen Hitlerre. Ezzel megágyazott az Anschlussnak- a németek azonban 1938 után ellenségként kezelték és elképesztő megaláztatások közepette tartották fogva. Flügge könyvének legértékesebb fejezetei az üldözöttekről és a kollaboránsokról szólnak. Megtudhatjuk, hogy halt meg Egon Friedell, Az újkori

A jelenleg releváns történészi szemlélet szerint a magyarországi polgári társadalom 1945 után, a kommunizmusnak köszönhetően hullott szét. Márai Sándor: Hallgatni akartam című könyve hitelesen cáfolja ezt a nézetet. Márai szerint a magyar polgári társadalom széthullása 1938-ban az Anschlussal, Ausztriának a hitleri Németország általi elfoglalásával kezdődik. Ekkor ugyanis, mikor a nácik a szomszédaink lettek, a tömeg, a jellegtelen középszer megérezte, hogy keresnivalója van, mégpedig a zsidóság rovására.Ez a folyamat végig folytatódott, sőt, egyre erősödött az egész második világháborún át, hogy aztán 1945 után érje el csúcspontját.Véleményem szerint a polgári társadalom bomlása már jóval előbb, a numerus clausussal kezdődött. Márai szerint két politikus volt ebben az időszakban meghatározó. Az egyik Bárdossy László, a polgári műveltségű, majd németbaráttá lett miniszterelnök, illetve Bethlen István, az erdélyi arisztokrata. A Hallgatni akartam című könyv minden magyar történész é