Könyvekről mindenkinek

 Martin Amis:Siker című könyve a huszadik század történeti folyamatainak egészen sajátos, egyedi értelmezése. A brit irodalom egyik legnagyobb alakja arról gondolkodik könyvében- és gondolkodtatja el a Kedves Olvasót is- ,hogy ebben az elüzletiesedett, elidegenedett korban, a mindennapi rohanás, a zsúfolt nagyvárosok, a pénzért-pozícióért, vagy olykor csak a puszta fennmaradasért vívott harc korában mit is tekintünk sikernek, és menyit vagyunk hajlanóak- vagy mennyit kell- áldoznunk egy-egy apró sikerért. És a modern társadalom kit tekint sikeres embernek- és van-e jelentősége ennek a kérdésnek, vagy pédig figyelmen kell hagyni a közösségi normákat és saját utunkat járni? Egészen sok kérdés, elképesztő lét-szituációkba helyezve- röviden így írható le a Siker című regény eszmei mondanivalója.  A huszadik század második felében, Londonban játszódó fiktív történet hőse két fiatalember, Terry és Gregory. Egy lakásban laknak, féltestvérek- de hatalmas különbség van személyiségük között. Gre

A 2018-ban elhunyt Evelyn Anthony korunk egyik legkitűnőbb kalandregényírónője volt,számtalan bestselerrel ajándékozta meg az olvasóközönséget. A Poellenberg-örökség egyike legjobb könyveinek, olvasható krimiként,kalandregényként,de identitás-regényként is. Egy nagyon rövid-de remélhetőleg figyelemfelkeltő- spoiler talán megértetheti velünk,miért annyira aktuális ez a regény még most,a 21.században is. A történet fiktív,de annyira elő kapcsolatban áll a történelemmel,hogy akár a valóságban is megtörténhetett volna. A történet a második világháború idejébe nyúlik vissza. A nácik előszeretettel loptak műkincseket gazdag német  és mindenféle más ,,családoktól. A Poellenberg-örökség egy 18. századi barokk stílusú sótartó,csodálatos díszítéssel,melyet a von Hessen arisztokrata német családtól lopott el egy rendkívül kegyetlen náci vezető,Bronsart. Amikor a nácik veresége már biztosnak látszott,Bronsart elrejtette a sótartót,ő maga elmenekült,lányát pedig egy gyermekvédő szervezetnek adta,ak

 A brit politikusként, mintegy hobbiból kalandregényeket egyéb bestsellereket író Jeffrey Archer ezúttal is remekművet alkotott. A Se több, se kevesebb című kiváló, akciódús könyv egyszerűen letehetetlen. Recenzens egyhuzamban olvasta végig, egy rövid spoilerrel igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz.  A történet Amerikában kezdődik. Egy lengyel család a 20.század elején kétségbeesésében kivándorol Amerikába. Családi éttermet alapítanak, melyet főként a hasonló sorsúak látogatnak. A család egy szem fiát, Harvey-t, egyetemre szánják. a kis csínytevőt azonban jobban érdekli a pénz, mint a tudás. Minden elképzelhető eszközt bedob, amit egy kiskamasz bedobhat: cipőt pucul, bevásárlószatyrot hord, majd tizennégy évesen megragadja figyelmét az amerikai álom:a tőzsde. A világhírű Wall Street. A nem túl előnyös külsejű, nők iránt alig érdeklődő ifjú egy brókercégnél lesz gyakornok, de már itt kiderül, hogy nem a törvénytisztelet az erőssége:belső információk alapján egy biztosítótársaság veze

 A Niki című kisregény 1956-ban jelent meg,s Magyarországon az év egyik könyvszenzációjává lett. Meghozta a nemzetközi sikert is a Szerzőnek,igaz,nem úgy,nem olyan formában,ahogy azt Déry Tibor talán gondolta... Mivel a Niki tartalma,cselekménye,a spoiler,ahogy divatos idegen szóval mondják,rengeteg helyen megtalálható,én ezt most mellőzném. Azt gondolom,ezt a könyvet mindenki el tudja olvasni,168 kis oldal,közérthető nyelvezettel,izgalmas cselekménnyel,úgyhogy mindenkinek ajánlható. Történet-összefoglalás helyett inkább bizonyos elemzési-értelmezési szempontot vetnék fel,amelyeken minden Olvasónak érdemes eltöprengenie. A történet látszólag egy kutyáról szól,akit gazdái-kényszerűségből-Pestre hoznak,de nem tud alkalmazkodni,és a szekrény alatt csendben elpusztul. A figyelmes Olvasó azonnal észreveszi az ötvenes évek,a Rákosi-rendszer bírálatát is. Ezzel kapcsolatban bennem az a kérdés merül fel:honnan lehetett abban biztos Déry Tibor,hogy már eljött az ideje Rákosi bírálatának?Déryt,u

 Mrs.Gaskell a 19.századi Anglia népszerű írója volt. Aztán valahogy az irodalmi kánon szélére csúszott. A kisváros című könyvéről megoszlik az értelmezők véleménye. Van,aki szerint eza regény szociográfiai hitelességgel ábrázolja a vidéki Anglia letűnt világát,mások szerint viszont egyszerű pletykafészek-irodalom,unatkozó háziasszonyok időkitöltő olvasmánya.  Mrs. Gaskell arra vállalkozik,hogy elmeséli nekünk egy vidéki kisváros,Cranford,történetét alulnézetből. Megtudjuk,hogy ebben a kisvárosban a takarékosság erény,a szegénységgel viszont nem illik dicsekedni,ezért aztán mindenki tart cselédet,mégha a bérét alig tudja is kifizetni. Az összejöveteleken pedig vékonyan kent vajas kenyeret szolgálnak fel,amit elismeréssel illik nyugtázni. Merthogy az arisztokratikus viselkedés kötelező.Cranfordból a férfiak elmennek,folyton van valami dolguk máshol,ezért aztán az asszonyok az urak. Ha feltűnik egy igazi férfi,mint a regénybeli Brown őrnagy,azt úgyis elgázolja a vonat,amely gonosz szerke

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

A História, Magyarország legnépszerűbb történelmi folyóirata, e számában az 1896-os Millenniummal foglalkozik. Olvashatunk cikket a századvég lázadó nemzedékéről, a Bánffy-kormányról a korabeli pártstruktúráról, a pártok közötti Treuga Dei-ről, a kiegyezés- korabeli vasúthálózatról, a különböző társadalmi csoportok helyzetéről: arisztokratákról, munkásokról, valamint előkerül a magyar történelemben oly sokat vitatott középosztály-kérdés. Számomra mégis az a cikk legérdekesebb, mely a Millennium korának sportéletét tárgyalja. Nemcsak az athéni olimpiáról szól, hanem a sportok mind nagyobb mértékű terjedéséről, ahogy ma mondanánk: a tömegsportrtól. A História több, mint huszonöt éves történetének egyik legszínvonalasabb lapszáma. Antikváriumokban még talán beszerezhető.