Könyvekről mindenkinek

 Johann Hari könyve a huszonegyedik század embere számára lényeges, mint a só, mint a víz. Azt tanulhatjuk meg belőle, miért is nem tudnak koncentrálni a mai emberek- vagy csak a fiatalok nem tudnak? erről is szól a tönkretett figyelem című könyv. Legfontosabb a Szerző figyelmeztetése, vagy inkább vigasztalása: nem mi és nem a gyerekeink tehetnek arról, hogy nem tudnak úgy koncentrálni feladataikra, mint kellene. Több, a témával foglalkozó tudományos kutató és filozófus is megszólal a könyvben, akik elmondják: a figyelem destabilizálódása, elaprózódása nem az egyén hibája, hanem rendszerszintű probléma. Ha így folytatódik. mondja egyikük- az emberiség hamarosan képtelen lesz betölteni egyik legfontosabb feladatát: képtelen lesz kreatív módon tanulni, ezért képtelen lesz kreatív módon alkotni.  Szívszorító a könyv bevezető fejezete, melyből kiderül,hogy magának a Szerzőnek, Johann Harinak a családjában is volt figyelemzavarral kapcsolatos probléma. Nagyon megható, ahogy az apa próbál ha

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést.  Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metrop

 Ferenc pápa legújabb könyve-mely a 21.Század Kiadó jóvoltából jelent meg magyarul is-a pápának a válságban lévő világról,és a válságból kivezető utakról vallott nézeteit foglalja össze.  Hogyan is lehetne jobb jövőt teremteni a pápa szerint?Legfontosabb teendőnek azt tartja,hogy csökkentsük a bolygó lakói és nemzetei  között meglévő egyenlőtlenségeket. Ehhez viszont vissza kell szorítani a transznacionális vállalatok uralmát. Mert -legalábbis Ferenc pápa szerint-ezek a vállalatok,bár nemzetköziséget hirdetnek,valójában egyes nemzetek uralmát konzerválják a másik felett. Azonkívül nem uralkodnak a környezet felett,hanem kizsákmányolják azt. És a környezetszennyezéssel megint csak a hátrányban lévő régiók és nemzetek járnak legrosszabbul. Az,hogy az ember nem jó ura a Földnek,a legszegényebbeket sújtja leginkább.  A problémák másik gyökere a hátrányos megkülönböztetésekben rejlik. Ma,még a nyugati világban is,számtalan hátrány éri az embereket nemük,szexuális orientációjuk,bőrszínük,etn

Alcím: Az új szuperhatalom kihívása Amerika és a világ számára. Azt, hogy Kína gazdasági és katonai szuperhatalom lett, ma már senkinek nem kell magyarázni. De azt, hogy milyen összetevői vannak ennek a szuperhatalmiságnak, illetve hogyan élik meg országuk dinamikus fejlődését a kíínai emberek, arról már kevesebbet tudunk. Ted c. Fishman: Kína Zrt. című könyve ebben igazít el bennünket, európai Olvasók számára teljesen új világot tárva fel. Tényleg a konfuciánus hagyomány az ideológiai mozgatója a növekedésnek? Miért lett Sanghaj a világ legdinamikusabban fejlődő városa? Miért örül munkájának a zokniüzemben dolgozó varrónő, mikor olyan keveset keres? Hogyan kerültek az ősellenségként kezelt Tajvan üzletemberei a kínai gazdaságba? Hogyan élik meg a kínai átlagemberek a világraszóló környezetszennyezést, szmogot- egyáltalán: tényleg olyan rendszeres ott az ilyesmi, ahogyan ezt a média bemutatja? Meddig lehet tartani a töretlen gazdasági növekedést- és mi a véleménye erről az utca embe